Dányi Krisztina Cate Le Bon új albumáról

Dányi Krisztina morningdeer nevű projektjével idén jelentette meg második avantgárd pop albumát Concert On A Twig címmel, viszont egy japán lemezcég gondozásában. A szép sikerű kiadvány után felkértük a dalszerző-énekesnőt, hogy ajánljon olvasóinknak egy friss albumot, és hát nem egy olyan lemezt választott, amelyik bekerült kedvenc 2013-as albumaink közé! Cate Le Bon wales-i énekesnő, harmadik, immár Amerikában felvett, Mug Museum című nagylemeze a korai, folkosabb, illetve nyersebb megszólalások után múltidézőbben klasszicizált és dúsabb hangzású. Le Bon nemrégiben közreműködött az új Manic Street Preachers-albumon, az ő lemezén viszont a szintén kiemelkedő zongorista-énekes Perfume Genius szerepel. Dányi Krisztina ma, december 18-án este 8-kor a Mika Tivadarban lép fel a JazzaJ-sorozat keretében, szólóban.

Kiadó: Wichita Recordings / Turnstile

Megjelenés: 2013. november 11.

Stílus: folkpsychpop

Kulcsdal: Are You With Me Now?

Bármit kézbe vehetünk

Fogalmam sem volt, ki az a Cate Le Bon. A Nyugatinál kezdődött, a Corvin negyednél derengett, a Népligetnél pedig már tudtam, hogy a Mug Museum jó dalokból áll. Sajnáltam, hogy csak azért van meleg, mert a büdös metrón állok két pulóverben és kabátban, és nem a nyár közepén utazom vonaton, kezemben egy jeges, rumos limonádéval (sárgabarack darabokkal).

Utánaolvasva láttam, hogy második albumával (Cyrk, 2012 + Cyrk II címen volt egy szintén tavalyi EP) nyert egy közös amerikai turnét St. Vincenttel (akit az okok egészen széles skálája miatt lehet imádni), illetve azt is, hogy a Mug Museumról erősen megoszlanak a vélemények. 

Volt például egy olyan, hogy „nem kommunikál a hallgatóval a zene”. Ok, Ctrl+W. (Ezért sem érdemes ilyen ajánlókat olvasni. Sem írni. Ezt megjegyzem most magamnak.) 

Amihez mérik a Mug Museumot: Me Oh My (2009-es bemutatkozás) és a már említett két Cyrk kiadvány 2012-ből. Gyorsan meghallgattam, a részleteket mellőzve: jók ezek is. A Cyrk nyersessége után nem csodálom, hogy sokat vártak az énekesnőtől. Tényleg erős. Szerencse azonban, hogy valószínűleg Cate Le Bont sem érdeklik az elvárások, hiszen...

(zenés közjáték)

...Bátran hajlítgatta, kalapálta dallamait (Duke), vállalt kedvesen monoton hangulatlírát (No God), vagy olyan törékenységet, amivel nem szokás villogni (I Think I Knew), szexi csaj-indie-t, elítélhetően vaskos halálparákkal (Sister), vagy épp széteső csúfságot (Cuckoo Through The Walls) – „ó, igen!”, mindezt pedig az eddigieknél sokkal gazdagabb énekteljesítménnyel. Vannak hamis hangok is. Imádnivaló.

Az eredmény: szívet melengető, sajátos hangvételű, fogyasztható, mégis elgondolkodtató folkos-pszichedelikus popdalok (az utolsó kettőben már egy új lemez irányvonala is felsejlik), mind-mind egy önálló, míves darab a szerző Mug Museumában. Bármikor betérhetünk, bármit kézbe vehetünk, szeretettel fogadnak.

Dányi Krisztina

a ma esti JazzaJ-fellépés Facebook-eseményoldala

ÉS A MORNINGDEER LEGFRISSEBB, TÁNCOS VIDEÓJÁT LÁTTAD MÁR?

Cate Le Bon lemezéről az Are You With Me Now? klipje:

ez pedig a Perfume Genius-szal közös I Think I Knew: