Dâm-Funk: Invite The Light (lemezkritika)

2015.09.20. 10:30, rerecorder

damfunk-mathewscott_3300.jpg

Mint az néhány hónapja már beharangoztuk, Dâm-Funk tovább folytatja a funkzene megmentését, két remek szólólemez, számos EP és kislemez, egy Steve Harringtonnal, majd egy Snoop Dogg-gal, azaz bocsánat Snoopzillával közös (7 Days Of Funk) album, egy magyarországi fellépés után harmadik saját lemezen is tökéletes a lazulós zene.

dam-funk-artwork.jpgKiadó: Stones Throw

Megjelenés: 2015. szeptember 4.

Stílus: funktronica, boogie, g-funk

Kulcsdal: Floating On Air

Húszszámos, bő másfélórás lemez. Tiszta őrület, de Dâm-Funktól nem annyira meglepő, ahogy az sem, hogy olyan radikális újítást ez az album sem tartogat, csupán a jól megszokott, védjegyszerű Dâm-Funk-hangzást kapjuk, ami szétfolyós űrszintikből, műanyag szexi funkból és vaskos groove-okból olvad össze. Mindez a gyakorlatban még kevésbé komolyan vehető, mint elsőre gondolnánk. Szerencsére a lemez nagyrésze kellően szórakoztató is (főleg a sok vendégénekes és rapper dobja fel az összképet), de azért a kilencven perc alatt akadnak unalomba fulladó pillanatok is. Még jó, hogy háttérzeneként is remekül működik.

7.5/10

Csada Gergely

a lemez: 


a nyitószám klipje: 


ez pedig a vinyl-gyűjtő gyönyör, 80 perces anyag Dâm-Funk Los Angeles-i otthonának nagyon sokezres funk, diszkó, boogie kollekciójáról, aaah: 

https://recorder.blog.hu/2015/09/20/d_m-funk_invite_the_light_lemezkritika
Dâm-Funk: Invite The Light (lemezkritika)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr957802656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.