Desert Island Books – 25 kiemelkedő magyar zenei könyv (1. rész)

2014.06.04. 13:45, rerecorder

magyar zenei könyvek.jpg

Egy hét múlva kezdődik a 85. Ünnepi Könyvhét és a Margó Irodalmi Fesztivál, készüljünk a könyvek ünnepére a huszonkettedik Recorder magazin Könyv & pop fókusztémájának nagycikkével, a legjobb magyar zenés köteteket bemutató válogatással. Mint a sajátos hazai lemezkiadás, úgy a zenei könyvek története is lassan, nehézkesen indult be nálunk, ám ha manapság szétnézünk egy könyvesboltban azért már meglehetősen szerteágazó a kínálat a témában. Viszont, hogy melyek az igazán korszakos, emlékezetes, újraolvasásra méltó művek? Összeállításunkban huszonöt szerepel ezek közül időrendben - az első részben az első tizenkettő.

(Disclaimer: a cikk szerzői, Dömötör Endre szerkesztőként és szerzőként, Fábián Titusz szerzőként érintett a 303 magyar lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz (2008, GABO Kiadó) című kötetben, így természetesen az itt nem most nem szerepel, de attól még mindketten nagyon büszkék rá.)

A magyar zenei könyvekről – kis túlzással – könyvet lehetne írni, kezdve a nagyon szegényes információkkal szolgáló hetvenes évekbeli munkákkal, a jobb híján külföldi sikerzenekarok megírt bénácska biográfiáival, a hazai nagyokat bemutató sablonos kiadványokkal és a szinte minősíthetetlen lexikonokkal. A nyolcvanas években már önéletrajzok is megjelentek, ezek legalább nagyrészt a nem túl erős, de szórakoztató kategóriába tartoznak. A kilencvenes években aztán valahogy alábbhagyott a lendület, de az elmúlt tíz évben ismét megszaporodtak a zenével foglalkozó kötetek: van bőven zenei novellafüzér, antológia, interjúkötet (az első ilyen erős kiadvány Fodor Sándor Cseh Tamás címűje 1995-ből), magánmitológia (Őz Zsolt: Rakenroll), akad nívós műfajtörténet (Jávorszky Béla Szilárd: A magyar folk története) és a nagy nemzetközi klasszikusokból is előfordul már egy-két kósza magyar fordítás (pl. Peter Guralnick: Elvis - Az utolsó vonat MemphisbeMcNeil-McCain: Please Kill Me - A punk cenzúrázatlan története, Neil Strauss: Mötley Crüe - The Dirt - de ez még mindig a nagyon nem elégséges mennyiség). Mi viszont most sorra vesszük a tényleg megkerülhetetlen címeket.


ITT PEDIG TÍZ KÖNYV, AMINEK NEM LÉTEZIK MAGYAR FORDÍTÁSA, PEDIG NAGY SZÜKSÉG LENNE RÁ.


rock-evkonyv-1981--11715253.jpgRock évkönyv 1981
szerkesztette: Sebők János
(1982, Zeneműkiadó)

Sajátos vállalkozás volt az első Rock évkönyv megjelentése 1982-ben, alighanem a Magyar Filmtudományi Intézet és Archívum által vitt Filmévkönyv-sorozat volt a minta és igen nagy kár, hogy ennek nem lett folytatása – képzeljük csak el, mennyi pluszismeretünk lehetne egy évről-évre dokumentált széria segítségével. Így csak 1981-re láthatunk rá igazán behatóan, a korszak legjobb szerzőinek írásaival (Szőnyei Tamás, Lévai Júlia, Göczey Zsuzsa, de még Bozóki András is értekezett az új hullámról), a teljes zenei mezőny tárgyalásával, adatokkal, érdekességekkel – és még az az évben megjelent, magyar zenei élettel foglalkozó New Music Express-cikk is szerepel benne fordításban.

ifipark (416x640).jpgVolt egyszer egy Ifipark – Emlékkönyv
szerkesztette: Sebők János
(1984, n.a.)

A legendás – és életveszélyes állapotban lévő – budai Ifipark 1984-ben zárt be végleg, hogy az épülő Petőfi Csarnok vegye át a helyét, mint ifjúsági szórakoztató központ. A búcsúévre megjelent emlékkönyvet Sebők János szerkesztette és java részét ő is írta. Magához képest kifejezetten keveset moralizál, nagy megfejtések helyett inkább a sztorikra koncentrálva állít méltó emléket a szórakozóhelynek. A könyv végigveszi a park egész történetét, felbukkannak benne olyan szereplők, mint Szegedi bácsi, a gondnok, vagy Rajnák, az igazgató, aki gumibottal őrizte rendet, és aztán sittre került, mert kicsit sokat lopott. Nem marad ki persze a Nagyfa galeri sem, de még a park téli helye, a Dália presszó is kap egy rövid fejezetet. Egy tucat zenész, Frenreisztől Trunkosig mesél személyes élményeiről, a szerzők pár híres/hírhedt buli és a parkos zenekarok történetét is felidézik. Egy szórakoztató és informatív emlék a helyről és vele együtt a korszakról.

edda-muvek-miskolc--1240933.jpgRiskó Géza
Edda Művek Miskolc
(1984, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó)

Riskó Géza Edda könyve sajátos kordokumentum. A szerző 1983 nyarán fejezte be a művet, amikor az EDDA épp felvette harmadik lemezét. A könyv egy stabil zenekart mutat, amelyik már a következő albumot tervezi, és Nyugat-Európa felé kacsingat. De nem jelent meg időben, vagy fél évig nem hagyhatta el a nyomdát, nem tudni, miért, az is terjedt, hogy betiltották. Mire boltokba került, már hónapok óta nem volt zenekar, és a tagok elég csúnyákat mondtak egymásra….  Riskó könyve persze nem csak emiatt érdekes. Az Edda Művek Miskolcelég jól összefoglalja az EDDA-, és az egész csöves jelenség lényegét. Nem csak a zenekarról ír, hanem a közegről is, amiből kinőttek, Miskolcról, a DVTK-ról, a vasgyárról. És nem csak a tagokat szólaltatja meg, de híveiket is. Az egyik fejezetben rajongói levelekből idéz. A gyerekek leírják, mennyire szeretik a zenekart, és mesélnek az életükről is. Ezekből több derül ki, mint bármilyen szociográfiai tanulmányból. A feloszlás után két évvel aztán Pataky visszatért, és új tagokkal megcsinálta az új Eddát – Riskó pedig a folytatást is megírta, Edda – Vasrock című könyvében.

Kraft02_1.jpgBoros Lajos
Stage Pass – rock&roll kipakolás
(1986, IRI)

Boros Lajos jegyzi szerzőként a könyvet, bár ténylegesen csak a pár mondatos előszót és utószót írta. De többre nem is volt szükség. Tudta, mit kell csinálnia: bekapcsolni a magnót és hagyni, hogy Kraft Tamás, a magyar roadok királya beszéljen. És Kraft Tamás beszél is - a maga keresetlen, de végtelenül szórakoztató stílusában, mindenről és mindenkiről: zenekarokról, koncertekről, turnékról, groupikról, pénzekről, stiklikről, a „hónalj galeriről”, és hogy „mi megy le gigába”. Kubai kalandok a Karthágóval, Sex Pistols-koncert Stockholmban az Apostollal, felpofozott Galla Miklós, megszívatott előzenekarok – bárhol fel lehet nyitni, szembe jön egy bomba sztori. A végén még egy technikus-magyar szótár is van, amelyből kiderül, mi a „variabútor” vagy a „kamu teherautó”, és ki a „tudományos gitáros” illetve az „ohmbajnok”. Csak egyet lehet sajnálni: a könyv eredetileg kétszer ilyen vastag lett volna, de a többi sztori 1986-ban nem mehetett át. A Stage Pass sikere után gyorsan piacra került egy másik road könyv (A rock napszámosai Ómolnár Miklóstól), amelyben a többi technikus sztorizgat. Önmagában véve nem rossz kiadvány, de a Kraft-könyvvel nem lehet egy lapon említeni. A legvagányabb, legviccesebb magyar rock könyv.

NEM BÍRTUK KI, KRAFT TAMÁSSAL MI IS KÉSZÍTETTÜNK EGY INTERJÚT - ÉS MÉG MINDIG ZSENIÁLIS MESÉLŐ.

rockszamla_original_37486.jpgDám László
Rockszámla
(1987, IRI)

A rádióriporter Dám László 1987-es könyve 11 ismert magyar zenész, énekes segítségével próbálta megvonni az akkor 25 éves magyar rockzene mérlegét. Megszólal benne Baronits Zsolttól kezdve Koncz Zsuzsán és Fenyő Miklóson át Hobóig majdnem mindenki, aki számított. A szerző felidézi korábbi rádiós interjúit is a szereplőkkel, időnként szembesítve őket egykori véleményükkel. 1987-ben már lehetett kicsit őszintébbnek lenni (többet panaszkodni), ez meg is látszik az interjúkon. De a bürokratikus útvesztők, hivatali packázások és megtorpedózott lehetőségek mellett szóba kerül például Kovács Kati kalandja a Who együttessel, Zoránról pedig megtudjuk, hogy a számítógépek szerelmese, mert hatalmába kerítette a kibernetika. A sok fotó – köztük pár elég ritka – mellett néhány érdekes dokumentum, szerződés, üzleti levél, fesztiválplakát is színesíti a kiadványt, még Demjén Rózsi kárelismerő nyilatkozata is benne van, amikor hajnalban egy ajtó nehezen nyílt, ezért beszakította…

lexikon az új hullámról.jpgHontvári László-Siklós András
Lexikon az újhullámról
(Lapkiadó Vállalat, 1987)

Ennek a kötetnek kétségtelen a történeti jelentősége: a számos, többnyire egyszerűen csak silány, néha meg nevetséges, korábbi lexikonféleségekkel szemben az volt első erős munka magyar szerzőktől, ráadásul szűkített fókusszal, az újhullámot mutatta be annak közvetlen kifulladása után (ez vicces módon meg is jelenik a könyvben, hiszen minden második benne szereplő előadó legutóbbi lemezei már „kommersz kompromisszumok”). Akkor felbecsülhetetlen információhalmaz volt, ma a korszakra visszatekintve hasznos pillanatkép.

képes rock enciklopédia.jpgKépes rock enciklopédia
több szerző
(1987, Zeneműkiadó)

A Zeneműkiadó, szintén 1987-ben, megjelentette az első vállalható, átfogó magyar rocklexikont is, mely a fenti újhullámos kötettel szemben már minden műfajjal foglalkozott, hozzáértők (Gurály László, Herskovits Iván, Kapuvári Gábor, Nemes Nagy Péter, Sebők János, Szőnyei Tamás) tolmácsolásában. Informatív, jól válogatott képanyag, erős magyar szekció, külön érdekesség a Sztárcsinálókat (producereket, menedzsereket) és a lemezkiadókat bemutató fejezet. Egy ország tanulta ebből a rocktörit, máig öröm kézbe venni – csak az autogramcímek avultak el benne.

bemrockparty.jpgÓmolnár Miklós-Rózsa Péter
Bem-rockparty
(1989, Múzsák Közművelődési Kiadó)

Ómolnár Miklós, mielőtt kisgazda politikus, majd Story és Best magazin főszerkesztő lett rock újságíróként is kipróbálta magát. Írt könyvet Charlie-ról, a magyar roadokról és Radics Béláról is – utóbbiban a tinédzser gitáros eredeti naplóbejegyzései visznek mindent. Nem volt egy Sebők vagy Szőnyei, ezzel valószínűleg ő is tisztában volt, de nem is akart egyiknek sem látszani. Könyvei végeredményben tisztes munkák, amelyekben az író helyett inkább a szereplők, szemtanúk beszélnek. A vízivárosi egykori Andrássy palotából 1966-ban lett kultúrház, ami teret adott a keményebb, progresszívabb beat-, underground zenekaroknak, és ahol állítólag sorban állás közben még marihuánás cigarettát is lehetett venni. A Bem rakparti beat-fellegvárról sok helyen lehet sok mindent olvasni, ez egy viszonylag korrekt összefoglalója a klub történetének. A könyvben megszólal többek közt Tolcsvay Béla, Miklós Tibor és Szikszay Károly, valamint az egyébként nem túl gyakran faggatott Tátrai Tibusz, aki magasan a legszórakoztatóbb. Néha egész meglepő dolgok is kiderülnek, például, hogy Erdős Péter 1972-ben Török Ádámmal akarta megíratni az első magyar rockoperát. Pár korabeli újságcikk, interjúrészlet gazdagítja még a kiadványt, valamint egy fotó Kuhajda Istvánné Margókáról a klub igazgatónőjéről.

szőnyei 1.jpgSzőnyei Tamás
Az új hullám évtizede 1.
(1989, Laude Kiadó)

Mondjuk ki nyugodtan, Szőnyei könyve egy generáció bibliája volt. (De legalábbis elég sok emberé.) Egy nagyon fontos és eredeti munka egy olyan műfajról, amiről addig csak keveset írtak, és leginkább hülyeségeket. Az új hullám évtizede 1. más volt, mint a többi rock kiadvány, ami addig megjelent – egy személyes stílusban, őszintén, humorosan, időnként ironikusan, de végig olvasmányosan megírt könyv, jó sok idézettel, dalszöveg-, és újságcikk-fordítással. Olyan munka, amit talán még az is tud élvezni, aki nem szereti az új hullámot, a Kate Bush szócikk például tulajdonképpen egy szerelmi vallomás a művésznőnek. Hogy teljesebb legyen a kép, a szerző foglalkozik a punk vadhajtásaival is (Szőnyei 1983-ban egy Cock Sparrer koncertre is elment Londonban), és szentel egy fejezetet az új hullám előfutárainak (Bowie, Eno, Ferry, Fripp). A könyv végén a zenekarok diszkográfiája is fel van sorolva, ami nagyon hasznos dolog volt az internet előtti időkben. Ma már mindez egy kattintással elérhető, sőt, bármelyik bandáról öt perc alatt több információt lehet összeszedni, mint ami itt szerepel – de ezt a könyvet a netkorszakban is időről-időre előveszi az ember. Az új hullám évtizede 1-et nem igazán látni antikváriumokban. Úgy három éves előjegyzéssel lehet hozzájutni.

piramis vád.jpgSom Lajos
Piramis-vádirat
(1989, Kacsa könyvek)

Som Lajos egy igazi úttörő, a magyar zenészek közül először ő fúrta ki a fülét. Maga írta ezt a könyvet is, nem vette igénybe senki segítségét, látszik is rajta, épp ezért zseniális. Évekre lebontva veszi sorra a Piramis pályafutását, a Pop-Meccs győzelemtől az aranycsempész-ügyig. És közben szóba kerülnek hotelablakból kirepülő színes tévék, hányástól eldugult mosdók, és sok ondótól kemény, sarokban magától megálló lepedők is. És feltárul a zenekar igazi tragédiája: a Piramis gyakorlatilag minden idők legjobb zenekara volt, ám ez érthetően mindenkit zavart, az irigyek olyan ördögi tervet szőttek az elpusztításukra, amely mellett eltörpül mindenféle világösszeesküvés. Lajos kioszt mindenkit, aki szerinte a Piramisnak keresztbetett – ez kábé a magyar popszakma 99%-át jelenti. Megkapja a magáét a „sok buzeráns, langyos figura”, Sebők János, aki tőle lopta közös zenehallgatós italozások közben a zenei ismereteit („Jó ital a Napóleon, kisfiam?”), Galla Miklós (írói vénájában minimális folyadék csörgedezett), és így tovább. A megalkuvó konformistákat nagyon nem szereti, főleg a „semmire nem kell gondolni, minden rózsaszín a szélcsendben álldogáló pálmafák alatt parkoló Cadillacekben” hozzáállást nem tudja hova tenni. Kedvenc írói képe, hogy a zenekar, ill. a közönség „áldoz a rockzene oltárán”, ez így átlagban minden negyedik oldalon előfordul. Tulajdonképpen a legszórakoztatóbb magyar rockbiográfia.

szőnyai 2.jpgSzőnyei Tamás
Az új hullám évtizede 2.
(1992, Katalizátor Iroda)

A fent tárgyalt első kötet erényei itt jócskán továbbértek. Még személyesebb a szűrő, és még tisztábban vezetett lett a stílus- és hatástörténeti szál. Az előzményeket is bemutató, hetvenes évek végi, nyolcvanas évekbeli legizgalmasabb zenék összefoglalása, az európai és a magyar újhullám bemutatása Szőnyei tálalásában máig érvényes, bármikor újra elővehető világszínvonalú munka, egész egyszerűen a legjobb magyar nyelvű zenei könyv. Legalábbis mi így gondoljuk. 

magyar-konnyuzenei-lexikon--7749467-90.jpgKiss István Zoltán
Magyar könnyűzenei lexikon
(1998, ZAJ-ZONe Kiadó)

A diszkográfiai jellegű könyveknek az internet óta vajmi kevés létjogosultsága van – gondolhatnánk. Csakhogy a magyar popzene-diszkográfia az interneten sem jelenik meg a maga teljességében (sőt), ez a könyv viszont, amit vállal, azt teljesíti: az albumos kiadványokra koncentrál, amelyről a dalcímektől a katalógusszámokig bezáróan minden alapinfók megjelenik. Pontatlanságaival (a szószedetek szóra sem érdemesek) és hiányaival együtt a mai napig is hasznos forrás, ha adatok után kutatunk.

(folytatjuk a második résszel, további 13 remek könyvvel)


Dömötör Endre - Fábián Titusz

https://recorder.blog.hu/2014/06/04/desert_island_books_25_kiemelkedo_magyar_zenei_konyv_1_resz
Desert Island Books – 25 kiemelkedő magyar zenei könyv (1. rész)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr126270551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása