# VOLT vasárnap: AM, PM

A VOLT Fesztivál plusz egyedik napján sem lehetett panasz a hangulatra. Végre nem kellett a koncertkezdés előtt órákkal az első sorokat elfoglaló a 30 Seconds To Mars-rajongókat kerülgetni, hiszen ez a nap bizony egyértelműen a Telekom Nagyszínpad koncertsorozatát záró Arctic Monkeysról szólt.

Már akkor, amikor átléptük a kaput, egyértelművé vált, hogy az Arctic Monkeys miatt egy nappal meghosszabbított fesztiválon valóban csak azok maradnak, akiket igazán érdekel az együttes koncertje. Éppen ezért nagyon sokan (szó szerint) szedték is a sátorfájukat, és az öt napos bulizásban elfáradt arcokat felváltották a friss és boldog napijegyesek. Egyébként egészen érdekes volt a bejárat és a Nagyszínpad közötti távon azt a játékot játszani, hogy ki találja el, a szembejövők melyik táborhoz tartoznak. Átlagban 10-ből 8-szor sikerült is megtippelni, kik töltötték ott az előző 4-5 napot is.

 Szpottold az AM-polókat a fesztiválon!

Ha valaki esetleg nem akart volna kilógni a sorból, itt még gyorsan beszerezhette az Arctic Monkeys-pólóját

Ugyanitt a fesztiváldivat 24 óra leforgása alatt korlátozódott le a különféle Arctic Monkeys-pólókra. A leggyakoribb viselet az együttes logóját ábrázoló női-férfi felső volt, de az AM lemez borítóját is rengetegen viselték magukon, a merészebbek pedig a 40 fokban is a hosszú ujjú Why’d You Only Call Me When You’re High? pólójukhoz ragaszkodtak. (Zárójeles monkey business: estére a merchandise pultból állítólag eladták az összes Arctic Monkeys-pólót! Érted: az ÖSSZESET!)  

Az idén különösen környezettudatos fesztivál azért okozott némi fejtörést. Kardinális kérdésnek számított, hogy vajon tényleg szükség van-e arra, hogy a napijegyesek is kapjanak szemeteszsákot (500 Ft letéti díj ellenében), és végül egyetlen embert sem láttunk, aki a kis zacskóját maga után húzva abba gyűjtené a hulladékot, de az tény, hogy a fesztivál tisztasága nem hagyott sok kívánnivalót maga után. A mosdókba lépve az utolsó napon sem kellett kétszer átgondolnunk, mennyire fontos használnunk, illetve porban kúszó embereket sem láttunk, akik egy kis pluszbevétel reményében a re-poharakat szedegették volna össze a földről.

Ugyan a kánikula miatt a legtöbben vagy a borfaluban, vagy a Telekom Nagyszínpadhoz közeli árnyékos pultoknál húzták meg magukat, a Strypes (balra) koncertje alatt már kezdett gyűlni a tömeg. Itt ütközött ki talán a legjobban, ki az, aki az öt napos folyamatos tombolás után inkább csak a fejben táncol már, és ki az, aki friss lendülettel dobálja magát, bármilyen zene is legyen az. Aztán a nap is lement (bár a When The Sun Goes Down elmaradt a későbbi műsorban), és egyre több irányból nyomódtak egymáshoz az izzadt férfitestek, egyre több lány került a fiúk nyakába, egyre több bodysurf-ös indult útjára. A közönség teljesen együtt mozgott az Arctic Monkeys szettjére, úgy is, hogy Alex Turner és csapata nem igazán volt vevő az együtt bulizásra. Persze egy szava sem lehetett senkinek, hiszen a láthatóan kissé betintázott Turner annak ellenére is tökéletes frontember, hogy a 19 éves lázadó önmaga valószínűleg szembeköpné, ha összetalálkoznának. De itt nem a kétoldalú kommunikáción vagy a showelemeken volt a hangsúly, hanem azon az energián, ami a fesztivált erre a másfél órára átjárta. Érdekes módon a szokást megtörve nem került minden kézbe mobiltelefon vagy fényképező, sokkal inkább úgy tűnt, az emberek valóban az élmény miatt jöttek. És biztos, hogy a legtöbben elégedetten is távoztak. 

Az AM minden korosztályt megérint

De tényleg

Elengedhetetlen kellék bármelyik fesztiválon

Hűsölés árnyékban

És akik kemények

Sponsored By Sopron

Valakinek még az utolsó napon is belefért egy kis sport

Valakinek nem maradt már tiszta ruhája... vagy csak eltévesztette a napot

A szerencsésebb lányokat a fiúk a nyakuba vették. A szerencsétlenebbek meg pont mögöttük álltak

He?

When The Sun Goes Down

És ha alig egy nappal a zárás után már hiányzik a VOLT hangulata, csekkolhatsz egy, a rajongók fesztiválfotóiból összefűzött videót is:

(A cikk a Telekom támogatásával készült.)