Könnyűzene, formalinba áztatva – A rockmúzeumokról röviden

2014.03.28. 15:00, rerecorder

elvis_2.jpg

A friss Recorder magazin Archív zene fókusztémája kapcsán először a pop- és rockzenei múzeumokban nézünk körül. A rock’n’roll már létezésének első harminc éve alatt bebizonyította a késő XX. század kultúrájában betöltött nélkülözhetetlen szerepét: számtalan ereklyét és legendát termelt ki magából a megszületésekor pusztán futó hóbortnak tekintett művészi kifejezésforma, amelynek eredményeit/nevezetességeit a konzerválásra mindennél jobban hajlamos modern ember nem átallott panteonokba, dicsőségcsarnokokba és múzeumokba is eldugdosni. E tendenciára Magyarországon is lehet példát találni, e cikkhez is jó apropó a RaM Colosseumban nemrég nyílt Rockmúzeum.

rock-n-roll-hall-of-fame.jpgA legelső és minden bizonnyal legnevesebb, a popzene múltjával foglalkozó intézményt nem nehéz megtippelni: ez ugyanis a világhírű, clevelandi Rock & Roll Hall Of Fame. Az Atlantic Records alapító Ahmet Ertegün által összeterelt, a Rolling Stone szerkesztő Jann Wennert és a Sire kiadófőnök Seymour Steint is sorai között tudó vállalkozás először csak alapítványi szinten működött, és noha már 1986-ban megkezdte a legendák beiktatását, állandó hellyel mindössze 1993 óta rendelkezik. A R&RHOF berkein belül évenként kerül kiválasztásra számos (legelső kiadványát az adott esztendő előtt minimum negyedszázaddal megjelentető) előadó, melyek közül a végső egynéhány produkciót egy több százfős szakmai zsűri választja ki. Éppen ezért az idők során a Hall Of Fame kapott hideget, meleget is, az viszont kétségtelen, hogy minden megtalálható benne, ami egy mély merítésű rockmúzeumhoz szükséges: időszakos és állandó kiállítások, exkluzív fellépések, interaktív programok, apró csecse-becsék (az Eagles egy tagjának kulcstartógyűjteménye), méretesebb relikviák (Janis Joplin kocsija), sőt, még egy könyvtár is.

És bár a gigászi rockcentrum önmagában is bőven lefoglalja a sajtót és a rajongók tömegeit, nem mondhatjuk azt, hogy a Hall Of Fame-en kívül ne lennének említésre méltó könnyűzenei kiállítóhelyek (Amerikában ugye Elvis otthona, Graceland, vagy például a detroiti Motown Museum) – de az óceán túloldalán például a briteknek is megvan a saját szentélyük: The British Music Experience. Noha méretében és az általa lefedett területben nyilván szerényebb keretekkel bír, az O2 komplexum egy szegletében kb. 2000 m2-en várja a valódi angolszász élményutazásra vágyókat olyan honi különlegességekkel, mint Noel Gallagher Union Jackes gitárja, a Blue Monday szövegének eredeti kézirata vagy a Spice Girls-lányok egy-egy fellépő kosztümje.

muzeum_1.jpgMeglepő módon itthoni viszonylatban sincs sok okunk teljes panaszra, mert igaz, hogy azért nem Magyarország a rockmúzeumok mekkája, az elmúlt években volt legalább egy-egy popközeli kiállítás (pszichedelikus koncertplakátok és egyéb tárgyak a Kogartban, Bizottság-kiállítás a Műcsarnokban, vagy épp a március végéig látogatható Magyar hippik kiállítás a kArton Galériában), nemrégiben pedig megnyílt a B. Tóth László által kezdeményezett MagyaRock Hírességek Csarnoka, ami a rendszerváltás előtti hazai popzene fontos kegytárgyait gyűjti össze a RaM Colosseumban. Nem ez az első kísérlet átfogó magyar pop-rockzenei múzeum létrehozására, de ez az első igazán sikeres, hiszen a kétezres évek közepétől Miskolc város szeretett volna egy nagyszabású, interaktív rockmúzeumot létrehozni, de egyelőre az EU-s támogatás is kevés volt hozzá, a 2010-es választások után leállt a már földmunkáknál tartó építkezés. A Rockmúzeum a hatvanas évek elejétől a rendszerváltásig mutatja be a magyar rockzene történetét korabeli plakátok, fotók, hangszerek, fellépő ruhák és egyéb relikviák segítségével, még egy interaktív térképen is lehet keresgélni a hatvanas évek klubja között. A múzeum még részben technikatörténeti kiállításként hat, de idővel remélhetőleg tovább bővül a valódi relikviák száma is (mellesleg számos remek eredeti plakát- és belépőjegy magángyűjtemény található városszerte, elég csak elnézni a Musicland lemezboltba, vagy Szőnyei Tamás kollekcióját kutatni az Artpool Művészetkutató Központban).

De ha nem elégednénk meg Szörényi Levente egykori hangszereivel, nyugodtan átruccanhatunk a leginkább amatőr vállalkozásnak tekinthető szlovén Rolling Stones múzeumba, megnézhetjük a svéd ABBA-gyűjteményt vagy felkereshetjük egy-egy fanatikus KISS-rajongó hálószobáját – ahol az egy négyzetméterre eső, legalább kétszáz bábu, sörnyitó és koporsó nyújthat egy teljes, 360 fokos rockélményt.

Judák Bence


így néz ki belülről a Hall Of Fame, Clevelandben:


ez pedig ízelítő a British Music Experience múzeumból:

https://recorder.blog.hu/2014/03/28/konnyuzene_formalinba_aztatva_a_rockmuzeumokrol_roviden
Könnyűzene, formalinba áztatva – A rockmúzeumokról röviden

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr285883050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása