Hiába menekülsz – a Kitörés soundtrackje

2015.02.11. 10:00, rerecorder

karady_enekel.jpg

Pontosan hetven éve, 1945. február 11-én este 8 körül kezdődött a magyar történelem egyik legsúlyosabb, legvéresebb eseménye. A bekerített budai várból közel negyvenezer német és magyar katona rontott ki, hogy áttörje az orosz ostromgyűrűt, eljusson a Hűvösvölgyi út irányába a német vonalakig. Több tízezer halott, rommá lőtt Széll Kálmán tér lett a végeredmény. Ha hinni lehet a legendáknak, a Kitörésnek Karády Katalin Hiába menekülsz című slágere volt az aláfestő zenéje.

0129003542758p.JPGA Kitörésnek a Cseh Tamás-Bereményi Géza páros állított emléket egy megkapóan szép dallal. „A németek egy éjjelen nem védték tovább Budát, összegyűlt mindegyikük, 40 000 szoldát, jéghideg éjjelen, mindjük sisakosan, ’45 vad telén, kezdődjék már a roham. Álltak és vártak utolsó parancsra, az égen sztálingyertyák ragyogtak.” A Széna tér című szám 55 évvel az események után született és mindig előveszik az évfordulón.

A Kitörésnek azonban – pergőtűz, ágyúrobbanás, géppisztoly kelepelés és halálüvöltés mellett – volt eredeti soundtrackje is. Ha hinni lehet a legendáknak, Karády Katalin Hiába menekülsz című slágere volt az aláfestő zene.

Az oroszok tudták, hogy a várban lévők mit terveznek, számítottak az akcióra. Le volt zárva minden útvonal, hogy senki se tudjon kibújni a patkányfogóból. És miközben várták, hogy jöjjenek a várvédők, egy budai ház ablakából kierősített gramofonból szólt a Karády-dal. Mintegy „biztatásként”, illetve pszichológiai hadviselés gyanánt. Egyes források szerint a Denevér utca 18. szám alatti ház volt a helyszín (ami azért elég messze van a vártól), mások úgy tudják, egy Margit körúti emeletről szólt a zene.

El lehet képzelni a hatást. A várban bent mindenki tudja, minimális az esély, hogy átjusson a szovjet vonalakon, a negyvenezer ottrekedtből jó, ha pár ezer túléli. Mindenki elszámol az életével és készül, hogy egy tömegmészárlás szenvedő alanya legyen, közben meg ott búgja a háttérben Karády nagyon hangosan, hogy „Hiába menekülsz, hiába futsz, a sorsod elől futni úgyse tudsz.” Egészen bizarrul hátborzongató pillanat lehetett. Felmerül persze a kérdés, hogy az oroszok egyáltalán honnan ismerték ezt a számot, kinek volt ekkora stílusérzéke, hogy még ezt is bevessék. Elképzelhető, hogy egy magyar honfitársunktól kapták a tippet.

budapest_ostroma.jpg


chappy_konyv.jpgA dalt ma már mindenki Karády-slágerként ismeri, de eredetileg egy másik sztárszínész, Szilassy László énekelte fel 1942-ben (bár Karády is lemezre vette, ugyanabban az évben). A számot Orlay Chappy zenekara, az ország legismertebb bigband-je játszotta fel. Orlay (szül. Obendrofer) Chappy a kor egyik legfontosabb zenésze volt. Jazzdobos, zenekarvezető, karmester, zeneszerző, aki vezénylés közben még kiválóan szteppelt is. A Nagymező utcai Moulin Rouge mulató zenekarát vezette. Zenészként bejárta a fél világot, 1943-ban
Jazzdobbal a világ körül címmel jelent meg könyve. A zenevirtuóz folyamatosan képezte magát, fivérével, a nagybőgős Árpival a Mátyás térre is kijárt, hogy cigánygyerekektől ritmust és improvizációs készséget tanuljon. A sláger szerzőjét és szövegíróját pedig Malcsiner Bélának hívták.

Malcsiner jazz zongorista volt, a békeidőkben zenekarával még svájci üdülőhelyeken is vendéglátózott. Írt más slágert is, másoknak. Ma még azt hiszed című dalát Muráti Lili énekelte a Kölcsönadott élet című filmben, a Hívjon fel éjszaka telefonon pedig Kapitány Annié volt. Többet azonban nem lehet tudni róla, neve jóformán teljesen feledésbe merült.

midres_odeon_198241a.jpgA magyar wikipédián nincs szócikke. A Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 című könyvből ennyi derül ki: Malcsiner Béla (? - ?) zeneszerző. Életrajzi adatai ismeretlenek. Filmjei: Házassággal kezdődik (1942-43), Kölcsönadott élet (1943, dalszövegíró is), Makacs Kata (1943), Boldog idők (1943). Az imdb öt filmnél említi nevét zeneszerzőként: Boldoggá teszlek (1944), Boldog idők (1943), Kölcsönadott élet (1943), Makacs Kata (1943), Házassággal kezdődik (1943).

Különös, hogy mindkét felsorolásból pont az a film maradt ki, amelyben ez a sláger először felhangzott. Bánky Viktor 1942-es Keresztúton című filmdrámájáról van szó. Amelyben még nem a halál és az oroszok, hanem a mély érzelmek, a mindent elsöprő, végzetes szerelem elől menekülnek a szereplők. Vagyis, csak próbálnak menekülni.

Hogy hol volt és mit csinált Malcsiner Béla, amikor a vörös hadsereg rezidens DJ-je lejátszotta a számát, nem lehet tudni. A többi „szereplő” sztorijában azonban valahol benne van az egész ország későbbi sorsa.

chappy_zenekar_rk.jpg


karady3.jpgOrlay Chappy az ostrom idején sem szakadt el a Nagymező utcától. A Moulin Rouge-zsal majdnem szemben, a
Rádius Mozi (a mai Thália Színház) pincéjében bujkált, túlélte a borzalmakat. Jó zenész volt, az ötvenes években is szükség volt rá. Csak akkor már nem Chappynek, hanem Csöpinek hívták. Míg eredeti családnevét a Horthy-korszakban kellett magyarosítania, Obendorferről Orlayra, a Rákosi érában már a nyugatias Chappy nem hangzott jól. A hatvanas években zenekarával a Budagyöngyében zenélt, 1977-ben halt meg Budapesten, 72 évesen.

Karády (szül. Kanczler) Katalin a német megszállást követően nemkívánatos személy lett. Betiltották dalait, mert azok „idegenek a magyar lélektől" és „érzelmi téren végeznek lélekrombolást”. Vőlegénye, Újszászy István tábornok miatt őt is letartóztatták kémkedés vádjával. Három hónapig élvezte a Gestapo vendégszeretetét. 1944 őszén engedték ki, visszament kifosztott, üres lakásába és ott húzta meg magát. Három ingatlanja is volt még ekkor, egy lakás a Kaas Ivor utcában (ma Nyári Pál utca) és két budai villa a Művész és a Lepke utcában – legvalószínűbb, hogy ez utóbbiba ment. 1949 után már nem osztanak neki lapot. Háborús múltja makulátlan, a nácik bebörtönözték és még üldözötteket is mentett – de mégis egy olyan korszak sztárja volt, amit az új rendszer ki akart törölni, még az emlékekből is. 1951. február 19-én menekült el Magyarországról. 1990-ben halt meg New Yorkban.

szilassy_laszlo_uniformis.jpgSzilassy (szül. Szabó) László viszont hallhatta is a dalt, amit egykor ő maga énekelt – SS tisztként, uniformisban várta a kitörést. Akár filmjelenet is lehetne, ahogy sorakozik a várban a többi katonával, szorongatja géppisztolyát és kintről szól a szám a gramofonból. Ám ebből tényleg semmi nem lenne igaz. A színész jobboldali volt és tartalékos főhadnagy, talán ezért is terjedt el a legenda, hogy részt vett az akcióban. A sztori szerint Szilassy 1944 őszen a Dunántúlra menekült Budapestről, de visszament még a fővárosba ruhákért, értékekért. Helyismerete miatt a kitörésre készülő németek besorozták egy zászlóaljba, egy nyilas csoport SS tisztje lett. Végig harcolt és azon kevesek közé tartozott, akiknek valóban sikerült kijutni a gyűrűből és elérni a német csapatokat. Idővel kiderült, valóban volt a kitörők között egy Szilassy László nevű tiszt, őt keverték össze a források a filmsztárral.

Szilassy László – bár valóban visszafordult – már nem jutott be Budapestre. Leállították a német tábori csendőrök Piliscsabánál, majd elfogták az oroszok. Sikerült megszöknie, parasztnak öltözve bujkált egy ideig, majd két hónapot töltött az orosz erők mögött. Március elején sikerült átszöknie a magyar vonalakhoz, mely Csákvár mögött, a Vértes hegységben húzódott meg, aztán emigrált az országból. Esze ágában sem volt megvárni, ami következik. Soha nem tért már haza, 1972-ben hunyt el Sao Paulóban.

A kitörés kapcsán még hetven évvel később is nagyon sok a kérdőjel. És még idén is kerültek elő kabátgombok és csontok a földből. Hogy ez a szám valóban elhangzott-e azon az estén, az talán a leglényegtelenebb dolog az egész tragédiában. Aki akarja, elhiszi.

ostrom3.jpg


56-osroplap.jpgA baljós dal mindenesetre még 1956-os forradalom idején is előkerült. Az amerikaiak katonai segítséget ugyan nem nyújtottak, de röpcédulákkal megszórták Budapestet. Az egyiken Rákosi Mátyás látható, amint a fejére dőlő Sztálin szobor elől szökik. „
Hiába menekülsz, hiába futsz, a sorsod elől futni úgysem tudsz. Mert sorsunk nekünk és végzetünk, hogy egymásért szenvedünk” – idézi a képaláírás a slágerszöveget.

Az egykor letiltott számot a közelmúltban énekelte Nagy-Kálózy Eszter a Hamvadó cigarettavég című filmben, feldolgozta többek közt Kovács Kati és Haumann Péter, a Hot Jazz Band és a Váradi Roma Café. Pár éve pedig a Punnany Massif hangmintázta Korkörkép című dalában. És hetven éve minden tisztességes bárzongoristánál repertoáron van.

Nagyon fontos dal, akárhogyan, akárhonnan is nézzük.


Fábián Titusz


Karády - Hiába menekülsz


a Szilassy-verzió a Gramofon Online-on

Kapitány Anni és a Hívjon fel éjszaka telefonon


Muráti Lili és a Ma még azt hiszed


Orlay Chappy énekel: 


Cseh Tamás és a Széna tér

https://recorder.blog.hu/2015/02/11/hiaba_menekulsz_a_kitores_soundtrackje
Hiába menekülsz – a Kitörés soundtrackje

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr717159691

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.