A Piresian Beach a magyar hálószobapop mozgalom egyik első és hangsúlyos megnyilvánulásaként került be a hazai poptörténetbe, Németh Zsófia projektje eleinte gyakran jelentkezett új kiadványokkal, azonban a 2012-es Alle Falle EP óta - egy tavaly év eleji, J.C. Satánnal közös split vinyl kislemezt és egy tavaly év végi, Los Vargitos-szal közös digitális splitet leszámítva - leginkább Summer Schatzies nevű zenekarával koncertezett. Most, két év után itt az új Piresian Beach EP, a hatszámos I Cannot See For Miles, hozzá egy miniinterjú a dalszerző-énekessel.
A Piresian Beach a számos korai kiadvány mellett élőben is megjelent Budapest klubjaiban, majd a projekt némileg "pihenőre vonult", hogy a Nohopekids/Broken Cups Zolival és Halál Judit Ádámmal (meg egy idő után Plankó Gergő újságíróval) közös Summer Schatzies züllött tinipop/surf-noise-pop zenekarként keresztülutazza Európát, ám most meg ez a formáció pihen és elkészült az új - és eddigi legjobb - Piresian Beach EP, minden korábbinál bátrabb(an előretolt) énekkel és erősebb dalokkal, de a megszokott zajos pszichedéliával.
- Mi az oka a korábbi, viszonylag sűrűn érkező kiadványokhoz képest hosszú szünetnek?
- Nem tudom baj-e, hogy így alakult, mert amúgy sem helyes félévente kitenni zenéket - ilyet, vagy olyat, mindegy - csak azért, hogy rendszeresen jelenjen meg valami új. Persze nem szerettem volna én se ennyi időt kihagyni, egy idő után már nem is hittem, hogy összejön. Addigra már annyit agyaltam a számokon, hogy muszáj volt kiadnom őket a kezemből, mert elegem lett belőlük. Erre most szuper visszajelzéseket kapok és már én is megenyhültem… A kimaradásnak amúgy erős okai vannak, például kevesebb szabadidő, nagyobb önértékelési problémák, vagy az a teljes év, amit a Summer Schatziesban töltöttem.
- Mennyiben volt más felvenni az új anyagot, mint a korábbiakat?
- Tulajdonképpen nem sok dolog változott a felvételezéssel, „csupán” maga a hálószoba. Sokáig azt hittem, hogy a költözésből baj lesz, ugyanis addig az előző szobám volt életemben az egyetlen hely, ahol számot írtam. A permanens alkotói válság mellett ennyi babonásság talán belefér, nyilván nem az elmúlt két évben jöttem rá, hogy halandó, porba rogyó és gyarló emberi lény vagyok – mert csupán ennyiről van szó –, de itt a VII. kerületben annyi szétesett és visszataszító embert látok, hogy elkezdtem magamat is így látni. Na jó, ez így nem teljesen igaz – de úgy rá tudok csodálkozni erre a témára, hogy élet, halál, meg ennek az egésznek az értelme, mint egy óvodás és így próbálom kezelni magam.
- Az EP címadó száma alapján, mire jöttél rá ebben a kétéves periódusban, miért nem látsz mérföldeket előre?
- Az I Can See For Miles az egyik kedvenc Who-számom, de nem a benne hallható gusztustalan és varázserővel felérő határozottság miatt. Viszont ennek a bizonyos varázslátásnak az ellentéte a frusztráltság, mely érzés aztán jól be tudja csípni a gerincemet. Ja és több évnyi büntetlenség után most már elmondom, hogy imádok más számok szövegeiből átollózni, kifacsarni egy-egy frázist, vagy sort.
PIRESIAN BEACH-LEMEZTÁSKÁZÁS. PIRESIAN BEACH-LEMEZBOLTOZÁS.
az I Cannot See For Miles teljes egészében a Piresian Beach Bandcamp-oldalról, ahol ezzel együtt az összes többi kiadvány is meghallgatható és megvásárolható: