Mindenhol jó, de a legjobb… – Magyar zenészek külföldön

2013.11.30. 14:52, rerecorder

1 the puzzle.jpg

A Jobline legfrissebb felmérése alapján a magyar szülők egyharmada gondolja úgy, hogy gyermeke külföldön fog továbbtanulni, míg közel fele számol gyermeke külföldi munkavállalásával is. Ilyen ijesztően nagy százalékok mellett aktuális a kérdés: vajon az itthon maradóknak lesz még, aki szolgáltatja a talpalávalót vagy zenészeink is kimenekülnek?

Helyzet

Az elmúlt hetekben szinte mindennapos témát szolgáltatnak a bulvársajtónak a hazánkat hosszabb-rövidebb időre elhagyó celebek. Wolf Kati például már vidám hangulatú fotókat posztol saját Facebookjára Hong Kongból, ahová diplomáciai feladatokat ellátó férjét követte, saját énekesi karrierjét pedig ebből kifolyólag egy időre felfüggesztette. Ennél sokkal céltudatosabb a Megasztár negyedik szériájának szereplője, Bencsik Tamara, aki azt reméli, Németországban végre kiteljesedhet énekesnőként. A tinisztárként befutott, ám azóta jobbára csak sikertelenül próbálkozó Sugár Berci Bery pedig úgy döntött, észak felé veszi az irányt, és Svédországban próbálja meg újra bontogatni szárnyait. Ennek okán megkérdeztünk néhány külhonba is belekóstoló magyar zenészt, ők hogy látták költözésükkor a helyzetet, és milyen szájízzel tekintenek vissza a kint töltött évekre.

1 rémember rockbook 3.jpg


Politika

Talán nem meglepő, hogy a legtöbb zenész kiköltözésének indítékaként nem politikai okokat jelöl meg, inkább csak a szélesebb távlatok, a kinyíló lehetőségek és az örömzenélés vonzza őket. De azért akadnak gondok ezen a téren is. Ligeti György, aki jelenleg a We Are Rockstars frontembere, korábbi együttesével, a Puzzle-lel (nyitóképen) töltött összesen öt évet Angliában, a hazatérés után viszont furcsa dolgokat tapasztalt. „Mire hazajöttünk, az lett, hogy ha kimondasz valamit, ami zavar a közéletben, az ismerőseid – nem a barátaid – rögtön pártokhoz, ideológiákhoz akarnak kötni, mintha az élet alapja és értelme a pártpolitizálás lenne. Kint ilyet soha nem tapasztaltam. Ez nagyon fájó, mert ezzel az ideák világában blokkokat építettek ki, ami az emberi szabadságot – még a gondolkodás szabadságát is – durván korlátozza.”

Kritikával illette a hazai helyzetet Szabó Áron Vasaló is, aki a nemjucis idők előtt három évet töltött szintén az Egyesült Királyságban a Rémember (fent) tagjaként. „A kiköltözésünkkor még nem volt téma a politika. De sajnos a honi kultúrpolitika addig sem, és azóta sem érett meg arra, hogy a magyar könnyűzene nemzetközi kiszorítottságán változtatni tudjon, vagy legalább óhajtson. Pedig népünk igen tehetséges zeneileg, nézzük csak meg például a komolyzenénk nemzetközi rangját.

Ennél radikálisabban látja a helyzetet Gerendás Péter, aki saját Facebook-profilján tett közzé idén tavasszal egy levelet, amelyben külföldi tervei gyökereként a hazánkban tapasztalható fasizálódást nevezte meg. Az őt ért atrocitásokat hozta fel példának, és egyértelműen a politikát okolta az emberekben kialakult előítéletek miatt, amelyek külföldre költözésének szándékához vezettek. Ezen tervei azonban végül meghiúsultak – ahogy ő fogalmazott, a szeretet itthon tartotta.

1 peter_szabo_szilvi.jpg


Álmok

A kiköltözés elhatározásához általában nyomós érvekre van szükség. Vannak olyanok, akiket inkább az érzelmeik vezérelnek – ilyen például a régebben a Nox-ot erősítő, jelenleg pedig szólókarrierjét külföldről építgető Péter Szabó Szilvia (fent) is. „Én csak felejteni akartam és újra felállni, megerősödni.” – indokolta ezzel azt, hogy előbb 19 hónapot töltött Ausztráliában, majd immáron két és fél éve éli életét Londonban, ahol legutóbbi stúdiólemezének munkálataiban is angol producerek álltak rendelkezésére.

Vannak, akik nem túl nagyratörő álmokkal vágnak neki a hosszú útnak, a Rémember tagsága például csak annyit kívánt, ne nevessék ki külföldön sem azt, amit csinálnak. A Puzzle zenekar már nagyravágyóbbnak bizonyult: „Biztosak voltunk benne, hogy a zeneipar „igazságos”, eszünkbe sem jutott, hogy ne lehetnénk világsztárok.”

Érdekes, hogy van, akit pont a külföldön töltött idő vesz rá egy új – Magyarországon felvett – lemez elkészítésére. Az Isten Háta Mögött zenekar és a TEJ vezére, Pálinkás Tamás például nem befutni ment az Egyesült Királyságba, mégis, e nélkül a tapasztalat nélkül talán sosem készült volna el a Kényelmetlen című lemez. „Hortobágyi Lacival (az IHM dobosa – a szerk.) az egy év élettársi viszonyunk alatt – amit részben az Atlanti-óceán írországi partjain, részben pedig Észak-London egy koszos és büdös hátsó utcájában töltöttünk – jöttünk rá, hogy egy időre haza kell jönnünk, hogy lemezt csináljunk. Az lett a Kényelmetlen.”

1 IMH-4a.jpg


Valóság

Világsztárok egyáltalán nem lettünk, de még angol sztárok sem”- emlékszik vissza Ligeti György azzal kapcsolatban, mennyire váltak be elképzeléseik. „Voltak jó lehetőségeink, amiket eleinte sikerült kihasználni, később meg már – mikor a zeneüzlet iparszerűségével kellett szembesülnünk a vállveregető periódus után – nem annyira. De nem jöttünk haza keserű szájízzel, azért kint is letettük a névjegyünket lemez formájában.”

A Rémember zenekar bár hivatalosan sosem oszlott fel, 2008 óta semmi aktivitást nem mutat, két tagja pedig jelenleg a magyar bázisú Nemjuci együttest erősíti. De dobosuk, Áron sem bánta meg a külföldön töltött időt: „A legfontosabb, hogy így már nem fogom öreg koromban megkérdeni magamtól, hogy miért nem próbáltam meg fiatalon.”

Pálinkás Tamás is fontos tapasztalatokkal gazdagodott. „Visszafizettem az autóhitelemet. Rájöttem sok mindenre magammal kapcsolatban és megtanultam nulla zséből élni, hiszen hiába több ott a fizu, a lófasz is nagyobb a seggedben.

Szintén a megtapasztalás örömét és a tanulságokat látja a legértékesebbnek Szilvia, aki a szerencsések közé tartozik, hiszen teljes, kiegyensúlyozott életét éli jelenleg is Londonban.

A megkérdezettek szinte egyöntetűen egyetértettek abban, hogy még ha anyagilag nem is éri meg magyar zenészként külföldön próbálkozni, egy új világba betekinteni mindenképpen érdekes tapasztalat. Abban is egyetértettek, hogy a széthúzás, a pesszimizmus, a szürkeség az, ami a legkevésbé hiányzik/hiányzott Magyarországról. És hogy mi az, ami mégis a szívüket hazahúzta? Hát a kaja!

Biczó Andrea


a Puzzle egy 2006-os Sziget-fellépésen:


a Rémember és 2000-es Good At Last:


Péter Szabó Szilvia angolul énekel, Diamonds:


a külföldi tapasztalatok ihlette IHM-lemez, a Kényelmetlen album Jósolni bélből című dala:

https://recorder.blog.hu/2013/11/30/mindenhol_jo_de_a_legjobb_magyar_zeneszek_kulfoldon
Mindenhol jó, de a legjobb… – Magyar zenészek külföldön

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr705668703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.