Albumpremier! Jazzékiel: Másokat szeretni

A közel 15 éve alakult Jazzékiel a kétezres évek végének egyik legizgalmasabb magyar zenekaraként lett közismert, amely 2011 után csendes pihenőt tartott, hogy a 2014-es Record Store Day-en egy klassz vinyl kislemezzel (Mi már leszoktunk róla) térjen vissza, majd ősszel a koncertszínpadokra és a stúdióba is. A Jazzékiel is részt vett a tavalyi Európa Kiadó-feldolgozáslemez munkálataiban (a Jó lesz című zárószámot adják elő), a Másokat szeretni című harmadik nagylemezről pedig egy brit reklámfilmben debütált dalrészlet, de most már semmire nem kell tovább várni, itt a teljes harmadik album és nagyon jó! Az első biztos résztvevő a 2015-ös év legjobb lemezei között!

A korábbi kiadványok nagyon magas színvonalát simán megtartó, sőt ha lehet, megszólalásban azt még tovább is emelő Másokat szeretni lemez hosszú ideig készült, de bőven megérte várni rá. Jakab Péter, a zenekar vezetője mesélt a Recordernek az album készítési körülményeiről: 

„Igazából kicsit romantikus elképzelés, hogy öt éven keresztül készült a lemez, de tény, hogy először amikor a Szabó belépett, akkor írtam ki még a megboldogult MySpace-re, miszerint "Elkezdtük a dalírást, ez hamarabb kijön mint az előző". Mert ugyebár addig a Holy Shit két és fél évére gondoltuk, hogy sok. Kicsit árnyalni kell azért: öt év alatt több részletben készült a lemez. Bár az első dalvázlatok 2009-ben már megvoltak (Sőt, a Portugál dallama már 2003-ban is), de stúdiózni csak 2013. júniusában kezdünk, amikor először kapartuk össze magunkat. Beköltöztünk a  Pesti Magyar Színház stúdiójában – ott ismerkedtünk meg Korompai Bencével is, aki az egyik legnagyszerűbb hangmérnök, akivel valaha is dolgunk volt. A hangversenyzongorától kezdve a százéves glockenspielen keresztül, a templomi harmóniumon át a cirkuszi üstdobig gyakorlatilag mindent kipróbáltunk, amit a raktárban találtunk. Bence pedig igen nagy odaadással és kreativitással fel is vette ezeket. Volt egy olyan koncepciónk, hogy az utómunka minimálisan legyen csak jelen és már a felvételkor eldöntődjön a végleges hangzás. A másik vezérelv pedig, hogy ne cizelláljuk szarrá. Ezt úgy hidaltuk át, hogy számos zenei rész ott született a stúdióban improvizálva (például az egész Portugál - gyakorlatilag egy próbafelvétel volt csak, de annyira megszerettük, hogy nem is vettük újra). Ezután némi R33-as kiegészítő felvételek következtek, majd egy évre megint pihenni ment az anyag.”

És hogy ezek után hogyan „gyorsultak fel” az események? „A 2014-es Record Store Day-es kiadvány kapcsán mondtuk ki, hogy ha most nem lesz velünk valami, akkor hagyjuk a picsába az egészet. 2014. novemberében beblöfföltem, hogy "most menjünk be és vegyük fel az éneket, keverjük meg és adjuk ki végre" – természetesen három és fél dalszöveggel a füzetemben. Ebből fakadóan a szövegek második felét a City Sound Studióban írtam, az énekfelvételek szüneteiben. A hangomat zömében Szabó rögzítette, illetve hazahívtuk Bencét is, aki időközben Berlinbe tette át a székhelyét, hogy jöjjön és fejezzük be együtt az albumot. Kábé másfél hónap alatt a Korompai - Szabó duó megkeverte a lemezt, én meg közben producerkedtem a kanapén Áronnal. Így esett meg, hogy 13 dalból végül 10 került a lemezre. A masteringet szintén Bencére bíztuk, aki a berlini Badehaus stúdiójában tette a pontot a mondat végére.”

A HOSSZÚ TÁVOLLÉTRŐL, AZ ELSŐ TIZENHÁROM ÉVRŐL ÉS AZ ÚJ LEMEZ KÉSZÍTÉSÉRŐL BESZÉLGETTÜNK JAKAB PÉTER FRONTEMBERREL.

A Jazzékiel tavasszal indul lemezbemutató koncertkörútra, először Szegeden a Rongy Kocsmában (március 13.), majd Pécsen a Pécsi Est Caféban (április 3.) lépnek fel és április 18-án a RoHAM Bárban Budapesten is eljátsszák a friss album anyagát.

és akkor a Másokat szeretni című album teljes egészében, amelyet a zenekar Bandcamp-oldalán lehet megvenni (cd-n pedig a koncertek idején lesz majd kapható): 

nyitókép: Kósa Péter

Jazzékiel-Facebook