hiperkarma: Konyharegény (lemezkritika)

2014.12.03. 12:29, rerecorder

hk_promofoto_2014.jpg

Bérczesi Róbert idén tavasszal adta első józan interjúját, aztán összehozta, amiben már talán csak nagyon-nagyon kevesen reménykedtek, először újra a hiperkarmát, majd a harmadik hiperkarma-albumot - a lemez készítésről is beszélgettünk vele, majd a friss dalokat is a Recordernek kommentálta. Ott voltunk az albumbemutató koncerten és most itt az album kritikája is - évek óta a legjobb magyar poplemez ez.

kregeny_cover.jpgKiadó: Drum & Monkey

Megjelenés: 2014. október 31.

Stílus: gitárpop

Kulcsdal: Senkitöbbet

A tékozló fiú története nyilván az egyik legnehezebben jól érthető történet, még akkor is, amikor a szemünk előtt zajlik. Bérczesi Róbert története is ilyen. Az egyik legtehetségesebb magyar dalszerző maga is szereti hangsúlyozni, hogy a tehetség soha nem elég, rengeteget is kell mellé dolgozni, hogy az legyen a végeredmény, amit vele kapcsolatban csak zseniálisnak szoktak nevezni. A nagy szavaktól itt most el is búcsúzunk, kétségtelen, hogy Bérczesi Róbert rengeteget dolgozik. Az első két hiperkarma-album (a 2001-es Hiperkarma és a 2003-as Amondó) után például éveket dolgozott azon, hogy meglévő dalszövegeket és zenei részeket csiszoljon egymáshoz – a csúcs egy negyvenperces, egyetlen akkordkörre felhúzott szám volt. Nyilván mindenki tudja, hogy közben minden egyes napot tudatmódosult állapotban töltött.

2013 utolsó napjaiban – talán valóban az utolsó napokban – azonban valami történt és a történet azóta szintén jól dokumentált. Bérczesi néhány hónap kórház után józanon, tisztán kezdett új lapot és az elmúlt 11 év „kreatív tőkefelhalmozásából” elsőként a sokáig már soha-be-nem-fejezhetőnek hitt harmadik hiperkarma-lemezt készítette el. Tisztán már tisztán látszott számára is, hogy mely sorokat, mely dalkezdeményhez kell párosítania, véglegesítette az anyagot és részben Somogyvári Dániel zenész-producerrel, részben az újra életre keltett klasszikus hiperkarma tagságával, Vastag Gábor producer vezetésével rögzítette a Konyharegényt. A magyar popzene elmúlt 15 évének történetében az első két hiperkarma-albumnál nincsen stabilabban kanonizált kiadvány. Ehhez vegyük hozzá a több mint tízéves, benntartott nagylevegős új albumra várást, világos, hogy teljesen felesleges – még jó néhány meghallgatás után is – az előzményekhez mérni az friss lemezt (majd inkább némi rálátással). Úgyhogy most csak hallgassuk annak, aminek kapásból hallatszik. Egy (a gesztusértékű, de amúgy lelógó bónuszremix nélkül) 35 perces, nagyon könnyed hatású, valójában meg nagyon is alaposan összetettre strukturált, leheletfinoman rétegzett és felesleges sallangok nélkül is díszes albumnak. Egy lemeznek, amin a magyar nyelv szárnyal és cáfolja, hogy alkalmatlan lenne popzenére. Egy olyan dalgyűjteménynek, amin az első perctől az utolsóig lúdbőröztető az előadás, „az egész megértése” és miközben hallgatjuk, el is akad a szavunk. A fiú hazatért, csak tudjuk féltékenység és közöny nélkül fogadni.

10/10

Dömötör Endre


Bérczesi Róbert januárban az A38-on ad akusztikus konceret, a hiperkarma pedig tavasszal kezd ismét turnézni


a lemez teljes egészében: 


a Senkitöbbet videója: 

https://recorder.blog.hu/2014/12/03/hiperkarma_konyharegeny_lemezkritika
hiperkarma: Konyharegény (lemezkritika)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr316954167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.