A világ nagy részén hivatalosan jövő héten, de bizonyos területeken már ma megjelenik az első Todd Terje-nagylemez és ennek, valamint az elmúlt évek egyik meghatározó tánczenei producerének tiszteletére a Designer Drums egy bulit is szervezett mára a kolorba, de előtte lássuk, milyen lett a debütálás és hallgassuk is meg az albumot (mely cikkünkben is elérhető).
Kiadó: Olsen Records
Megjelenés: 2014. április 4.
Stílus: moroderi koktélhouse
Kulcsdal: Strandbar
Terje Olsen, vagyis sokkal ismertebb művésznevén Todd Terje munkásságáról a következő dolgokat kell tudni: ő csinálta az Inspector Norse-ot, ami bizonyos körökben 2012 legjobb száma volt. Az ő alapját vette kölcsön Robbie Williams a Candyhez. Remixelt Chris Reát. Remixelt Whamet. Remixelt Michael Jacksont. Sőt, remixelt Bee Geest is. Készített remixet Tangoterje álnévvel, amitől nekem valami miatt mindig kuncognom kell. Tavaly a Balaton Soundon a kultikus krautrock együttes, a Cluster pólójában lépett fel. Remixelt Double-t, de nem a Captain Of Her Heartot, amit én egy picit sajnálok. Több szám producere volt a tavalyi Franz Ferdinand-albumon. És most tíz év után – itt volt az idő – kiadta első saját albumát.
A LEGUTÓBBI 12"-ÉRŐL, A SPIRALRÓL ITT ÍRTUNK.
Todd Terje ugyanabból az akolból mászott elő, mint Lindstrøm, Prins Thomas, Dølle Jølle, Rune Lindbæk, és feltehetőleg még egy valag olyan ember, akinek magyar billentyűzeten elég problémás legépelni a nevét. A főleg norvég elektronikus zenészekben az volt a közös az elmúlt tíz évben, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéjét próbálták meg a maguk módján reprodukálni, a középpontban pedig mindenkinek pont a diszkó állt. A skandináv nu disco-mozgalom aztán szétment, Lindstrøm annyira belemászott a kosmische elektronikába, hogy szerintem lassan űrruhába megy aludni, Prins Thomas dzsesszt kezdett el játszani, Rune Lindbæk egy hibátlan diszkós re-edit album után (Klubb Kebabb) tavaly nulla hírveréssel és visszajelzéssel kiadott egy finomabb elektronikusat. Egy norvég maradt csak talpon a vidéken, Todd Terje. Aki 2004 óta gyakorlatilag minden hivatalosan cikinek számító dolgot rehabilitált, és aki minden megjelenésével azt mutatta, hogy a dal az úr, nem a formátum, készített egy albumot. Aminek, mint egy rendes sztorinak, van eleje, közepe, meg vége, vannak meglepő fordulatok (a Johnny & Mary című Robert Palmer-feldolgozás), váratlan vendégek (az előbb említett számban speciel Bryan Ferry énekel), ismert alapok (a korábbi EP-kről visszatér rövidítve a Strandbar, a Swing Star első és második része, valamint zárónak az Inspector Norse), és az érzés, hogy ezt nagyon nehéz nem az elejétől fogva végighallgatni. Minden egyes alkalommal. Az első tíz perce csupa csibészes, acapulcói ritmus, onnantól jönnek zongorás house-himnuszok, Giorgio Moroder-es lüktetések, az említett Robert Palmer-feldolgozás, ami majdnem pont olyan lassú, mint a Take My Breath Away, és legalább annyira érzelmes. És mint egy jó sztori esetében, inkább nem lövöm le a többi dilit, mert Todd Terje vicceit mindig is hallgatni kellett, és nem hallani róluk.
9/10
Klág Dávid
íme a mai budapesti Todd Terje-buli eseményoldala
és íme az It's Album Time elejétől-végéig az NPR oldalán
ez pedig a Robert Palmer-feldolgozás Bryan Ferryvel és Hanne Hukkelberggel - Johnny And Mary: