„Amikor meg kell győznünk a közönséget” – Poniklo Imre (Amber Smith)-interjú

2015.05.24. 15:26, rerecorder

amber_smith_2015_1.jpg

A vezető magyar indierock zenekar három év szünet, és átalakult felállás után áprilisban adta ki Modern című hatodik albumát. Poniklo Imre zenekarvezetővel, az Amber Smith egyetlen állandó tagjával beszélgettünk a visszatérésről.

- Az Amber Smith idén lett tizenöt éves és te vagy a – többször és jelentősen átalakult – zenekar egyetlen állandó tagja. Igényeled a váltásokat vagy a helyzet hozza és alkalmazkodsz hozzájuk?

amber_3.jpg- Egyértelműen az van, hogy alkalmazkodom a helyzethez. A tizenöt év alatt én soha senkit nem rúgtam ki az Amber Smith-ből, inkább az emberek mentek el a zenekarból. Hogy ennek mi az oka? Száz százalékig ezt nem tudom megmondani. Tisztában vagyok azzal, hogy nem vagyok könnyű ember, sem magánéletben, sem zenészként. Különben meg azok közé a zenészek közé tartozom, akiknek nagyon határozott elképzelése van arról, hogy mit szeretne megvalósítani. És ez főleg az Amber Smith-re igaz, ellentétben mondjuk a Poster Boy-jal, ami eleve arra építve indult, hogy nagyjából egyenlő mértékben oszlik meg a dalszerzés Mike, Noel és köztem. Ezzel együtt sem tekintek az Amber Smith-re egyfajta szólóprojekt kiterjesztéseként, tényleg nem csak politikai korrektségből mondom, de mindig fontos volt számomra az összes zenekartag inputja – ugye Oszkárról nem is beszélve, aki tíz évig volt tag, de említhetem most Toofot (a zenekar új basszusgitárosát, Olli Toofot – a szerk.) is, aki három dalban is társzerző az új lemezen. De mondom, én mindig alkalmazkodtam az új helyzetekhez, biztos mindig eljön egy pont, amikor az emberek azt gondolják, hogy ők addig tudtak hozzátenni ahhoz a típusú vízióhoz vagy világhoz, ami Amber Smith-es.

- 2013-ban alakult át a zenekar felállása és akkor egy csendesebb időszak következett. Miközben te a Poster Boy-jal aktív voltál, sőt 2014-ben Hámori Gabriellának is írtál egy lemezanyagot.

- 2013 decemberében adtunk ki az Amber Smith új tagságával egy kétszámos online kislemezt, de azt leszámítva nem nagyon voltunk aktívak. Ehhez a kislemezhez tartozott aztán egy koncert és utólag azt mondhatom, hogy bár nem annak a fogadtatásától tettem függővé, hogy mi lesz a zenekar sorsa, de valóban jegeltem és lebegtettem a jövőt. Viszont az egy nagyon szuperül sikerült koncert volt, a zenekari top 5-ben simán benne van és ez adott egy nagy lendületet. És most, hogy kész a nagylemez, megint csak azt mondhatom, hogy bőven megérte az, hogy maradjon az Amber Smith és Amber Smith néven, mert – engedtessék meg, hogy ezt mondom, de – talán van egy ilyen dolog, hogy amber smith-es sound, és az új lemez ennek teljesen megfelel. Tök hülyeség lett volna nem Amber Smith-ként kiadni.

PONIKLO IMRE ÉS HÁMORI GABRIELLA KÖZÖSEN IS NYILATKOZOTT A RECORDERNEK.

- Mennyi idő alatt írtátok és vettétek fel a Modern című új albumot?

- Az említett decemberi koncert után 2014-ben még komótosan kezdtünk neki a munkának, volt néhány koncertünk tavasszal, majd amikor nagyjából befejeztem tavaly nyáron Gabi lemezét, akkor július környékén mondtam azt a többieknek, hogy kezdjünk el csinálni dalokat, aztán meglátjuk mi lesz. Ha 2015 őszére készen lesz egy lemez, az jó. És várakozáson felül gyorsan haladtunk. Írtunk pár számot és kitűztük, hogy novemberben menjünk el stúdióba. Az utóbbi tíz évben velem mindig az volt a gyakorlat – akár Amber Smith, akár Poster Boy, akár szólólemez, akár Hámori Gabi albumával – hogy két etapban vettük fel a teljes anyagot. Úgy gondoltam, hogy novemberben felveszünk öt számot és majd most tavasszal megint ötöt, nyár végére, őszre meg is jelenhet a lemez. Ehhez képest novemberre teljesen jól összeraktunk nyolc számot, nekem volt két kész, kvázi instrumentális számom, és ott voltunk, hogy „akkor megvan a lemez!” Tök jó egyetlen lendületből született, kompakt anyagnak tartom.

- Ha egy szóval kellene jellemezni, azt mondanám rá, hogy klasszicizáló. Sőt, a klasszikus albumformát is tartó: tízszámos, 36 perces, két jól elkülöníthető oldalból áll. Az előzőnél jóval egységesebb hangulatú és a már említett amber smith-es hangzás érett, letisztult megvalósítása. Mi volt a fejedben, amikor megírtad a dalokat?

amber_modern.jpg- Egységes lett, valóban. Ami újdonság volt most, az az, hogy az utóbbi egy-két évben zongorán írtam a dalaimat, míg korábban gitáron. Nem vagyok klasszikus képzettségű zenész, nem tanultam zongorázni sem, de valamiért átszoktam a billentyűn való írásra. Fogalmam sincs, miért. A Barking Dogot leszámítva az összes szám billentyűn született. Megfilozofálhatnám, hogy tizenöt év gitározás után váltani akartam, de igazából nekem minden ösztönszerűen jön, ez is úgy jött. Mindenesetre ez azért eléggé meghatározta a Modern megszólalását, már csak azért is, mert az Amber Smith-nek nem nagyon vannak lassú, balladisztikus dalai és ha azt vesszük, hogy billentyű és tempós dalok, akkor adja magát a szinti használata. Abból pedig következik, hogy előjönnek azok a nyolcvanas évekbeli hatások, a szintis zenék, amiket akkoriban hallgattam. Például a Pet Shop Boys, akiknek az Actually című albuma volt az első lemez, amit megvásároltam magamnak vinylen 1987-ben, 13 éves koromban. De a Pet Shop Boys közvetlen hatása is megjelenik, mert a nyitódalban, a The Day Afterben és a Hold On To Your Love-ban olyan szintiket használtunk, mint ők a West End Girlsben. A neos Milkovics Mátyás segítségét kértem, amikor kerestem a Pet Shop Boys-os hangszíneket, mert nekem nincsen szintetizátor-parkom, és a szofteres megoldások bénán hangzottak. Ő meg mondta egyből, hogy az Emulátorból kell a melyik hangszínt beletenni. És mindez visszakapcsol arra is, hogy milyen jó a zenekari kémia: Bence mondta, hogy ne kezdődjön mindegyik szám dobbal, én erre kitaláltam a Pet Shop Boys-os szintiket és Toof pedig egyből lelkesedett, hogy ez tökjó, klikkeltünk.

- Milyen más új hatások épültek még be a dalokba?

- Például a Simple Minds. Volt tavaly a Manic Street Preachersnek a Futurology című lemeze, ami egy hatalmas főhajtás a korai Simple Minds előtt és ennek hatására én is elkezdetem újra Simple Minds-t hallgatni, előszedtem olyan lemezeket is, amiket korábban még nem hallottam. Ilyen szempontból az Introspective című lemezünkkel is rokonítható a Modern, mert akkor is közvetlen hatás volt a korai Simple Minds, a Roxy Music, Bowie, Gary Numan és akkor is az tetszett, hogy ez tulajdonképpen korai elektronikus zene, new wave-es, szintis pop, de élő zenekarral. Ez a hangzás nekem is nagyon szimpatikus. Meg persze a Roxy Music. Az első öt lemez feltétlen híve vagyok, de azért az 1979-es visszatérés utáni utolsó három albumon is vannak jó dolgok és beugrott, hogy az is ilyen sound és lehet, hogy tudat alatt, de benne volt az is, hogy valami olyasmi, csak nem annyira kiherélt hangzással kéne jó dalokat írni erre a lemezre. Egy modern verzióját megalkotni annak a világnak.

- Ami még szintén beugrott a lemezről, az nyilván az instrumentális számok miatt, Bowie és a Low.

amber_2.jpg- Igen, egyértelmű az is. Szoktam csak úgy magamnak írni instrumentális szösszeneteket és azt a kettőt, amit feltettünk a lemezre, túl jónak éreztem ahhoz, hogy tároljam valami merevlemezen 15 évig. Meg amúgy sem vagyok az az asztalfióknak író típus. Ha valami megszületik és érdemesnek tartom a megjelentetésre, akkor soha nem őrizgetem. Amúgy a Memories Of TV című szerintem is Low-s, de a másik szám, a The Return inkább talán a Doves instrumentális számainak a hatására született. A Doves egy kriminálisan alulértékelt zenekar.

- Hogyan látod most a zenekar jövőjét?

- Hú, nem tudom, bármi lehet. Nem szeretem azt, amikor valami sematikussá, vagy monotonná válik. Viszont szeretem a kihívásokat, és bírom azt, amikor meg kell győznünk a közönséget. Hogy most megint kicsit mást csináltunk, mint korábban, de ezt is szeretni fogjátok. És most is ez van. Szóval leginkább én is kíváncsi vagyok arra, hogy mit hoz a jövő.

interjú: Dömötör Endre
nyitófotó: Galgóczy Németh Kristóf


az Amber Smith Modern című remek hatodik albuma: 


az új lemez egyik legjobb és legszebb dalának, a Hold On To Your Love-nak a hangulatos, tengerpartos klipje: 


Amber Smith-Facebook 

https://recorder.blog.hu/2015/05/24/_amikor_meg_kell_gyoznunk_a_kozonseget_poniklo_imre_amber_smith_-interju
„Amikor meg kell győznünk a közönséget” – Poniklo Imre (Amber Smith)-interjú

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr547487444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása