Sun Kil Moon: Benji (lemezkritika)

2014.03.20. 13:47, rerecorder

sunkilmoon.jpg

Mark Kozelek az alternatív-indie-folk-rock közeg elmúlt bő húsz évének egyik legtermékenyebb, legelismertebb, ám mégis talán kevéssé ismert alakja. Ha eddig nem hallottál tőle semmit, most van itt a tökéletes alkalom: elkészítette élete talán csúcslemezét, ami könnyedén 2014 egyik legjobb albuma is eddig.

Benjisunkilmoon.jpgKiadó: Caldo Verde Records

Megjelenés: 2014. február 11.

Stílus: folkrock

Kulcsdal: I Watched The Film The Song Remains The Same

Kozelek eddigi pályafutása tele van jobbnál-jobb albumokkal, éles műfajváltásokkal a beszédes slowcore-tól (a Red House Painters frontembereként a kilencvenes években), a Sun Kil Moon monikerre jellemző melankolikus folkrockon át, a saját néven kiadott változatos lemezekig (egyszálgitáros folk, saját dalokkal, vagy épp egy lemeznyi AC/DC-átirattal, elektronikus kollaboráció Jimmy LaVelle-vel). Azonban akármibe is fogjon, Kozelek már hosszú ideje alapvetően ugyanaz a szomorkás, magának való, kicsit (ön)ironikus dalszerző-előadó, akit az összes sztorijában ott bújkáló sebezhetősége tesz igazán szerethetővé és emberivé. A többek között Will Oldham és Steve Shelley (Sonic Youth) közreműködésével felvett Benji őszintesége viszont még ezek tudatában is képes arcul csapni az embert.


LEMEZKRITIKÁK TOVÁBBI AJÁNLOTT IDEI ALBUMOKRÓL.

 

A saját édesanyja elvesztésétől való félelem, apja iránti szeretete, ritkán látott távoli unokatestvére halála, régvolt szerelemek, elfeledett barátok, az egyetlen gyerekkori verekedés képei jelennek meg, váltakozva az élet kegyetlen és értelmetlen történéseivel. Miután az egész világot sokkoló Newport-i lövöldözések és James Gandolfini váratlan halála is feltűnik a maga szűk mozgásterében is változatos zeneiségű albumon (van itt soul-os háttérvokál, feszes folkrock, altatódal ritmusára elmesélt szívszorító történet és teljesen lecsupaszított akusztikus szólódal is) kézenfekvő volna depresszív, pesszimista lemezként összegezni a Benjit, de ezzel nem is tévedhetnénk nagyobbat. Ez a bő egy óra ugyan tele van az elmúlás, a veszteség fájdalmas és kíméletlen mozzanataival, de Kozelek képes minderről nyíltan beszélni, és így elkerülhetetlenül megvilágítani az életben örökösen ott rejlő örömöt is, az elmúlt szerelmek emlékeit, a családi kötelékeket, a felnövés keserédes pillanatait anélkül, hogy mindez egy pillanatra is giccsessé vagy erőltetetté válna. Az, hogy az album végére nemcsak úgy érezzük, hogy valójában megismertük egy középkorú ember félelmeit, hanem a csalódásról, halálról, szerelemről, családról, egyszóval az életről is megtudtunk sok mindent, mutatja meg igazán a Benji értékét és erejét.

9/10

Csada Gergely

a Benji című album teljes egészében:


az előző Sun Kil Moon-lemez Black Kite című dalának klipje:

https://recorder.blog.hu/2014/03/20/sun_kil_moon_benji_lemezkritika
Sun Kil Moon: Benji (lemezkritika)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr775870676

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.