Lemez gyorstár - 44. hét

2013.11.02. 11:03, rerecorder

janelle-monae-cover-650b.jpg

Múlt héten zajos gitárzene volt terítéken a Lemez Gyorstárban, most vegyesebb a szelekció, akad szórakoztató gyereklemez (Luke Haines), színes soul (Janelle Monáe), változatos folk-blues-soul (Willis Earl Beal), fenséges alt.country (Bill Callahan), éteri dreamfolk (Mazzy Star) és elektronika (Trentemøller).

Luke Haines: Rock And Roll Animals

luke-haines-rock-and-roll-animals_1.jpegKiadó: Cherry Red

Megjelenés: 2013. július 29.

Stílus: gitárpop

Kulcsdal: Rock’n’roll Animals

Kedvenc ex-mizantrópunk húsz éve megszülte a britpopot az Auteurs-szel, de aztán le is gyilkolta további albumaival, mostanában meg fura konceptlemezekkel jelentkezik (a 2009-es 21st Century Man újra zseniális lett). Legújabbja egy akusztikus-kamarapopos-csilingelős-pszichedelikus mesekonceptlemez, mely egy valós angliai kisváros másában, Magic Townban játszódik és melynek három fő karaktere híres zenész nevét viseli (a rókát Jimmy Purseynek, a macskát Gene Vincentnek, a borzot Nick Lowe-nak hívják), akik a rock igazságtalanságai ellen harcolnak. Haines már biztosan nem mizantróp.

8/10

Dömötör Endre

Janelle Monáe: The Electric Lady

JANELLE-MONAE-ELECTRIC-LADY-e1376434058729.jpgKiadó: Wondaland / Atlantic

Megjelenés: 2013. szeptember 9.

Stílus: soul, R&B

Kulcsdal: Q.U.E.E.N.

Janelle Monáe még a kétezres évek elején talált ki a dalaihoz kerettörténetet egy androidlányról, aki beleszeret egy emberférfiba, ezért menekülnie kell Metropolis városából. A kiűzetését a 2007-es Metropolis: Suite I (The Chase) EP meséli el, a 2010-es, két szvitből álló The ArchAndroid album arról szól, hogyan lesz belőle az elnyomott androidok szellemi felszabadítója, a The Electric Lady pedig a köztes időszakot öleli fel, a 4. és 5. szvitben, még több vendéggel (Prince, Erykah Badu, Solange, Miguel, Esperanza Spalding), még lélegzetelállítóbban lubickolva a különféle régi és mai soul/R&B hangzásokban.

8/10

Forrai Krisztián

Willis Earl Beal: Nobody Knows

8213-nobody-knows.jpgKiadó: XL Recordings / Neon Music

Megjelenés: 2013. szeptember 9.

Stílus: folk, soul, blues

Kulcsdal: Wavering Lines

Hah. Lehet szeretni egy zenészt, aki első albumának (Acousmatic Sorcery, 2012) turnéján a színpadról megrúgott egy nézőt? Ah, hagyjuk ezt! Earl Beal már tavaly is, mint nagy tehetség tűnt fel, nehéz első lemeze azonban nem hagyta kibontakozni annyira, amennyire ez a remekbe szabott második hagyni fogja. A modern soulember (aki szinte önmagát játssza a Memphis című friss filmben), aki máris a legnagyobbak (James Brown, Gil Scott-Heron, Tom Waits) közelében van, sokat látott, sokat élt és mindezt hátborzongató dalokba tudja önteni. Hol akusztikus gitáros szikárság, hol ipari durvaság, hol hömpölygő fenségesség. 

9/10

Dömötör Endre

Bill Callahan: Dream River

dream-river.jpgKiadó: Drag City

Megjelenés: 2013. szeptember 16.

Stílus: alt-country, americana

Kulcsdal: Small Plane

Már az első hallgatás közben is olyan érzésem volt, hogy az énekes-dalszerző Bill Callahan most is egy nem létező filmhez írta meg ezt az albumot. Ehhez többek között a végtelenül részletgazdag dalok, másrészt Callahan minden egyenetlenséget elsimító, klasszikus történetmesélő hangja is hozzájárul. A korábbi lemezek elég borús, vagy drámai képet festettek a világról, a Dream River viszont inkább abból az állapotból indul ki, mikor a tájat fokozatosan elönti a napfény és egy pillanatra minden rendben van.

9/10

Sugó Lilla

Mazzy Star: Seasons Of Your Day

mazzy-star-seasons-of-your-day.jpgKiadó: Rhymes Of An Hour Records

Megjelenés: 2013. szeptember 23.

Stílus: dreamfolk

Kulcsdal: In The Kingdom

Előre szólok, elfogult vagyok, hiszen Hope Sandovalnak, a Mazzy Star énekesnőjének a hangjánál és bájánál csodálatosabbat elképzelni sem tudok. Mondjuk nincs ez másképp David Roback, a zenéért felelős fickó gitárjátékával sem. Pedig a zenekar 17 évig pihent, és a visszatérő album pont ott folytatja, ahol abbahagyták, Hope (hát már a neve is csodás: Remény!) mit sem veszített gyönyörű hangjából. Az új lemez csak azért nem tökéletes, mert 3-4 dal annyira jól sikerült, hogy a többi JÓ dal egyszerűen eltörpül mellettük.

8/10

Elekes Roland

Trentemøller: Lost

trentemoller.jpgKiadó: In My Room

Megjelenés: 2013. szeptember 23.

Stílus: elektronika, progresszív house

Kulcsdal: Still On Fire

Dánia kedvenc producere, azon kívül, hogy a Röyksoppnak, Robynnak vagy a The Knife-nak készített remixeket, a nemzetközi porondon első lemezével, a Last Resorttal vetette észre magát. A többtételes, hat-hétperces, programozott, instrumentális darabokból álló album a maga nemében mestermű és hamar kultfavorittá tette alkotóját. Anders Trentemøller annak a fajta melankóliára hajlamos, befelé forduló srácnak tűnik, aki kincseket rejteget a lelkében és így a mestere annak, hogy dalszövegek nélkül, pusztán a hangok manipulálásával fejezzen ki –  lélekbe találóan – érzéseket. Az első lemez ezt a vonalat szemlélteti a legszebben, és annak olyan szerzeményei, mint a Take Me Into Your Skin, a Moan, vagy a Miss You nem meglepő módon a legjobban a hálószobában szólnak.

Azonban a második lemeztől (Into the Great White Yonder) kezdve a művész szakítani kezdett ezzel az iránnyal és (talán a kitartó, zenekaros turnézásnak köszönhetően) a dalok szerkezete a hagyományos dalstruktúra felé kezdett elmozdulni, amelyen egyre gyakrabban bukkantak fel női vokálok. Ez a tendencia csúcsosodik ki a most megjelent Loston, amelyen vendégközreműködő női énekesek (Low, Jana Hunter, Marie Fisker, Ghost Society) egész sorát vonultatja fel. Az tény, hogy a borongós atmoszférájú daloknak jól állnak az éteri hangok, de az összhatás mégsem minden esetben tökéletes. Az olyan csúcspontokat, mint a valóban álomszerű The Dream, az elementáris és tökös oldalt reprezentáló Still On Fire, vagy a sodró River Of Life között olyan szerzemények foglalnak helyet, mint például a klipdalnak választott Candy Tongue: csupa jó ötlet, csak az arányok és a hangsúlyok nincsenek a helyükön annyira, hogy varázslat történjen. De ha Trentemøller ezen a nyomvonalon halad tovább, legközelebb az is meglesz.

8/10

Katona Eszter

https://recorder.blog.hu/2013/11/02/lemez_gyorstar_44_het_102
Lemez gyorstár - 44. hét

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr595610072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.