Akkor most nagy felbontásban fogok énekelni, jó? Az Editors és a Sony Hi-Res Audio találkozása.

Noha a Recorder Tech rovatának munkatársai a ritkánál is ritkábban vesznek részt sajtótájékoztatókon, vannak meghívások, amelyekre nyilvánvalóan nem lehet nemet mondani. Ilyen volt a Sony Europe által szervezett legutóbbi esemény is, ahol a szórakoztatóelektronikai világcég legújabb Hi-Res Audio termékeivel való ismerkedés mellett a néhány évvel ezelőtti albumait szokatlan módon másodszor – ezúttal stúdióminőségű digitális formátumban – is megjelentető Editors élő fellépése ígérkezett a legvonzóbb programpontnak. Hogy miért adták ki újra a már korábban is sikeres lemezeket, kiderül alább, a Recorder helyszínen készült exkluzív koncertvideóját pedig a cikk végén lehet megnézni.

Az Editors-t talán nem kell bemutatnunk (a 2013-as The Weight Of Your Love-ról szóló kritikánk megvilágítja, miért is lehet szeretni a birminghami zenekart), de mi is az a hi-res audio?

Egy olyan koncepció, ami a zenerajongóknak teljesebb hallgatási élményt, a zenészeknek pedig nagyobb művészi kontrollt ad azáltal, hogy a nagy felbontású hangfelvételeket a rögzített eredeti változatukhoz leginkább hasonlító formában, a lehető legkisebb minőségromlást elszenvedve juttatja el a hallgatókhoz. Míg a cd-ről, letöltött fájlból vagy streamingoldalról szóló zeneszámok jelentős részét még ma is tömörített formájukban (16bit/44.1kHz) vagyunk kénytelenek élvezni, az elmúlt egy évben rohamosan terjedő hi-res audioformátumok paraméterei (24bit/96kHz) már lehetővé teszik, hogy mi is pontosan azokat a számokat halljuk, amit a zeneszerző elképzelt, és úgy, ahogyan azt a zenészek valóban eljátszották. Vagy ahogyan az Editors énekese, Tom Smith is megfogalmazta: minden hangot, minden mélyet és minden magasat – minden részletében. 

Nagyobb felbontású – és éppen ezért nagyobb fájlméretű – audioformátumok (FLAC, WAV, DSD stb.) persze eddig is léteztek, de elterjedésüket mostanáig megakadályozta a digitális zenelejátszók viszonylag szűkös tárolókapacitása és a sávszélességek korlátozottsága. A változó trend két látványos jele, hogy egyre több lemezt adnak ki és vásárolnak meg ilyen minőségben (a Sony adatai szerint 2014 végén az egy évvel korábbi 1500 helyett már 26 ezer hi-res-album létezik), illetve hogy már kaphatók az ezeket a zenéket nagy tömegben tárolni és veszteségmentes minőségben visszaadni képes audioeszközök is.  

A Sony egy teljes termékcsalád kifejlesztésével reagált a minőségtudatos zenefogyasztók megjelenő igényeire: hasonlóan a HD-televíziózást néhány éve újradefiniáló Bravia bevezetéséhez, a Sony Hi-Res Audio brand fejhallgatói, walkmanjei, hangrendszerei és hangszórói is egy új minőségi szintet próbálnak meghatározni az audiopiacon.

A hordozható és otthoni zenehallgatásra szolgáló Sony Hi-Res Audio-berendezések nemcsak a leginkább elterjedt, magas bitrátával felvett digitális formátumok kezelésére alkalmasak, de például a DSEE HX-technológia segítségével cd-ink és mp3-aink minőségén is tudnak javítani a tömörítés során elveszett magasabb frekvenciájú hangok visszaállításával. 

A Sony Hi-Res Audio termékcsalád tagjai:

MDR-1A fejhallgató: 3 Hz～100,000 Hz frekvencia, 105 dB/mW érzékenység, 335 gramm súly.

További részletek.

NWZ-A15 walkman: 16 GB belső memória, 50/30 óra lejátszási idő, 66 gramm súly. 

További részletek.

MAP-S1 cd-s hangrendszer: 100 W kimenő teljesítmény, Bluetooth és wi-fi, 25 cm x 11,5 cm méret.

További részletek.

SRS-X2 vezeték nélküli hangszóró: 20 W teljesítmény, 5 óra Bluetooth-lejátszási idő, 500 gramm súly. 

További részletek.

Kiknek lehet jó választás valamelyik Sony Hi-Res Audio-termék? 

Azoknak, akik esküsznek rá, hogy a hagyományos, analóg lemezjátszón pörgő vinyl-lemezeknél semmi sem szól jobban, de nem akarják vagy nem tudják a figyelmükre érdemes összes kiadványt bakeliten is birtokolni.

Azoknak, akik sok időt fektettek mp3-gyűjteményük felépítésébe és sok időt fordítanak a lementett albumok hallgatására is, miközben egyáltalán nincsenek kibékülve a tömörített fájlok hangminőségével.

Azoknak, akik korántsem biztonságos számítógép-merevlemezek és korántsem csinos külső memóriák helyett szívesebben tárolnák valamennyi hanganyagukat egyetlen kompakt méretű, ám nagy kapacitású berendezésen, ami ráadásul jól is mutat.

Azoknak, akik hordozható zenelejátszójuk teljesítményével szemben ugyanolyan szigorú követelményeket támasztanak, mint az otthon vagy az irodában használt zenegépükével.

Azoknak, akik minden zenéjüket minden pillanatban minden audioeszközükön elérhetőnek akarják tudni, házon kívül és házon belül, sőt vezeték nélkül akár minden helyiségben, többekkel megosztva is.

Azoknak, akik racionális kompromisszumot keresnek a nem ritkán milliós értékű, utolérhetetlen minőségű high end-eszközök és a megfelelően árazott, viszont nem túl jól szóló hifi-cuccok között.

Azoknak, akik számára érték, ha a felvételeken tényleg azt hallják viszont, amit az alkotók létrehoztak, és úgy hallják viszont, ahogyan azt az előadók a stúdióban rögzítették.

Az Editors tagjai is így gondolták, miután meghallgatták saját lemezüket hi-res-ben: 

Aztán Tom Smith vicce után eljátszottak két dalt is. A 100 meghívott néző előtt megtartott, mobiltelefonnal felvett Editors-minikoncert egyben és egészben csak a Recorder YouTube-csatornáján látható: