A legkeresettebb zenei szolgáltatások - a Google szerint

2013.12.04. 23:23, BizRecorder

streaming-music-services-2.png

A digitális zenei szolgáltatásokról lemérni, hogy ténylegesen melyik hogyan teljesít, roppant komplikált feladat. A látogatottság, valamint a népszerűség megállapításának egyik kézenfekvő módja az egyes szolgáltatásokra vonatkozó keresések számának elemzése. A Google Trends és a Musicmachinery blog segítségével arra vállalkoztunk, hogy a keresési adatok alapján a fontosabb zenei szolgáltatások elmúlt éveinek látogatottságát értelmezzük, és így összemérjük őket.

Az alábbi galériában az egyes diagramok az általunk kiválasztott tíz zenei szolgáltatásra irányuló Google-keresések alakulását rajzolják ki, illetve az országonkénti érdeklődést, amelynél a 100-hoz minél közelebb eső értékek jelentik a legnagyobb, a nullához közelítő értékek a legkisebb keresési gyakoriságot. (A lapozható galéria a képre kattintva nyílik meg.)

 


iTunes

Az iTunes az egyedi letöltési piac abszolút egyeduralkodója, a legnagyobb forgalmú digitális lemezbolt évek óta. Mindez a keresési trendeken is látszik: az iTunes iránti érdeklődés 2005 óta töretlennek mondható, és nem meglepő módon az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában a legnépszerűbb. Feltűnő azonban, hogy 2010 óta a növekedés már nem érzékelhető, ami pedig igazolja az iTunes bevételeinek csökkenését.

Amazon MP3

Maradva az egyedi letöltő szolgáltatásoknál, az Amazon MP3 esetében szintén érzékelhető, hogy a rákereséseknél megállt az évekig tartó növekedés. Érthető tehát, hogy a kereskedelmi óriáscég is streamingszolgáltatás indítását tervezi, akár saját erőből, akár akvizíció révén. Nagyon érdekes megfigyelni, hogy szemben az iTunes tengerentúli dominanciájával, az országonkénti kereséseket nézve az Amazon MP3 esetében az európai érdeklődés egyértelműen kimutatható.

MySpace Music

A MySpace Music története szomorú, de tanulságos, amely egy az egyben nyomon követhető a Google trendjeiben is: 2005-től 2006 végéig, 2007 elejéig töretlen emelkedés, onnantól kezdve pedig folyamatos süllyedés a jellemző. Mindez azt is plasztikusan mutatja, hogy a Justin Timberlake nevével fémjelzett megújult MySpace milyen esélyekkel bír a jövőt illetően (semmilyenekkel).

Facebook Music

A Facebook Music a zenekedvelők és a zeneipar által is az egyik legjobban várt  zenei szolgáltatás volt. A Facebook elképesztő méretű felhasználói bázisa és a webes kommunikációban, tartalommegosztásban betöltött szerepe révén bármilyen szolgáltatást sikerre vihet. Így történt ez anno a Zyngával, ezért sokan joggal reméltek hasonló csodát a zene terén is. A Facebook azonban - amellett, hogy kevésbé ment bele lemezkiadós egyezkedésekbe - a közösségi oldalt inkább platformként azonosító megoldással állt elő. A platformja és a benne részt vevő partnerszolgáltatások - amint ezt a későbbiekben látni is fogjuk - ugyan hatalmas sikert hoztak, de a kezdeti lelkesedés hamar elillant, és láthatóan a Facebookot az internetezők ma már nem a zenemegismerés legfontosabb helyének tartják.

Twitter Music

Ha a Facebook Music-ról azt írtuk, hogy az egyik legjobban várt zenei szolgáltatás volt, akkor ez talán még hatványozottabban igaz a Twitterre. Évekkel ezelőtt a blip.fm elképesztő népszerűségre tett szert, a tisztázatlan jogi viszonyok, a kiadókkal való megállapodások hiánya miatt azonban hamar ellehetetlenült. A Twitter előtt tehát ott volt a követendő példa, hogy milyen funkcionalitás lehet sikeres. Ők mégis inkább a Facebook példáját követték és platformként értelmezték magukat. A szolgáltatás indulását megelőző időszakban fokozatos, de meredeken emelkedő érdeklődés látszik a keresési trendekben a Twitter Music iránt, ám mindez az indulást követően még meredekebben csökkenésbe fordult át, tulajdonképpen az érdektelenségig.

Last.fm

Tovább haladva a sorban az on demand rádiószolgáltatások következnek. A Last.fm hosszú évekig az egyik legismertebb on demand rádiónak számított, nem véletlenül vásárolta fel a CBS. Az akvizíció után még jó ideig tudta népszerűségét növelni a szolgáltatás, a tulajdonos költségcsökkentési elképzelései azonban a Last.fm-et sem kímélték, ami egyenesen vezetett a népszerűsége fokozatos csökkenéséhez. A tengerentúlon az abszolút piacvezető és egyeduralkodó Pandorát nem tudta megközelíteni (ebben nyilván a CBS saját földi sugárzású rádióit pártoló hozzáállása is közrejátszott), Európából pedig - ahol mind a mai napig a fő piacai találhatóak - fokozatosan kivonult, amivel lényegében saját maga alatt vágta a fát.

Pandora

A Pandora az on demand rádiók királya, amely már a földi sugárzású rádiós piacon is mérhető hallgatottsággal rendelkezik, és amelynek felhasználói tábora fokozatosan növekszik, még ha mindez az üzleti eredményeiben nem is feltétlenül tükröződik. Ezzel sok tekintetben ellentétesen, a keresési összesítések egy lassan emelkedő, éves ciklikusságot mutató trendet mutatnak, ami azért (is) érdekes, mert a Pandora által kommunikált látogatottsági, regisztrált felhasználói adatokban ugyanez nem nagyon érzékelhető.

Spotify   

A Spotify napjaink egyik legjobban hype-olt, legtöbbek által ismert zenei szolgáltatása. Ezért talán kijelenthetjük, hogy a svéd szolgáltatásra vonatkozó keresések azok, amelyek a leginkább tükrözik a zenekedvelők érdeklődésének változását. Alapvetően a Spotify-ra vonatkozó keresések száma 2009 óta egyenletesen, viszonylag meredek ütemben növekszik, ami nem meglepő. Az ugyanakkor már igen, hogy a Spotify által végrehajtott stratégiai lépések fogadtatásáról milyen pontosan árulkodnak a keresések: az iPad alkalmazás piacra vitele, vagy a tengerentúli piacokra való belépés láthatóan pozitív, míg a zenehallgatási korlátok bevezetése pedig erősen negatív hatást fejtett ki a svéd cégre irányuló keresésekben.

Deezer

Minden kétséget kizáróan a Deezerre vonatkozó Google keresési adatok a legmeglepőbbek valamennyi közül. Az, hogy a francia cégre vonatkozó keresések meredeken emelkedtek 2007 és 2009 között teljesen érthető, hiszen ez volt az az időszak, amikor a francia telekommunikációs óriással, az Orange-zsal együttműködve a francia piacon meghatározó szerepet tudtak betölteni. A két cég viszonyának némiképpen kötetlenebbé válása után a Deezer hosszú eddig küszködött, ez megmagyarázza, hogy 2010-2011-ben csökkent a vonatkozó keresések száma. Azt azonban rejtély, miként van az, hogy a Deezer 2012 eleje óta tartó egészen elképesztő méreteket öltő nemzetközi terjeszkedése a Deezerre vonatkozó keresése folyamatos csökkenésével párosul.

Xbox Music / Zune Music

A Microsoft két zenei szolgáltatása is keresési mutatós vizsgálat alá került: a Zune Music és az Xbox Music. 2007 és 2011 között a Zune adatait láthatjuk, hatalmas kilengésekkel, melyek alapvetően magához a Zune lejátszó frissítéseihez köthetőek. 2008-tól aztán érezhetően és kitartóan csökkent a keresések száma, ami 2010-11-re tulajdonképpen az érdektelenségig csökkent. A keresésekben ezután kiugró növekedést váltott ki mind a tavaly októberben debütált XBOX Music, mind a frissen megjelentetett iOS alkalmazás bevezetése, e két kimagasló időszak között viszont az ügyetlen marketingnek köszönhetően látszik a zuhanó érdeklődés. Mindez azt példázza, hogy a Microsoft mennyire fontos szereplő tudna lenni a digitális zenei piacon, ha végre egyszer minden - terméktervezés, időzítés, marketing - sikerülne neki.


Pléh Dániel

https://recorder.blog.hu/2013/12/04/melyik_a_legnepszerubb_zenei_szolgaltatas-a_google_szerint
A legkeresettebb zenei szolgáltatások - a Google szerint

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr855668620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása