A 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál után vagyunk és éppen zajlik az 5. Margó Irodalmi Fesztivál és a 86. Ünnepi Könyvhét, a legjobb alkalom, hogy megkérdezzünk közel harmincat kedvenc íróink, költőink közül életük meghatározó zenei élményéről és arról, hogy tudnak-e írás közben zenét hallgatni. A 32. Recorder magazin monumentális Irodalom és zene összeállításából Esterházy Péter, Barnás Ferenc, Győrffy Ákos, Mán-Várhegyi Réka, Kiss Tibor Noé, Kemény Zsófi és Sirokai Mátyás, Tóth Kinga, Kemény Lili, Totth Benedek, Kiss Noémi, Babiczky Tibor, Péterfy Gergely és Dragomán György után Szvoren Edina válasza olvasható.
Ezekre a kérdésekre vártunk választ összeállításunkban:
1. Mi a meghatározó vagy kedvenc popzenei lemeze, zenei élménye, jelentős, netán sorsfordító koncertélménye?
2. Szokott-e írás közben zenét hallgatni, segíti-e a zene az írásra való koncentrálást, és ha igen, milyen zene?
Szvoren Edina
1. 23-24 éves koromig semmit nem hallgattam klasszikus zenén kívül. Azóta elsősorban dzsesszel bővült a zenehallgatói repertoárom, swingtől a bepopon át Miles Davis-ig sok mindenre kíváncsi vagyok. A dzsesszhez Ella Fitzgerald csalogatott be. Óriási élmény volt a római lemeze, a St. Louis Blues, a How High The Moon, a Bicska Maxi.
2. Soha nem hallgatok. Talán mert a zenei és a nyelvi építkezés nagyon hasonlóan működik, a zene épp annyira zavar írás közben, mintha beszélnének hozzám. Egyébként sem szerencsés összetéveszteni az írás atmoszféráját az éppen hallgatott zene atmoszférájával, márpedig a zene nagyon erős médium, mindent leönt magával: ismerjük filmekből, milyen erővel képes átértelmezni jeleneteket, áthelyezni hangsúlyokat, feltölteni jelentéssel egy semlegesre hangolt (vagy megcsinálatlan) jelenetsort. Ugyanezt teszi a szöveggel is. Azt az illúziót adja, hogy beépítettem a mondatba, ami pedig kívül van rajta. A dolog másik oldala, hogy az írás is zavarja a zenehallgatást... Ha a zenehallgatás zenére való odafigyelést jelent – nekem ezt jelenti –, akkor elengedhetetlen feltétele az egyedüllét, a zavaró körülmények, ad absurdum: a zenészek fizikai jelenlétének kizárása. Ezért aztán jobban szeretem a hangfelvételeket, mint a koncerteket. Persze az is lehet, hogy egyszerűen csak figyelem-összpontosítási problémáim vannak. Próbabaképpen most föltettem a St. Louis Blues-t, és kényszeretem magam, hogy zenehalogatás közben írjak. Ez így megy ez.
Szvoren Edina - aki a mellett, hogy ír, zenetanárként is dolgozik és akinek legutóbbi novelláskötete Az ország legjobb hóhéra címmel a Könyvhétre jelent meg - ma, június 6-án 16:00-tól dedikál a Magvető standjánál a Liszt Ferenc téren.
és Ella Fitzgerald római koncertlemeze:
fotó: Kocsis Zoltán
