Nem sok vizet zavar – Tehetségkutatók

2013.10.05. 13:03, rerecorder

mega x.jpg

Brit és amerikai mintára Magyarországon 2003 óta rendeznek zenei tehetségkutatókat. A sort a Megasztár kezdte az említett évben, és ha azt vesszük, hogy az egyes szériákban hányan kerültek a döntősök közé, akkor 71 teljesen újnak számító versenyzőre kell gondolnunk, de ha csak a legjobb hármat számoljuk, a hat évad alatt akkor is legalább 18 potenciális popsztár nevét kéne felsorolni. És ez még csak egyetlen műsor. Mire viszik itthon a tálentumkereső show-k győztesei? Mennyire lehet tartós sikert elérni ezekből a műsorokból elindulva? Tényleg ők az utánpótlás?

Hét évvel a Megasztár indulása és több sikeres évada utána, 2010-ben kezdték el közvetíteni a hasonló jelentőséggel bíró X-Faktort, ami ugyan más felépítésben, kategóriákra osztva versenyeztette a fellépőket, mindenesetre egy csoportban csak a 3 döntőst figyelembe véve itt is 36 friss produkcióról van szó.

Az utóbbi években rendezett tehetségkutatókba beválogatott, majd csak az érdekesség kedvéért szerepeltetett fiatalkorúak feltűnése után nem meglepő, hogy az idén lezajlott Az ének iskolája című show kizárólag azért íródott, hogy tizenhat 8-14 év közötti gyereket és egyben tényleg a legújabb tehetségeket – pontosabban azokat, akik hagyják magukat – bevezessék abba a világba, amiből még a felnőttek is kihullanak. A szabályok azért elméletileg jobban igazodtak az ilyen korú versenyzők lelkivilágához, és inkább a személyes fejlődést helyezték előtérbe, legalábbis a műsor készítőinek elképzelései szerint.

Összességében az elmúlt tíz év arról tanúskodott, ami amúgy is könnyen megjósolható volt előre is: az induló (és nyertes) versenyzőknek csak a töredéke volt képes a felszínen maradni és fenntartani az érdeklődést, mint popzenei előadó. Következzenek az okok, a tuti befutók, és azok, akiknek végül nem sikerült.

mega x 2.jpg


Elhúzzák a nótájukat

A tehetségkutatók hazai múltjába visszatekintve látható, hogy ezek a műsorok sem kifejezetten mai találmányok. Például az 1962 és 1996 között bizonyos időközönként, leginkább 3-5 évente megrendezett  Ki mit tud? elég időt hagyott a minimális befogadóképességéről jól ismert magyar pop- és rockzenei színtérnek. A közönségen nem volt akkora nyomás, mint most, hogy évente újra és újra megszeresse és aztán eltartsa az új tehetségeknek kikiáltott szereplőket. A Magyar Televízió Táncdalfesztivál című műsorában, ahogyan már a címe is elárulja, elsősorban a dalok versenyeztek és minden alkalommal nagyjából ugyanazok az előadók, énekesek szerepeltek.

Az nyilvánvaló, hogy a sikerhez csak részben járul hozzá a tehetség, illetve az énekhang, ha már énekeseket versenyeztető műsorokról van szó. Felesleges lenne külföldi példákat említeni, mindenki tudna mondani legalább egy olyat, aki igencsak érdektelen orgánummal rendelkezik, mégis a legjobban kereső sztárok között van, illetve olyat, akinek karakteres, eredeti hangja van, viszont életében nem írt még egy dalt sem, maximum társszerzőként jegyzik egy-egy számnál, ami nyilvánvalóan sokszor annyiban kimerül, hogy mondjuk egy légtérben tartózkodott az igazi dalszerzővel. Tehát valójában nem nagy megfejtés, hogy ilyen előadók léteznek a popszakmában, a valódi probléma az, hogy a műsor futószalagjának végén a versenyzők mögött álló, sokszor azonos szerző vagy szerzőcsapat nem tudja átlépni a saját árnyékát, és mint a rossz fodrászok, mindenkinek ugyanolyan, generikus, vagyis végtelenül ötlettelen frizurát vágnak. Így pedig mindegy is, kiről vagy miről van szó, a közönséget alábecsülő, vagy legalábbis a minimum ízlést megcélzó dal akkor is fájóan érdektelen marad, ha egy drága, jobb minőségű berendezésből szól.

AZ X-FAKTOR EGYIK MENTORA, GESZTI PÉTER KITÖLTÖTTE GYAKORI KÉRDÉSEINKET.

A valódi értékeket képviselő rész(let)ek, elsősorban egy érdekes hang vagy egy jól megírt dal és az egyébként nagyobb hangsúlyt kapó külsőségek persze alapvetően a tehetségkutatók jellegéből adódnak. Az imázsépítés szerves részét képezi a műsornak, így mire valaki eljut a döntőig, már rég egy termékről beszélhetünk, ami ugyan minőségét tekintve nem sokat változott, mégis szívesebben nézi mindenki. Elég csak visszagondolni a legelső szériában feltűnt Gáspár Lászlóra, aki esetlen mozgását kinőve fejezte be a műsort harmadikként, majd elindult azon az úton, amit a Megasztárban hasonlóan ötlettelenül kitaláltak neki, és ami sajnos a nem létező magyar R&B létező egyenvilágába vezetett.

A valódi továbbjutók

Sokszor nem teljesen egyértelmű, milyen körülmények alapján lehet vagy kéne megítélni a tehetségkutatókban feltűnt, majd szabadjára eresztett előadókat, akiket ugyan egy darabig még segít és egyben kötelez bizonyos dolgokra az adott csatorna, de hosszútávon kiderül, ki az, aki egyedül is tudja tartani a kezdeti színvonalat és még a magyar showbiznisz sem roppantja össze. Hiába a lemezipar siralmas helyzete (hazai viszonylatban főleg), mégis megéri megnézni a lemezeladási listákat, a youtube-os számlálókat és a szereplések számát. Az elmúlt évtizedben arattak a tehetségutatók indulói.

A Cserháti Zsuzsa-kategóriába sorolható Tóth Veronika nyerte a Megasztár első évadát, azóta négy albumot adott ki, melyek közül egyik sem lett különösebben sikeres, ettől függetlenül klubkoncertek és egyéb rendezvények állandó fellépője, továbbá gyakran tűnik fel műsorokban, legutóbb a már említett gyerek tehetségkutatóban duettezett a nyertessel.

mega x 3.jpg

Gáspár László a Megasztár első szériájában tűnt fel, és a harmadik helyezést érte el. 2003 óta négy nagylemeze jelent meg, a legutóbbi 2007-ben. A Mahasz listái alapján jól látszik, hogy alapvetően nem lemezeivel, hanem egy-egy dalával ér el nagyobb sikereket, és bulvárszereplései ellenére, vagy pont ezek miatt, még mindig az egyik legkeresettebb előadónak tűnik.

Molnár Ferenc „Caramel” a Megasztár második évadát nyerte meg, de legelső nagylemezét nem a TV2 által nyereményként felajánlott kiadónál készítette el, és hiába a népszerű stílus, dalainak nagy részét saját maga írja. 2005 óta négy nagylemeze jelent meg, ezek közül három is elérte az első helyet a Mahasz listáján. A YouTube-on mindegyik klipje több milliós nézettséget produkál. Gyakori fellépések, rendszeres médiaszereplés jellemzi, például 2012-ben ő lett a The Voice című tehetségkutató egyik zsűritagja is. Ezek alapján maradéktalanul sikeresnek nevezhető jelenség, aki ugyan eddig nem hozott különösebb eredetiséget a műfajba, saját közönségét viszont egyenletes színvonalon teljes mértékben kiszolgálja.


AZ X-FAKTOR MÁSIK MENTORA, ALFÖLDI RÓBERT SZINTÉN MEGADTA VÁLASZAIT GYAKORI KÉRDÉSEINKRE.

Tóth Gabi harmadik lett a Megasztár második évadában, és bár hangi adottságai akár alkalmassá is tehetnék egy figyelemreméltóbb produkcióra, a neki írt dalok minősége jóval alatta marad az elvárhatónak. Ez viszont láthatóan nem akadályozza meg abban, hogy magyar Miley Cyrus-ként folyamatosan jelen legyen a hazai könnyűzenei életben. Nála sokkal ügyesebben vedlette le a műsor (negyedik széria) béklyóit a vietnámi származású Hien, aki idén megjelent profi, angol nyelvű második lemezén már minden dalban társszerzőként működik közre és akár tartósan is részese lehet a popzenei körforgásnak.

Caramel mellett talán Rúzsa Magdi mondható a legnépszerűbb nyertesnek, ő kapta a legtöbb elismerő díjat, és szerepelt a legtöbbet különféle produkciókban és rendezvényeken. Tulajdonképpen a legnépszerűbb hazai énekesnők közé tartozik, nagylemezei és dalai is jól szerepelnek a listákon (bár talán nála a leginkább szembetűnő, hogy mennyire nem énekéhez méltó szerzeményeket ad elő).

Az X-Faktor első szériája óta nem sok idő telt el, azóta mégis egyértelműen két versenyző tudta fenntartani az érdeklődést: Takács Nikolas és Vastag Csaba rendületlenül szolgálja ki a közérthető és a mindennemű izgalmaktól mentes popzene rajongóit. Janicsák Veca a kezdeti nagy lendülete után most megjelenő második rendes albumával érkezett el a fordulóponthoz, eddig a műsorból messze ő vitte a legtöbbre az énekesnők közül.

Az X-Faktor második évadából Baricz Gergő ugyan nem egyértelmű nyertese a műfajnak, mindenesetre leginkább ő próbálta meg átlépni a műsor teremtette határokat és az alternatív pop-rock felé tekinteni, belőle könnyen lehet önálló és sikeres utat járó előadó.


BARICZ GERGŐ NEMCSAK ELŐADÓKÉNT, DE KRITIKUSKÉNT IS TEHETSÉGES, AZ ARCTIC MONKEYS ÚJ LEMEZÉRŐL ÍRT PROFÜL ROVATUNKBA.

Egy negyedik sztárkeresőben, a Csillag születikben táncosként tűnt fel Düki, aki mára a Viva és ezzel együtt a fiatalok egyik egyre népszerűbb popénekese, az új nebulók jellemző példánya.

Az év csődhangjai

Oláh Ibolya a Megasztár első évadában szerepelt, talán hozzá fűzték a legnagyobb reményeket, és tulajdonképpen sokáig tartotta is az elvárt megjelenéseket. Személyisége azonban nem kifejezetten kompatibilis a szakma elvárásaival és az elmúlt években inkább a vele kapcsolatos pletykák kerültek előtérbe. Hangi adottságok ide vagy oda, sajnos igazán eredeti teljesítményt sosem tudott nyújtani – köszönhető ez az érdektelen daloknak is.

mega x 4.jpg

A némileg érdekesnek mondható Nagy Edmond (Megasztár 1) nyilvánvalóan saját korlátainak áldozata lett, megbízható dalszerzők és talán ambíció hiányában szinte teljesen eltűnt, a swing műfaját képviselő Lakatos Krisztián (Megasztár 4) és az ígéretesnek tűnő Lakatos Yvette (Megasztár 5) valamiért hasonlóan feledésbe merültek, bár utóbbinak volt egy értelmezhetetlen elektródiszkós próbálkozása a vállalhatatlan fajtából.

Tolvai Renáta, mióta érthetetlen okokból kifolyólag megnyerte a Megasztár 5-öt, egyetlen igazi albumával sem ért el különösebb sikereket. Bár viszonylag sokat szereplő előadónak mondható, szinte lehetetlen bármilyen dalát felidézni.

Ebben a kategóriában a legértelmezhetetlenebb folytatást Radics Gigi (Megasztár 6) produkálta, akit külföldön tett próbálkozásai, illetve amerikai dalírók bevetése ellenére a megbocsáthatatlanul unalmas, színtelen R&B-pop útjára tereltek, igaz az ő népszerűsége legalább egyelőre még kitart.

HOLDAMPF LINDÁVAL, AZ X-FAKTOR STYLISTJÁVAL A TEHETSÉGKUTATÓK ÉS A DIVAT VISZONYÁRÓL BESZÉLGETTÜNK.


Szóval, igen, ez egy bejáratott, mára kikerülhetetlen világ, de zeneileg sajnos nagyon kevés vizet zavar – talán majd, ha lesz egy komoly Dalszerző kerestetik show.

Sugó Lilla

https://recorder.blog.hu/2013/10/05/nem_sok_vizet_zavar_tehetsegkutatok
Nem sok vizet zavar – Tehetségkutatók

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr815552432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.