Poprocktörténeti szabadegyetem indul az Örkény István Könyvesboltban

2015.02.03. 18:23, rerecorder

history-of-rock-chalkboard-16x10.jpg

Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, számos jelentős zenetörténeti könyv szerzője, társszerzője idén februártól egy több szezonosra (legalább öt félévesre) tervezett ingyenes, regisztrációhoz kötött, havi rendszerességű poprocktörténeti előadássorozatot indít az Örkény István Könyvesboltban (Szent István körút 26.). Az előadások minden hónap első szerdáján lesznek, a legelső holnap, február 4-én 17:30-tól és A behurcoltak zenéje: a blues a címe. 

Jávorszky Béla Szilárd fontos zenetörténeti kötetek szerzőjeként, társszerzőjeként (Nagy Sziget-könyv - 2002, A rock története 1-2. (a 2013-ban elhunyt Sebők Jánossal közösen, 2005, 2007), A magyarock története 1-2. (Sebők Jánossal közösen, 2005, 2006), 303 magyar lemez, amit meg kell hallgatnod, mielőtt meghalsz (többekkel társszerző, 2008), Sziget - 20 év HÉV - 2012, A magyar folk története - 2013, Muzsikás 40 - 2013, A magyar jazz története - 2014) autentikus ismerője a popzene nagy sztorijának, legalább öt félévesre tervezett előadássorozata tehát igen izgalmas vállalkozás. Az első félévben öt előadás lesz (minden hónap első szerdáján) és a ötvenes évek rock and rolljáról és annak előzményeiről szól majd. 

Az esemény az Örkény István Könyvesboltban lesz, további részletek itt, a program ingyenes, de regisztrálni kell rá, az orkeny@upcmail.hu címen.


JÁVORSZKY BÉLA SZILÁRD IS TÖBB KÖTETTEL SZEREPEL A RECORDER KEDVENC MAGYAR NYELVŰ ZENEI KÖNYVEIT ÖSSZEGYŰJTŐ - KÉTRÉSZES LISTÁBAN.


A félév tematikája és az előadás anyagának áttekintése pedig alább olvasható:

I. A blues/country gyökerektől a brit beatforradalomig
(2015 első félév)

1. előadás, február 4. – A behurcoltak zenéje: a blues (A feketék hagyománya egyetlen területen tovább élt: a zene és a tánc. A hollerek, bluesok témái kezdetben a munkához kötődtek. A polgárháború utáni elindul a vándorlás, ezzel a bluesforma egységesülése. A blues mellett a másik fontos zenei forma a vallási spirituálé és gospel. Delta blues – innen származnak a blues későbbi nagyságai, Muddy Waters, Howlin’ Wolf, John Lee Hooker, Elmore James. Az első meghatározó figura: Charley Patton. W. C. Handy, aki elsőként lejegyezte, standardizálta a bluesokat. Robert Johnson, aki a hatvanas brit blues boomra a legnagyobb hatást gyakorolta. Texas blues (Blind Lemon Jefferson, Leadbelly). Az első bluesdívák: Mamie Smith (1920. február 14-én énekelte lemezre az első bluest), Gertrude Ma Rainey és Bessie Smith, a „blues császárnője. A nagy fekete exodus (a 20s-40s évek), avagy a rurális délről az északi iparvárosokba. Race records-ok és rhythm and blues. A fekete öntudat lehetséges kifejezés: a szexualitás. Chicago South Side – keményebb, kérgesebb, pulzálóbb blues (Muddy Waters, Howlin’ Wolf, John Lee Hooker)

2. előadás, március 4. – A telepesek zenéje: country (nem keverendő össze a country & westernnel, amit Hollywood talált ki a 30s, 40s években). Appalache-hegység, Cumberland-átjáró, terjeszkedés tovább, Kentucky, Virginia, Tennesse meghódítása. A zene és a tánc szerepe az angol, skót, ír, német közösségek. Európából áthozott alaphangszerek (hegedű, mandolin, akkordeon, hárfa). A húszas évektől minden „tradicionális gyökerű, „vidéki” zenére ráaggatták a hillbilly nevet. Jött a vasút, azzal a vándorlás, később a rádió és a gramofonfelvételek, illetve az azokkal járó standardizálódás. Első felvétel 1922. június 30. Henry Gilliland & Eck Robertson: Arkansas Travele. A Grand Ole Opry jelentősége. Az úgynevezett „Bristol-session” (1927 augusztus), Ralph Peer vezetésével mobil stúdióban helyi és környékbeli hősökkel. Minden idők leghíresebb családi vállalkozása, a Carter Family. Az új hangzást képviselő Jimmie Rodgers. Hollywood válasza – éneklő cowboyok, közülük a legsikeresebb Gene Autry. A negyvenes években a country and western (merthogy a hillbilly meg az old-time music elavult). Két fő alstílus: bluegrass  (Bill Monroe) és honky tonk (Hank Williams). Megszületett a country fővárosa, Nashville.

3. előadás, április 1. – Jólét, tévé, baby boom – Miért az ötvenes évek Amerikájában tört ki a rock and roll? Lendületben a gazdaság, a baby boom nemzedék, a családmítosz ereje, a háború utáni optimizmus, kitolódó kamaszkor. A televízió térhódítása, Amerika új szimbólumai: McDonald’s, Disneyland, a szegregáció lebomlása, az autó növekvő kultusza, mobilizáció, urbanizáció. Lázadás a filmvásznon (Marlon Brando, James Dean, Marilyn Monroe). A beatnemzedék megjelenése: Jack Kerouac (Úton), Allen Ginsberg (Üvöltés). Beatnik, hipster, square és A magányos tömeg (David Riesman).

4. előadás, május 6. – A rock and roll hajnala – A modern média szerepe. A sztárcsináló független kis kiadók felemelkedése (Atlantic, Chess, Modern, King, Imperial Records). A rock and roll kitalálója: Alan Freed. 1951. július 11. – Moondog's Rock and Roll Party rádióműsor. A rock and roll jelentése: hajózási szótár, hajók előre-hátra (rock) és oldalazó mozgására (roll) utaló kifejezés. Az új zenei képlet: C+W + R+R = R+R azaz Country & Western + Rhythm & Blues = Rock & Roll. A rock and roll indulója: Rock Around The Clock (1954). Bill Haley vs Elvis Presley. A Blackboard Jungle A Vad és az Ok nélkül lázadó mellett a harmadik, fiataloknak szóló kultfilm, de ebben már a lázadás zenéje is megszólalt.

5. előadás, június 3. – A rock and roll kiteljesedése (Elvis a király) – A rock and roll első hulláma (1954-55): Carl Perkins (Tennesse), Little Richard (Georgia), Fats Domino (New Orleans), Jerry Lee Lewis (Louisana), Buddy Holly (Texas), Everly Brothers (Kentucky), Chuch Berry (Chicago), Eddie Cochran (California). Eredetik és másolatok, avagy színre bontás: fehéren feketén – Pat Boone sikerszériája. A Király születése, avagy 1953 augusztusában Elvis besétál a Sun Stúdióba. Miért nem a magyarok fedezték fel Elvist? Sam Phillips szerepe és Parker „ezredes” színre lépése (1955/56, televízió, mozi, első film Love Me Tender 1956 augusztus). Csillogó fekete lemezeken – a rock and roll kapitalisták és a sztáripar születése. Az új dalszerzők (Leiber-Stoller, Blackwell). A második hullám (1956/57): Buddy Holly, Roy Orbison, Eddie Cochran, Gene Vincent, Everly Brothers. Börtönrock, botrányok, tragédiák – Carl Perkins autóbalesete, Little Richard „megvilágosodása”, Jerry Lee Lewis nőügyei, Chuck Berry börtönbe jutása, Buddy Holly repülőbalesete, Eddie Cochran halála. Tinédzserpartik és táncdivatok, Chubby Checker és társai, a lázadás piacosítása.

https://recorder.blog.hu/2015/02/03/poprocktorteneti_szabadegyetem_indul_az_orkeny_istvan_konyvesboltban
Poprocktörténeti szabadegyetem indul az Örkény István Könyvesboltban

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr787137153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.