Magad uram – Mark Ronson és a zenész-producerek (2. rész)

2015.02.10. 18:18, rerecorder

brianenofrippbowieenberln.jpg

A popzenében 2013-at és 2014-et kis túlzással egy amerikai producer-előadó, Pharrell uralta, és nagyon úgy néz ki, hogy 2015-öt pedig egy brit producer-előadó, Mark Ronson fogja. Az Amy Winehouse hangzásfelelőseként elhíresült Ronson friss listavezető kislemezéről (Uptown Funk) és albumáról (Uptown Special) a legfrissebb Recorder magazin Profül rovatába egy magyar producer-zenész írt kritikát, most koncentráljunk csak a jelenségre: producerekre, akiknek sikerült előadóként is befutniuk  és ebben a második részben zenészekre, akik producerként is sokra vitték. 

Zenészből lett producerek

sylvia-robinson-279x300.jpgEz a fajta hierarchiabeli mozgás már lényegesen több példával illusztrálható, és a legtöbb esetben valóban sokat jelent, ha egy zenész vagy énekes producerként is rangot vív ki magának. Akadnak persze olyan nagyágyúk, akiknek saját vagy alterego nevük alatt alig jelent meg valamilyen kiadvány (Joe Meek, Phil Spector, Rick Rubin, Paul Epworth), mégis egyértelműen előbb zenészként kezdték és csak aztán nyergeltek át a hozzájuk sokkal jobban passzoló sztárcsinálásra. Allen Toussaint viszont tehetséges stúdiózenészből lett a ’New Orleans Sound’ legfontosabb hangszerelője, producere; Giorgio Moroder negédes slágerek előadójából vált a diszkó pápájává és a forradalmi eurodiszkó-hangzás úttörőjévé, meg persze Donna Summer diszkókirálynővé koronázójává (és később saját neve alatt is jelentőset produkáló előadóvá). Sylvia Robinson közepesen ismert soulénekesnőből lett a hiphop első fontos kiadójának (Sugarhill Records) vezetője, néhány műfaji kulcsdal (Rapper’s Delight, The Message) nagyhatású útnak indítója. Todd Rundgren remek szólólemezei mellett nőtte ki magát fontos producerré, Quincy Jones dzsesszzenészből lett Michael Jackson igazán naggyá tevője, de a jamaicai színtéren hozzájuk hasonlóan megkerülhetetlen a szólóelőadóként sem rossz, de producerként kifejezetten zseniális Lee Scratch Perry.

A PRODUCERI MUNKÁT HAZAI MENŐPRODUCEREKKEL KÖZÖSEN MUTATTUK BE.

steve_albini.jpgBrian Eno (nyitóképen Bowie-val és Fripp-pel) már zenészként (Roxy Music) és forradalmi art-pop szólóelőadóként is megtette a magáét, amikor talán a világ egyik legfontosabb producerévé vált (David Bowie, Talking Heads, U2), Nile Rodgers chic-es sikerei után határozta meg a nyolcvanas évek hangzását (David Bowie, Madonna), Jeff Lynne az ELO-val írt sikertörténetet a hetvenes években, hogy aztán bálványaival folytassa azt producerként (Paul McCartney, George Harrion, Brian Wilson). Butch Vig néhány sikertelen zenekar után csinálta meg magát a Neverminddal, majd a Garbage tagjaként csak összejött előadóként is a világhír, Steve Albiniről (jobbra) pedig lehetetlen eldönteni, hogy zajrock zenekaraival (Big Black, Shellac), vagy „hangmérnökösködésével” (Pixies, Nirvana, PJ Harvey) kultikusabb, legendásabb, jelentősebb-e. Dr. Dre rapperként (és az NWA tagjaként) sem volt jelentéktelen, producerként azonban még nagyobb hatású (2Pac, Eminem, 50 Cent stb.), mint ahogyan a beatmakerként startolt, kollaboratív albumaival felfutott Danger Mouse is mindkét térfélen (Danger Doom, Gnarls Barkley, Broken Bells saját formációi között, producerként meg: Gorrilaz, The Rapture, The Black Keys satöbbi) lőtt már nagyon sok gólt.

És a felsorolás persze még hosszan folytatható lenne (T-Bone Burnett, George Clinton, Trevor Horn, Babyface, J Dilla, Missy ElliottBeck, Calvin Harris csak pár további példa), miként a hazai helyzet elemzése is, hiszen Pierrot, Kozsó, Schram Dávid, Tövisházi Ambrus, Takács Zoltán Jappán, Sándor Dániel, Szakos Krisztián mindannyian zenészként vagy szólóelőadóként lettek ismertek előbb, ma pedig már mások állnak sorban, hogy igénybe vegyék produceri szolgálataikat.

Dömötör Endre


Giorgio Moroder és Donna Summer csúcspillanata: 


Todd Rundgren produceri csúcsműve, az XTC-féle Skylarking


amivel Quincy Jones a csúcsra jutott, az a Thriller


Lee Perry és egyik főműve, a The Congos-féle Fisherman


Brian Eno producerként egyik legfontosabb lemezéről, az 1980-as Talking Heads-albumról egy szám: 


Nile Rodgers a Duran Duran legmonumentálisabb dalához, a The Wild Boys-hoz járult hozzá: 


Steve Albini és kismillió fontos általa felvett lemeze közül az első megkerülhetetlen - Pixies és a Where Is My Mind


Dr. Dre és produceri megszólalásának egyik kulcsdala a 2Pac-féle California Love


Danger Mouse egyik legfontosabb dala producerként - Gorillaz és a Feel Good Inc.


Trevor Horn a Frankie Goes To Hollywooddal aratta legnagyobb produceri sikereit, de előtte nem sokkal az ABC-vel alakította a nyolcvanas évek egyik emblematikus pophangzását: 

https://recorder.blog.hu/2015/02/10/magad_uram_mark_ronson_es_a_zenesz-producerek_2_resz
Magad uram – Mark Ronson és a zenész-producerek (2. rész)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr767158891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.