Vince Staples: Summertime ’06 (lemezkritika)

2015.08.04. 19:19, rerecorder

vince_st_e5a16f7403d3a01-yt-djquick-vstaples-2014-9073.jpg

2015-ben erős a verseny az év hiphoplemeze címért, a nyár legjobbja viszont könnyedén Vince Staples bemutatkozása, amit a Señorita remek klipjével vezetett fel.

vince-staples-summertime-06_sq-8288046cd5794115260c85d594e42281e737acf7.jpgKiadó: ARTium Recordings / Def Jam / Universal

Megjelenés: 2015. június 30.

Stílus: hiphop

Kulcsdal: Norf Norf

„Vince Staples vagyok, a kaliforniai Long Beachről. Nem jövök egyszerű helyről.” Az Odd Future közelében feltűnt volt Crips-bandatag debütáló duplalemeze, a Summertime ‘06 majdnem 30 évvel követi a Straight Outta Comptont, de mintha semmi nem változott volna ‘88 óta. Az évszámoknál elidőzve: Staples 1993-ban született, a lemez címében emlegetett nyáron tehát 13 éves volt. Azt a nyarat nem sok barátja élte túl. Nem csoda, hogy ilyen háttérsztorival kifejezetten nyomasztó az album. Még egy-két olyan felemelő pillanat sincs rajta, mint mondjuk az “i” a To Pimp A Butterflyon (amivel egyébként a Summertime minden ’2015 legjobb hiphop lemeze’-listán fej-fej mellett fog versenyezni az első helyért), szimplán végig fullasztóan sötét az anyag. Staples nem az a gettópróféta alkat, mint Kendrick Lamar, nincsenek óriási megfejtései, csak egyszerűen és őszintén belemondja az arcunkba az összes szarságot, amit átélt. Viszont nem azzal a nagyképű, agresszív trógerséggel, ahogy a mainstream gengszterrapben sikk lett, hanem fáradtan, magányosan és sebzetten. Sokan elmondták már így Staples előtt is, hogy mennyire szenvednek abban a kilátástalan nyomorban, amibe beleszülettek. Ja, a vérükben van, drogra persze van pénz, meg lelövöldözik egymást szórakozásból ezek az állatok. Persze.

Szóval tematikusan nincsenek fantasztikus meglepetések: változatos kaliberű fegyvereket és változatos kábítószereket használó férfiak krúzolnak a fehér verandás házak között, alacsonyan szállnak a „bitch”-ek és a golyók. A másik oldalon meg ott vannak az otthon síró és imádkozó anyák, meg azok, akik menekülnének ebből a csapdahelyzetből. Viszont annyira filmszerűek a szövegek és hangulatfestők az alapok, hogy hiába nem új a sztori, mégis újra és újra élvezetes meghallgatni. Az alapokat nagyrészt az a Dion “No I.D.” Wilson szállította, aki amellett, hogy a menő Def Jam kiadó motorja, anno Kanye Westet is magasabb szintre katapultálta. No I. D. mellett a Vic Mensával és Drake-kel is dolgozó DJ Dahi, és A$AP Rocky bekábult alapjaiért felelős Clams Casino is közreműködött. De a Summertime kompakt egész, nem úgy, mint az előbb emlegetett Rocky idei „pszichedelikus” katyvasza. Így, egységesen tud a lemez nagyon sokoldalú lenni: boom bapesen laza (Norf Norf), idegesen/szorongóan lírikus (Senorita), de még trapesen buta is (Get Paid).

9/10

Kálmán Attila


a lemez: 


a Norf Norf klipje: 

https://recorder.blog.hu/2015/08/04/vince_staples_summertime_06_lemezkritika
Vince Staples: Summertime ’06 (lemezkritika)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr837678770

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása