„A templombajárás a bolhapiacozás, az áldozathozatal a megtalálás” – Káosz Kapitány

A manapság már Bahama Káoszként is egyre gyakrabban feltűnő, korábban Kanada Káoszként futó, de ismertséget mégiscsak Káosz Kapitányként szerzett, underground-körökben legendás dj, rádiós műsorvezető, szerkesztő, zenei rendező, filmzeneszerkesztő és lemeztúró vinylkollekcióját tekintettük meg LP Kollektor rovatunk legújabb részében, Káosz ráadásul újabban lemezbörzét is szervez, a következő MÜSZI-lemezbörzére éppen most hétvégén, vasárnap kerül sor.

Mint a csillogó fekete lemezekkel szerelembe esők nagy része, Káosz is gyermekként fertőződött meg ezzel a fantasztikus tárggyal: „két kezdeti élményem van, mindegyik a szűk családból való. Az egyik, hogy a nagymamám minden szilveszterkor a Radetzky-indulót szokta feltenni, a bécsi újévi koncertek egyik nagyon tipikus dalát. Négy éves kor alatt ez elég kemény zenei emlék. Ennek a párja meg édesapám otthoni lemezjátszója és a Kraftwerk-, Jean Michel Jarre-, Jimi Hendrix-lemezek. Gyerekként az egy csoda volt, hogyan lesz abból a forgó valamiből hang.” Hogy ebből a korai érintkezésből tartós kapcsolat legyen, arra Káosz esetében a húszas éveiig kellett várni. „Az igazi lemezesdire nekem a kilencvenes évek végéig kellett várni és nagyjából a szükség vitt el afelé, hogy elkezdjek lemezeket venni. Nagy partira járó voltam, keményen bulizgattam és elkezdtünk Tilos Rádiózni is. A Tilosban ’96-’97 körül az volt a jellemző, hogy bemegy egy nagy csapat és az egyikük-másikuk csinál műsort, a többiek meg ott bohóckodtak. Este tíztől reggel tízig tartott a Tilos akkori adása és a legtöbb műsor társaságokban született. Ha jól emlékszem én eleinte a Shurikenék után voltam, egy teljesen elveszett hajnali műsorsávban.” De hogy miért volt kényszer a lemezgyűjtés? „Nagyon szerettem partikra járni, a barátaim nagy része dj volt, de eljött az idő, amikor elkezdtem finnyázni, hogy miért nem hallok ilyen és olyan zenéket, mint eddig? Persze azért nem, mert akkoriban nagyon forró volt a tánczenei élet és jött az új, hetente születtek stílusok. Fájlaltam, hogy nem hallom a kedvenc típusú zenéimet: DJ Shadow-t, korai Krush-t, Vadimot, meg a társaikat. Elkezdtem dj-zni, mixelni és kellettek a lemezek.”

AZ EMLÍTETT DJ SHURIKEN? PERSZE, HOGY AZ Ő KOLLEKCIÓJÁT IS CSEKKOLTUK MÁR!

Káosz első és azóta is meghatározó lemeze Luke Vibert Big Soup című albuma volt (balra a két lemezzel). „Azóta is meghatározó élmény. Innentől indult az, hogy megpróbáltam megfejteni, hogy mitől olyan jók a dobok? Természetesen James Brown miatt. Tizenöt évet a funk kutatásával foglalkoztam. Mára különben már oda jutottam, hogy Brown előtt volt az igazi lényeg, az ötvenes években már megvoltak a mostani tánczene ritmikus és melodikus formái, de ezek gyűjtése ma már nagyon nehéz feladat, majdnem követhetetlen és anyagilag is megengedhetetlen.” Nyilván az is fontos kérdés, hogy gyűjtőként mi a legfontosabb a számára: „a fülemben bízom a legjobban, manapság az ex-kommunista országok állományait figyelem. Eszméletlen szar lemezek egész sora van itt, de egyszercsak találni egyiken-másikon egy nagyon kemény számot, aminek miután utánanézek, kiderül, hogy 500 font az ára, miközben én 23 forintért vettem a bolhapiacon két másikkal.” Mint ebből is kitűnik, Káosz számára a bolhapiac a lényeg, a legfontosabb lemezbeszerzési közeg: „a bolhapiac jó ideje vallásom, a vasárnapi templomba járás a bolhapiacozás, az áldozathozatal a megtalálás. Mikor én magam is olyanba nyúlok, ami teljesen váratlan, és a feloldozás úgy jön el, olyannal jövök haza, ami még nem volt nálam. De ez olyan szintig jutott el, hogy miután megvettem az összes magyar kislemezt, amit csak ott lehetett, akkor elkezdtem gyűjteni a robotokat, mert valamit kell a bolhapiacról hozni. Mára megint főleg lemezek kerülnek hozzám hétvégente, de elkezdtük kedvesemmel a fura régi fotókat is szemezgetni egy ideje...”

A lemezgyűjtésnél mindig fontos kérdés, hogy mennyire kerekedik felül a gyűjtőszenvedély. „Mindenki más hozzáállással gyűjti a lemezeket, eleinte az volt a szándékom, hogy praktizáló, táncoltató dj-ként meg tudjak állni a lábamon, de ezek a lemezek nem feltétlenül voltak összhangban azzal, amit tényleg szívesen vettem, privát zeneként. A bolhapiacfüggés mellett a szenvedélyt amúgy leginkább külföldön éreztem, mert akárhol jártam, rögtön elmentem lemezboltba is. Berlinben és Londonban is olyan lemezeket vettem, amire itthon nem lett volna esélyem.” Fő gyűjtési területe a kislemezek világa, ebből tényleg fantasztikus a kollekciója: „a magyar kislemezeknek nincsen gyűjtőjegyzéke, igazán még nem tudjuk, hogy pontosan mennyi is jelent meg és mikor. A net hatására ez azért már beindult egy ilyen lista összeállítása, de régen fogalmunk se volt róla, hogy egyáltalán mi jelent meg, miután már megvolt minden ismerős által tudott kislemez, utána jött az izgalmas rész, amikor jöttek a még kortársak által nem hallott találatok. Világ életemben nagyon szerettem bolhapiacra járni és egyre vadabb bolhapiacokra vetődtem el, ahol már tényleg mindent lehetett találni. Pár kincset valóban csak a nagy romok alól lehetett kihúzni.” A zenei palettája a klubzenék után a szűken vett hatvanas évekbeli jazz, soul, funk, rhythm and blues és beat felé tendált. „A magyarok gyűjtése folyamatos, még mindig találok olyan kislemezt, ami eddig nem került elő, pedig már nem kéne, hogy találjak.”

A privát szenvedély mellett egy dj-nek persze fontos a praktikusság is. „Ha az ember dj, akkor táncoltatnia kell és olyan zenékre is szüksége van, amik működnek ilyen szempontból, az aktuális kornak megfelelők. Az elmúlt tizenöt évben legalább négy generáció-, stílus-, tulajdonosi kör-váltást éltem meg, de táncoltatni mindig muszáj, dj-ként ez a túlélés záloga. Úgyhogy hiába csináltunk 2003 környékén funk-bulikat, akkor még ez nem annyira indult be. Terméketlen talajra hiába hullajtasz magokat, abból nem lesz se fa, se virág. De például a rock’n’roll és a rhythm and blues is egy folyamatos búvópatak Magyarországon, holott vannak kiváló képviselői, mint például a Sonny And His Wild Cows, Sonny egyébként is a hazai zenei élet egyik nagy zsenije, akit mindenkinek látnia kell.” Káosz tehát ma is követi az aktualitásokat, bár ez nem feltétlenül függ össze a vinylgyűjtéssel: „Nagyon szeretem követni az aktuális basszusorientált zenéket, de a mostani felhozatalt már biztosan nem is lehetne vinylen gyűjteni, részben annyira gyors a forgás, részben, mert ki sem jönnek lemezek, végül mert az a kevés, ami megjelenik, az nagyon véletlenszerű, hogy kihez jut el. Eljut-e abba a lemezboltba, amibe te bemész és volt-e bent előtted valaki, aki ugyanazt kereste. Nagyon kevés lemezért folyik a megkaparintási harc.”

Ami igazán érdekli az az archeológia a zenében: „fontos a saját kutatási terület, amit azért végez az ember, mert ő maga ettől lesz boldog, én legalábbis magamnak szedem össze a zenéket, és örülök, ha valaki velem örül ennek, vagy velem táncol. Nálam ez persze nem egyetlen stílust, vagy időszakot jelent. A nevemet, a Káosz Kapitányt viszont azért kaptam, mert véletlenül sem egy stílusban játszottam dj-ként, eklektikus szetteket toltam, a rádióműsorom meg erős hangjátékokká alakult egy időben, de ez mostanra azért visszaszelídült.” Büszkeségei között említi, hogy ezzel az archeológiai tevékenységgel a magyar zene történetéhez is hozzájárult néhány fontos fejezettel. „Az egyik legsikeresebb Tilos parti az első DJ Vadim-buli volt, amit akárhogyan is, de az én unszolásomra kötöttek le, aztán Vadim második eljövetelekor, ami a Volton történt, csináltam vele egy interjút és vittem neki lemezeket, Syriust, Zalatnayt, Kordát, mert tudtam, hogy hangmintázik és ennél jobb helyre azok nem kerülhetnének. Az idő igazolta ezt, mert a The Terrorist című számában használta fel a dobokat Zalatnay Hadd mondjam el című dalából, amit a múltkori Recorder-interjúban meg is említett, bár a nevemre már nem emlékezett, de tőlem kapta. Ez az egész azért érdekes, mert így körbe ér a szál, hiszen aztán egy másik angol vinylgyűjtő, Andy Votel később újra kiadta vinylen Zalatnayt.  Ekkoriban volt az is, hogy találtam egy számot a Memphis Horns-tól, ami kísértetiesen hasonlít a Bergendy-féle Süsüre, lett is belőle egy kis ügy. Lehetett persze finomitgatni, hogy rádióban hallotta, vagy nem hallotta Bergendy ezt a dalt, de amikor ugyanennek a Memphis Horns-lemeznek a másik oldalán egy másik Bergendy-szerzemény, a Kék fény kísérteties párja is megtalálható (Soul Bowl), akkor már kevesebb a kétség. Mi ezt a dalt különben később a Qualitons-szal is feldolgoztuk, de odaírtuk a Bergendy mellett az eredeti szerzőket is." (nevet)

AZ EMLÍTETT DJ VADIM-LEMEZTÁSKA INTERJÚ.

Természetesen ezzel eljutunk egy másik fontos büszkeséghez, a Qualitonshoz, aminél fontos szerepet töltött be Káosz (jobbra a négy Qualitons-keislemezzel, melyek címkéje a régi magyar kislemezek labeljét utánozza): „a régizene mániámmal, az ötvenes-hatvanas évek instrumentális zenéinek meg nem értettségével kapcsolatos az, hogy addig rágtam a zenészbarátaim fülét, hogy sikerült összeboronálnom a Qualitons együttest. Ez a lemezgyűjtő és zeneszerkesztő szerepemet egy új szintre emelte, hiszen a bandától ezután kislemezen jelentek meg olyan magyar instrumentális szerzemények, amelyek a hatvanas évek legerősebb dinamikáját tükrözték, vele az én gondolkodásmódomat is. Nagyon jó kézbe venni egy olyan hanglemezt, aminek az elkészülte nem a te munkád, nem te zenélsz rajta, mégis az egész útja rajtad keresztül vezet. Nehéz ezt úgy interpretálni, hogy se a saját részemet ne nagyítsam fel benne, se a zenészekét ne kicsinyítsem, hiszem a Qualitons csak a zenészek miatt lehetett olyan amilyennek ismerjük, azok miatt a srácok miatt, akik tőlem függetlenül is ezt a hatvanas évekbeli hangzást imádták, csak meg is tudták szólaltatni a hangszerükön.”

A lemezeknek inkább szubjektív értéke van Káosz számára: „általában olcsón veszem a lemezeket, a rátalálás öröméért. A lemez halála, ha nincs lejátszva. Tök mindegy, hogy mennyiért veszem a lemezt, ha nem játszhatom le, nincs értelme. A polcon levő lemezek egyenlők azzal, hogy hőszigetelők a lakásban. Összefügg ezzel, hogy olcsón megtalált mindenféle stílusok, műfajok által sokféle zenét szerettem meg a komolytól a népzenékig, klasszikus indiai zenéig, ezzel meg az függ össze, hogy a széles rálátás miatt lehettem filmzeneszerkesztő, hangjáték zenei szerkesztője és így tovább. A zeneirodalom tárháza végtelen, de a csodák az interpretálástól válnak élővé. Nem is feltétlenül az objektív érték, hanem az tesz egy lemezt értékessé számomra, hogy legelőször találtam meg a baráti, hasonló érdeklődésű gyűjtői körömben. Ilyen például Kisfalussy Bálint Erdélyben megjelent lemeze, bitang kemény beatekkel, orgonákkal. Az igazi érték mind szubjektív. Vannak drága lemezeim – az eBay, meg a Discogs szerint drágák –  de én ezeket mind olcsón túrtam ki valaki alól. Nekem az nagyobb érték, ha valakivel cserélhetek egy lemezt, amikor mindenki jól jár. Én a zenét szeretem ebben a dologban, akit a pénz érdekel, az szerintem menjen bankárnak. És érték még az is, amiket öröklemeznek hívok, amiket bármikor fel tudok tenni, ilyen például a Red Hot Chili Peppers: Blood Sugar Sex Magik, vagy a Dead Kennedys-féle Fresh Fruit For Rotting Vegetables vagy a két Bizottság-lemez."

Mi jelent egy komoly gyűjtő számára komoly zenehallgatási élményt? Hát persze, hogy a komolyzene: „komolyzenét csak vinylről szeretek hallgatni. A zenehallgatáshoz ma már nem úgy állnak az emberek, mint régen, amikor felért egy film megnézésével, vagy bármilyen hasonló kulturális értékkel. Ma már sokkal kevesebb időt szánunk a tiszta zenehallgatásra, amikor semmi másra nem figyelünk, miközben sokkal több az elérhető zene.” A bolhapiacföggő Káosz, azért persze lemezboltba is szívesen jár, kedvenc budapesti üzlete a Rock In’ Box mellett az Akt Records. „Ez a magyar technoélet központja, Isura vagyok a legbüszkébb, ő az aki kultúra- és szcénafenntartóként a legtöbbet tette a magyar partiéletben a techno itthoni helyzetéért és méltatlanul nem tisztelik ehhez képest, holott például a Technokusttal ő és csapata csinálja a legjobb bulikat ma Pesten." Kedvenc ritka és különleges lemezei között mutat egy német orvosi oktatási segédanyaghoz készült kislemezt, amin gyermekek légzési rendellenségeinek hangfelvételei hallhatók mikrofonnal és sztetoszkóppal rögzítve. "Kísérteties! Egy másik igazi kincsem Király Ernő lemeze, amit Pongrácz Zoltánnak dedikált, aki szintén híres magyar kortárs elektronikus komponista volt."

Káoszhoz persze egy másik lemezbeszerzési közeg is közel áll, ez pedig az általa szervezett lemezbörze: „a MÜSZI-féle lemezbörze az átalakítás miatt megszűnt Akváriumos lemezbörze egyenes ági folytatásaként indult, azt Badihali szervezte, akinek én mondtam, hogy csinálja itt tovább, ő meg mondta, hogy inkább csináljam én nyugodtan. Most lesz a második alkalom és közben országos mániává kezd terebélyesedni, a vidéki lemezgyűjtők is kezdik megszervezni a saját börzéiket. A bolhapiacos lemezbörzés mozgalom 2014-ben le fogja fedni az országot!”

lejegyezte: Dömötör Endre
fotó: Lékó Tamás

a következő MÜSZI-lemezbörze január 12-én vasárnap 15-19 óra között lesz, Facebook-eseményoldal

de lesz vidéken is bolhapiaccal egybekötött lemezbörze, először most szombaton, január 11-én Pécsen a Nappaliban (Facebook-eseményoldal), majd február 8-án Szegeden a Kapcában: Facebook-eseményoldal

a Káosz által felfedezett Bergendy-Willie Mitchell dalegyezés:

a Qualitons és Kék fény:

az említett Kisfalussy Bálint-kislemezről egy elképesztő dal, a Későre jár: