Disco 1995 – Kedvenc 1995-ös dalaink

2015.10.30. 13:00, rerecorder

13-1-1606029.jpg

Húsz éve a popzene. A poptörténeti körforgás húszéves periodicitását követő megemlékezéseinkben négy éve 1991-re, három éve 1992-re, két éve 1993-ra, tavaly 1994-re csévéltünk vissza, a Recorder harminchatodik számának fókusztémájával pedig 1995-re - visszamenni 1995-be azt jelenti, hogy stábunk jó része egyik kedvenc évére tekinthet vissza, meg azt, hogy a popzene egyik legoptimistább időszakára, amikor burjánzottak az új stílusok az elektronikus zenében, Angliából szétterjedt a britpopláz és a lehetőségek tárháza végtelennek tűnt a popban. Összefoglaljuk az év műfaji trendjeit, lesz majd még szó a legnagyobb, legcikibb slágerekről, az 1995-ös hazai történésekről - sőt bulizni is hívunk mindenkit most péntekre, a Beatbe, 1995 popzenéjére. Évösszefoglalónk kronologikus idővonala'95 fontosabb pop- és rockzenei trendjeinek, emlékezetes elektronikus és hiphop pillanatainak áttekintése után elárultuk, hogy szerintünk mik az 1995-ös év legjobb albumai, szó volt a húsz évvel ezelőtti menő slágerekről, most pedig jöjjenek személyes kedvenc dalaink.

1994-ES SZEMÉLYES KEDVENC DALAINKÉRT IDE KELLENE KATTINTANI.


Biczó Andrea
Pulp: Disco 2000

A legőszintébb tinédzserszerelmek himnusza A Tökéletes Popdalba burkolva. 


Csada Gergely
Cesaria Evora: Petit Pays

A puha lüktetés, a könnyeden lebegő dallam, a keserédes merengés az imádott szülőhaza iránt (amitől két dolog elválaszthatatlan, a szeretet és a sodade), és persze Cesaria Evora összetéveszthetetlen hangja. Minden elemében csodálatos dal. 


Dömötör Endre
Alex Reece: Pulp Fiction

1995-ben természetesen odavoltam a britpopért, PJ Harveyért, a technóért, a triphopért, ámulva tettem ki egy padlásajtóra a Chemical Brothers első lemezének borítójából készült, Select magazinból származó gigantposztert, de a Szám, ami örökké erre az évre emlékeztet, az ez. A Straight Edge fanzint készítő győri Vízler Tibor másolt át és küldött el postán néhány – azt hiszem – Legendary Pink Dots-albumot és az egyik végére még felvett pár trekket, hogy ez egy új műfaj, a drum’n’bass, és ez volt köztük az első. Már csak azért is kiemelkedik, mert valószínűleg ez volt az utolsó olyan pillanat, amikor egy teljesen friss műfajt ennyire tökéletes felvételben pár perc alatt megismertem, megszerettem és aztán hamarosan ejtettem is. 


Elekes Roland
Yo La Tengo: Tom Courtenay 

Egy tökéletes szám egyik legfontosabb ismérve, hogy zajos gitárokkal és férfi vokállal is ugyanolyan csodálatos tud lenni, mint női vokállal, csendes, akusztikus verzióban. Na, a Tom Courtenay pont ilyen! 


Fábián Titusz
Queen: You Don’t Fool Me

1995-ben Temzét lehetett rekeszteni az überhip britpop bandákkal; kicsit furcsán hatott a mezőnyben egy veterán rockzenekar, aminek 4 éve halott az énekese. A Queen Made In Heaven albuma olyan lett, amilyen, ez a szám viszont húsz év elteltével is működik. 


Forrai Krisztián
Dune: Hardcore Vibes

„This one is dedicated to all the ravers in the nation.” 


GYERTEK, RÉVÜLJÜNK EGYÜTT MA A BEATBEN 1995 LEGJOBB ZENÉIRE!


Kálmán Attila
Sonic Youth: The Diamond Sea

Van úgy, hogy egy standard háromperces popdalba túl sok feszültség szorul és húsz perc lélekőrlő gitárzaj lesz belőle. Legalábbis egyszer volt ilyen, de akkor ez úgy sikerült, hogy azóta se meri senki újra meglépni. 


Lékó Tamás
Pulp: Common People

Az év legjobb lemezéről a legjobb szám! Igazi klasszikus. Hatása: 12 évvel később én is egy szupermarketbe vittem egy lányt randizni. 


Mika László
The Smashing Pumpkins: 1979

Mivel '95-ben még legfőképp azzal voltam elfoglalva, hogy ne csináljak a gatyámba, ezért első kézből sok zenei élményem az évből nincs. Magához a zenéhez, mint rajongási tárgyhoz is egy másik médiumon, a videojátékokon keresztül jutottam el, körülbelül 12 évvel később. 2008 különösen izgalmas volt ilyen szempontból, ekkor kattogtattam el egy műanyag gitárt a Guitar Heróban csak a CD-n lévő Tool-dalokat "játszva" és ekkor jött ki a GTA IV is, melynek rádióadóiban felhangzó dalok között volt egy, ami úgy megfogott, mint azelőtt semmi. Ez a Smashing Pumpkins 1979-ja volt, ami annyira tökéletesen illett a képzeletbeli New Yorkban való kocsikázáshoz, hogy ha három méterre is voltam a céltól és esetleg pont akkor indult el a szám, gyors U-kanyart véve addig vezettem tovább, amíg vége nem lett. Mert az ékszerrablás/betörés/tömeggyilkosság várhatott, ha Billy Corgan megszólalt. Így megy ez azóta is. 


Németh Róbert
Blur: The Universal

Kilencvenötben a The Great Escape-et hallgattam a legtöbbet (és ott voltam a lemez turnéjának bécsi állomásán), ahogy egyébként a mai napig a Blur a kedvenc britpop-zenekarom (és persze nem-britpop-zenekarként is imádom őket) - ha pedig egy dal, akkor éppen most legyen a The Universal


Rónai András
Scorn: Dreamspace (Coil – ’Shadow vs Executioner’ Mix)

Ilyen hangok nincsenek. Majdnem olyanok, mintha lennének, de mégse, illetve fordítva. Egy ideig minden nap meghallgattam walkmanen, hetek után egész jól kiismertem. 


Soós Csaba
The Legendary Jim Ruiz Group: Minneapolis

Úgy három évvel ezelőttig elég nagy Jens Lekman-rajongó voltam, aztán véletlenül felfedeztem Jim Ruiz zenekarát és kiderült, hogy Jens egy arcátlan csaló, ugyanis Jim már bő egy évtizeddel korábban ugyanazt megcsinálta, tök ugyanolyan hanggal, tök ugyanolyan hanghordozással, nagyjából hasonló zenével, szóval Jim Ruiz > Jens Lekman. Külön NAGY FEL a videónak, amiben Jim pizsamában cangázik kedvenc városában, míg végül el nem jut a könyvtárig! 


Szabó Benedek
Radiohead: My Iron Lung

Az unokatestvérem egy hosszú betegsége alatt kapott néhány lemezt a barátaitól; az egyik a The Bends volt, én pedig – szégyen! – kölcsönvettem. Kölcsönvettem és évekig hallgattam lefekvés előtt, a többi olyan lemezzel együtt, amit az ember kamaszkorában szokott hallgatni lefekvés előtt. Úgyhogy nekem a Bends a kamaszkori éjszakák kézzelfogható emléke, szuvenír a múltból, a középiskolai büfé savanyú gumicukra, a csillagos nyári égbolt és az öblítőillatú paplanok idejéből, amikor sokkal kevesebb zenekart ismertem, de sokkal jobban szerettem zenét hallgatni. 

https://recorder.blog.hu/2015/10/30/disco_1995_kedvenc_1995-os_dalaink
Disco 1995 – Kedvenc 1995-ös dalaink

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr598036182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.