„Ez már csak egyre jobb lesz” – Odett-interjú

2014.04.10. 11:49, rerecorder

IMG_3472a.jpg

Szinte a szemünk előtt nőtt fel Polgár Odett, aki épp öt éve jelentette meg első nagylemezét. Az alternatív lányból rádióbarát nővé átváltozó előadó karrierje újabb mérföldkőhöz érkezett. Az egyre inkább saját hangjára találó énekesnővel beszélgettünk Csillagtérkép című új nagylemezéről, és arról a hosszú, rögös útról, ami eddig elvezetett. Az album április 11-én jelenik meg és lesz pénteken rögtön bemutató koncertje is az Akváriumban, az elővételben váltott jegyek mellé pedig jár a cd is!

- 19 éves voltál, amikor megjelent az első albumod. Akkoriban azt nyilatkoztad, hogy nem akartad a saját neveden, egyedül megjelentetni. Úgy érezted, még túl fiatal vagy ahhoz, hogy ekkora felelősséget vállalj?

odett 4.jpg- 19 évesen Müller Péter szövegeit énekelve nem feltétlenül lettem volna egyedül komolyan vehető. Nyilván sokan nem tudják, hogy az apukám a Sziámiban tag és zeneszerző volt. Én ismerem Pétert és értettem, hogy miről szól, mit akart mondani és miért. Nekem emiatt egyszerűbb dolgom volt. De kifelé ez nehezebben kommunikálható, mert egy aranyos kislány nem feltétlenül tudja, hogy mit szeretne pontosan. Én tudtam, mert különben nem született volna meg a lemez, de jó volt, hogy mi és a kiadó is azt szerettük volna, hogy legyen ez egy „csajgroup”, Takáts Eszterrel és Varga Zsuzsával. El kellett telnie pár évnek, hogy minden teljes határozottsággal menjen.

- És miben fejlődtél azóta, hogy most már teljesen mered vállalni magad?

- Egyrészt nyilván kicsit felnőttem a feladathoz, ez köszönhető a rutinnak is. Másrészt igyekeztem megismerni a szakma csínját-bínját, talán elkezdtem jobban belelátni. Ez nagyon fontos, mert szerintem hallatszik az új lemezen is, látszik rajtam is, illetve szerintem idővel érezni is fogom, hogy mit tanultam ebből.

- Mennyire nehéz egyedüli és csinos lányként színpadra állni? Ért-e valaha olyan atrocitás, ami miatt úgy érezted, hogy szexuális tárgyként tekintenek rád?

- Mindig ér. (nevet) Szerintem ez egy női frontember-betegség. Pont tavaly volt egy olyan eset, hogy Orfűre eljött egy újságíró, aki írt egy kritikát a fesztiválról, és betévedt az én koncertemre, ahol félmeztelen férfiak Odett felirattal a mellkasukon őrjöngtek. Ezt persze nem volt rest leírni, pozitív hangnemben. Egyébként ez a rajongás általában a lányokra jellemző, szerintem a csajok hajlamosabbak férfi előadókért rajongani, ráadásul odaadóbbak is vagyunk minden szempontból. És ez az újságíró nagyon oda volt attól, hogy egy lányért is így meg tudnak őrülni a rajongók. Nem mondom, hogy nem esik jól, csak meg kell tanulni kezelni.


odett 2.jpg

- Úgy tudom, hogy kiskorodban fociztál, és lássuk be, a turnézás sem egy kifejezetten csajos dolog. Ezek szerint te alapvetően egy belevaló, kemény lány vagy, vagy ez inkább az évek alatt alakult ki?

- Igen, fiús lánynak indultam. A fiúk társaságában valahogy mindig jobban éreztem magam. Nyilván vannak lány barátaim is, de egy nagyobb társaságban inkább választom a fiús közeget, mint hogy egy csajcsapattal elmenjek csicseregni, az kevésbé az én műfajom. Ettől függetlenül a történések is nagyban befolyásoltak, sokat segített abban, hogy határozott legyek. És most, a harmadik albumnál érzem azt, hogy olyan szinten van a kezemben a gyeplő, hogy arra megy minden, amerre én fordítom. Alapvetően nem egy nőies tulajdonság, hogy az ember ennyire kézben tartja a dolgokat, de közben azt érzem, máshogy már nem is menne. Akkor nem tudnék ennyire hinni abban, amit csinálok. Érdekes ellentét eközben, hogy az új album nagyon nőies – és nem lányos – dolgokról szól, ami a szövegeket illeti. Szóval felfedezhető a kettősség: női energiát szeretnék adni, de azt közben férfiasan kell celebrálni.

- Sokszor felemlegetik, hogy évekkel ezelőtt szerepeltél a Megasztárban, holott ez a jelenlegi karrieredhez nem igazán kötődik. Megbántad valaha, hogy indultál?

odett 1.jpg- Én általában semmit nem bánok meg, ami velem történik, maximum később anekdotázom róla. A megasztáros szereplésemet inkább bizonyos riporterek fújták fel, akik nem tudták megkérdezi, hogy érzek most a karrieremet illetően, vagy mit gondolok a szövegeimről. Szerintem ez az ő felkészületlenségüket példázta. Annyi tanulsága volt a dolognak, hogy megnéztem, milyen is egy ilyen tévéshow. Az is jó volt, hogy 17 évesen fent lakom 3-4 hónapot Budapesten. Nagyon tetszett, nem kellett bemennem gimnáziumba, semmit nem kellett csinálni, csak lébecoltam és élveztem az életet! (nevet) Szerettem csinálni, de utána jött csak a java.

- Mennyire esik jól visszanézni egy-egy olyan felvételt, ahol még sokkal kislányosabb vagy?

- Most már jól esik. De ha egy éve kérdezted volna ezt, azt mondom, hogy utálom magam. (nevet) Viszont fejlődtem és próbálok profibban állni a dolgokhoz. Ehhez hozzátartozik, hogy le kell vonnom a tanulságokat, ahhoz pedig muszáj szembenéznem magammal.

- Az előző lemez, a 2011-es Hanyatt, homlok, egyenes után azt mondtad, az az álmod, hogy te magad írd a szövegeidet. Ez mennyire valósult meg?

- Az előző lemezekhez képest egész jó az arány, ugyanis 10 számból 2 és fél számnak a szövegét én írtam. Volt persze segítségem, hiszen ez viszonylag új terep, így nem vagyok még szuperhatározott. Vagy felkérek egy társszerzőt – ez esetben Fátyol Kamilla volt az –, vagy megírom és átküldöm egy olyan embernek, aki már írt nekem szöveget. De az is előfordul, hogy megírok valamit, amiről érzem, hogy biztosan jó lesz, amit nekem is jól esik énekelni, és akkor abból nem engedek. Ilyen volt például az Egy lépés című dal nem túl bonyolult refrénje. A dal többi részét Hujber Szabolccsal írtuk. Szóval szerintem jó úton haladok, és ez már csak egyre jobb lesz!

ODETT SZEREPELT MÁR A RECORDER CÍMLAPJÁN. SŐT, DIVATANYAGUNK IS VOLT VELE.

- Említetted az Egy lépés című dalt, ami az albumot nyitja. Szerinted ez az új lemez egy lépés előre számodra?

- Szerintem legalább tíz lépés. (nevet) Többek közt azért is, mert rengeteg dalszerzővel, producerrel, szövegíróval, zenésszel dolgoztam együtt az albumon. Előre elhatároztam, hogy több szerzőt szeretnék bevonni, ez pedig egy nem feltétlenül könnyen kivitelezhető dolog, de sikerült! Például írt dalt a korábbi zeneszerző, Polgár Péter mellett Toldi Miklós (a Magashegyi Underground és a Kaukázus dobos-dalszerzője – a szerk.), aki nemcsak dalszerzőtársamként, hanem producerként is jelen van a lemezen. Tovább Szabó Zé és Rakonczai Viktor is írt egy dalt.

- És a producerek kik voltak?

- Jappán maradt azoknál a daloknál, amiket apukám szerzett. Ők egy jól bevált csapat. De megmutatja magát Szabó Zé és Viktor is a Holdutcában, illetve Szakos Krisztián is két szerzeménynél, ezek az Éjszaka, illetve az Egy lépés. Amiket pedig nem említettem, azokat Toldi Miklós producerelte és szerezte, nem beszélve a Ne engedj el című dalról, amit Kovács Geri és Jappi szerzett. Szóval elég színes a felhozatal.

- A Csillagtérkép egyértelműen popos irányultságú. Szerinted sikerül végre levetkőznöd az „alternatív” jelzőt, amit korábban rád aggattak?

odett lp.jpg- Nekem az csak jó, ha nyitottabbak rám a különböző csatornák. Célom volt, hogy ez eggyel poposabb legyen, ha létezik ez a kategória egyáltalán. De semmi esetre sem szeretném elfelejteni az úgynevezett alternatív vonalat, nem szeretném, hogy úgy gondolják, hogy amit eddig csináltam, köszönőviszonyban sincs a mostani lemezzel. A kettőt ötvözni szerettem volna, és úgy érzem megtaláltam a középutat: olyan zenei irányt vettem, ami kicsit emészthetőbb, viszont a szövegek nagyjából megmaradtak a rám jellemző vonalon. Igaz, már nem abban a lila ködben úsznak, ahol eddig, most már kicsit rózsaszínesedett a dolog.

- Az albumnak szép íve van, erős kezdés, felemelkedés, az utolsó előtti számnál pedig kicsit levezeted, hogy aztán a Vége című dallal még visszajöjj egy ráadásra. Hogyan választottátok ki a számok sorrendjét?

- Nem szerettem volna egyedül felelni ezért, így apukám rakta össze a sorrendet. Leültem, meghallgattam abban a sorrendben. Elsőre is tetszett, de sokszor lejátszottam, hogy megértsem, mi történik. És mikor ez sikerült, akkor mondtam rá, hogy így jó lesz. Egyébként érdekes, hogy például a Vége volt az első szám, ami elkészült. Kapott azóta egy kis frissítést, mint ahogy több régebbi dalt is áthangszereltünk.

- Hogyan zajlik a dalszerzés folyamata?

- Ha megkeresnek szerzők valamivel, ami nekem tetszik, akkor én elkezdem hallgatni, és kipróbálok rá egy csomó mindent. Angol szöveget írok rá, ez alapján születik hozzá magyar szöveg vagy valaki által, vagy általam. Ezt nem nagyon lehet megfogalmazni. Olyan, mint mikor egy jót akarsz enni, ezért nekiállsz főzni. Először megfőzöd egyféleképpen, aztán megtetszik az íze, és addig főzöd, amíg olyan nem lesz, hogy mindig azt akard majd enni, és mások is kedvet kapjanak hozzá! Ez egy nagyon hosszú folyamat, például az Egy lépést több mint fél évig nyúztuk. Az első verzió teljesen más volt, mintha nem is ugyanarról a dalról beszélnénk.

- Hogyhogy angolul születnek eredetileg a dalszövegek? Ennyire hatással van rád esetleg a zene, amit hallgatsz?

- Igen, ez valószínűleg azért van, mert szinte kizárólag angol nyelvű zenét hallgatok. Emellett az angol nagyon könnyen énekelhető nyelv, egyszerűen nincs kérdés azzal kapcsolatban bennem.

odett 3.jpg


- A lemezen megtalálható a 2013-as eurovíziós dalod is. Ezek szerint nincs rossz szájízed a verseny miatt?

- Nem, nagyon élveztem csinálni. Egy kirándulás volt. Megnéztem, hogyan néz ki egy ilyen dolog, és az emberre milyen hatással van. Hogy ér-e egyáltalán valamit, és ha igen, akkor mit. És arra jutottam, hogy ért. Többek között azért is, meg több emberhez eljutott a zeném, és kicsit nőtt a koncertre járó közönségem is. Ezen kívül, ha ott nem találkozom Rakonczai Viktorral, akkor nem születik meg a Holdutca. Minden dalnak megvan a maga története, amit akár meg is lehetne írni.

- Az album első klipes dala a Jégtánc volt. Szerinted ez mennyire reprezentálja az album egészét?

- A Jégtánc szerintünk egy nagyon jó dal, de úgy érzem, hogy a dal önmagában nem reprezentatív. Meg kell hallgatni a teljes lemezt.

- Régebben fuvoláztál is. El tudod képzelni, hogy előveszed ezt a hangszert és elindulsz vele egy kicsit más irányba?

odett fuvola.jpg- Én nagyon szeretném elővenni, de nem tudom, hogy mikor lesz erre lehetőségem. Volt róla szó, hogy a napokban forgatott élőzenés videóban fuvolázok, de még nem jött el az ideje. Szeretném, hogy ott legyen még ez a töltény, amit majd előhúzhatok a megfelelő pillanatban.

- Ha kívánhatnál egyet, melyik hangszeren szeretnél tudni játszani?

- Kettő lenne: basszusgitár és hárfa. A hárfának imádom a hangját, és maga a hangszer is elképesztően gyönyörű. A zenével általánosságban is így vagyok: ha nem látom szépnek, akkor nem tetszik. A basszusgitár pedig egyszerűen menő, egy női frontember basszusgitárral hihetetlenül dögös.

- Azt vettem észre, hogy általában ugyanazokkal az emberekkel dolgozol együtt, legyen akár szó a stylingról vagy a zenédről. Általánosságban is jellemző rád, hogy szereted az állandóságot?

- Nagyon! A színpadon vagy a fotókon úgy tűnhet, hogy én borzasztóan befogadó vagyok, de ez nem feltétlenül igaz. Szeretek egyedül lenni, és szeretem csak azokkal megosztani az életem történéseit, akikben megbízom. Például a sminkesem, Kökény Judit, illetve a fodrászom, Kozma Norbert biztonságot nyújtanak, mert tudom, hogy ha ők ott vannak, akkor egy dolog már biztos: szép leszek. (nevet) Ha már szép vagyok, akkor olyan nagyon rossz dolog nem történhet. Bízom bennük, és tudom, hogy nem tudják elrontani. És ha ők nem rontják el, akkor miért pont én tenném?

 - A zenei ízlésed viszont eléggé befogadóképes, nyitott vagy az újdonságokra. Kik azok, akikről úgy érzed, hatással voltak az új albumra?

- Azt vettem észre, hogy mikor a lemez készítése az utolsó stádiumába ért, elkezdtem női előadókat hallgatni. Ezért a két ikont említeném meg: Kylie Minogue-ot és Madonnát, nekik is inkább a régi énjüket. Az album főként a női energiáról szól. Napjainkban ez túlságosan provokatív módon kerül felszínre, mindenki leveszi a bugyiját.

- Vagy lehányatja magát.

- Az kivételesen vicces volt! (nevet) Én nem különösebben szeretem Lady Gagát, de amikor ezt megtette, akkor kicsit elidőztem rajta. Az ilyen hatásokra nyitott vagyok, de ezt úgy próbálom továbbfejleszteni magamnál, hogy természetes maradjon. Miley Cyrust is bírom. Néha persze elveti a sulykot, de olyankor inkább jót derülök rajta. Ha valamit undorítónak vagy rossznak tartok, azt nem nézem meg, vagy nem szólok bele. Ha alternatívabb vonalról van szó, akkor Fiona Apple-t nagyon szeretem. De nálam most a pop az, ami nagyon megy!

interjú: Biczó Andrea
nyitófotó: Lékó Tamás
sajtófotók: Hencz Péter


az április 11-i, pénteki lemezbemutató koncert az Akváriumban lesz, Facebook-eseményoldal


a lemez legfrissebb klipes dala, az Éjszaka:


ez pedig a Jégtánc című első videó az új lemezről:


Odett 2013-as eurovíziós dala, a Ne engedj el

Címkék: magazin odett rec021
https://recorder.blog.hu/2014/04/10/_ez_mar_csak_egyre_jobb_lesz_odett-interju
„Ez már csak egyre jobb lesz” – Odett-interjú

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr406005377

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.