Hallgatható zenei térkép a budapesti bulinegyedről

2013.10.05. 15:38, Frontrecorder

easteastemap.jpg

Vajon ki, mi alapján, mennyire tudatosan dönti el, hogy milyen zene szóljon egy helyen? Az Eastaste erre volt kíváncsi, amikor elkészítette a fővárosi bulinegyed epicentrumának zenei arculati térképét. A kutatásuk eredményeit nemcsak egy cikkben összegezték, de mellé megkérték a benne szereplő vendéglátó egységeket, állítsanak össze egy-egy rájuk leginkább jellemző mixet vagy playlistet. Olvassuk, hallgassuk, milyen zenére megy a pörgés Budapest legfrekventáltabb új helyein!

A “sonic branding” kifejezés említésére az emberek leginkább a fejüket csóválják értetlenségükben, pedig önmagában nem nagy ügy: a márkázás zenei vonalát jelenti. Számos példa mutatja, hogy egy erős márka mellett tudatos sonic branding áll, ami nem csupán a nagy nézettséggel rendelkező tévés kampányok zenéje vagy a popiparral kötött stratégiai jellegű együttműködések esetén követel körültekintést. A különbség az olyan apró dolgokban is megmutatkozik, mint a kereskedelmi és vendéglátó egységekben szóló zene. És vendéglátóhelyből bőben akad az erzsébetvárosi volt gettónegyed környékén kialakult új bulinegyedben, amely több szempontból is felemelte a fejeket idén nyáron. Azon túl, hogy kialakult egy szépen körülhatárolható terület, ahol egymás mellé került sok hely sok emberrel és iható búzasörrel, ez a környék sikeres vállalkozásoknak ad otthont jelenleg, egyre erősödő vendéglátói és klubprofilok alakulnak ki, és ezzel nemcsak az alkoholfogyasztást pezsdítik fel.

Bennünket az érdekelt, hogy ezek a pár utcányi területre eső, az elhelyezkedésükön kívül is számos közös vonást mutató vendéglátóhelyek mennyire alkalmazzák a zenei márkaépítést önálló arculatuk kialakításakor. Bár a sonic branding kifejezés egyetlen helyen sem csengett ismerősen, több hely is mutat affinitást a szemléletmód alkalmazására. Vannak többé-kevésbé tudatos törekvések, megkülönböztetett zenei profilok és kultúrapártolás – a bulinegyed zenei palettája szélesebb, mint hittük.

Az általunk feltérképezett városrész a bulinegyed legszűkebb értelmezése, tulajdonképpen az epicentruma, ahol a szórakozni vágyók egy estén belül is csaponganak a helyek között, így nem meglepő, hogy a legtöbb vendéglátó egység célcsoportja is azonos: a 25+, de főképp a 30-40 a jellemző. Minden helynek megvan persze a maga elképzelése a saját 25-40-éről. Míg a Spíleré például a "minőségtudatos, vagány, nem kommersz megoldásokat igénylő, nem-mű emberekre” épül, addig a Kolor az "okos zenét kedvelő”, akár 18 éveseket is várja, a Fekete Kutya a "kellemes embereket”, a Központ a "pesti urbánus értelmiségieket, kreatívokat, művészeket”, a Léhűtő a sörkedvelőket, a Méter a méterezni szeretőket, a Telep főleg a haverjaikat... A sort még folytathatnánk, de helyette inkább megkértük a Gozsdu Udvar és vonzáskörzetébe eső vendéglátóhelyeket, állítsanak össze egy-egy playlistet, ami a legjobban reprezentálja zenei arculati elképzeléseiket - lásd a cikk alján.

Előzetesen azt gondoltuk, hogy jelentős lesz a kozmetikázás, de szerencsére tévedtünk: így Bob Marley (legtöbbet szereplő előadó) és tavalyi egynyári slágerek is felfedezhetőek itt-ott – zömében azonban műfajban és hangulatban valóban különböző listákat kaptunk. Amin nincs mit csodálkozni, tekintve hogy az egészen profitól a teljesen szerethető amatőrig mindenféle megközelítéssel találkoztunk. A Kolorban, ahol talán a legkomolyabban veszik a zene témát, saját fejlesztésű rendszerről, napra és napszakra, BPM-re (azaz tempóra) meghatározva szól a zene. A BPM-követelmény a programokra is áll: hét közben lassabb, kísérletezősebb előadókat hívnak, hétvégén inkább a táncolható, house-os dj-k dominálnak. A Gozsdu Manó Klub a nevében is szereplő klubot némileg külön kezeli a vendéglátóegységtől, aminek a zenei arculata viszont teljesen a tulajdonos befolyása alatt áll. Ez a fajta hozzáállás talán a Központnál lehet a leghitelesebb, ahol a tulajdonosok maguk is aktív szereplői az éjszakai életnek, hiszen dj-k és partiszervezők is egyben. Itt egy streamelős megoldást alkalmaznak és a törzsvendégek közül kerülnek ki a hely fellépői is. A Telepen, bár ez a kép alakult ki róla, nem cél a menőség, a közönség egyszerűen a haverok lemezgyűjteménye köré épült, a tulajdonosok a helyre saját nappalijukként tekintenek.

A trenddiktáló helyeken kívül is találkoztunk azért érdekességekkel. A magyar kézműves söröket is kínáló Léhűtő söröző például a Tilos radio archívumát használja előszeretettel. A Fekete Kutya az állandó vendégkörébe tartozó vizuális művészek zenei ízlésének ad teret. A Szomszéd a kisebb kiállításokkal egybekötött egy szál gitáros élőzenét támogatja, míg a Spíler lejátszási listájának szakszerű összeállítására felkértek egy zenei szakembert, azaz ebben az esetben egy dj-t. Az egyik legszínesebb dalcsokorral talán a 400 képviseltette magát, ahol megfér egymás mellett Goran Bregović, a Maroon 5, Fluor és a Tankcsapda is. A Mika Tivadar is széles merítést adott a zenei palettájukból, ahol az alternatív magyar zenék mellett felbukkannak friss underground elektronikus tánczenei stílusok is. A Csipesz képviseli az aktuális trendeknek leginkább megfelelő R&B/hiphop vonalat olyanokkal, mint a The Weeknd, A$AP Rocky, vagy Action Bronson. A gyakran szereplő hiphop mellett a helyek többsége a dzsessz mellett tette le a voksát, ezek után pedig a reggae az egyik legnépszerűbb zenei műfaj.

Természetesen akadtak olyan helyek, ahol a zenei arculat kialakítása nem egy tudatos döntés, hanem inkább egyfajta ösztönös igény eredménye. Jellemzően a kisebb, stabil törzsvendégkörrel rendelkező helyek azok, ahol a vendéglátós munkatársak ízlésének megfelelő zene szól: mivel náluk sokkal kisebb a virtuális távolság a közönség és a vendéglátó egység vezetése között, mint a nagyobb és kommerszebb helyeken, egybe tudott forrni a zenei arculat a hely munkatársainak személyiségeivel. Találkoztunk azonban olyannal is, ahol az üzletvezető beismerte, hogy sem a pultosok, sem maga a hely nem rendelkezik jellegzetes zenei ízléssel (Ellátó Kert), máshol pedig a személyzet elmondása szerint a hely vezetése nem kívánt a témával foglalkozni, így a playlist összeállításához nyugodtan kiszolgálhatjuk magunkat a zenelejátszóból (Castro). Egyes helyeket az érdekesség hiánya miatt nem szerepeltetünk a felmérésünkben, hiszen egyébként sem törekedtünk arra, hogy az eredmény reprezentatív legyen.

Úgy tűnik, hogy bármilyen pozitív példákat látunk is, a bulinegyed centrumában a sonic branding adta lehetőségeket csak nagyon kevesen használják ki igazán. Bár rövidtávon a zenei tudatosság hiánya talán nem látszik a bevételeken, az ezt mellőzők egy költséghatékony és rendkívül hatásos imázselemről mondanak le. Egy olyan eszközről, ami a közönség komfortérzetének közvetlen befolyásolásán túl a hely öndefinícióját és affinitását is direkten közvetíteni tudja. Ráadásul a trendkövető belső kialakítás és a minőségi termékek kínálata még nem jelent mindent, hiszen a zenén is állhat vagy bukhat egy hely megítélése, ami meghatározhatja az esélyeit az egyre inkább tudatosan választó és igényességet kereső vendégekért folyó versenyben.

Tóth Dorottya - Varga G. András

(A szerzők az Eastaste munkatársai.)


Ez pedig a budapesti bulinegyed-centrum zenei arculati térképe, az összeállításokat az egeret a helyeket jelölő pontokra irányítva lehet meghallgatni.

The sonic map of the Budapests ruin pub quarter music licensing eastern europe film, television, advertising

Hover over the map to see more!

https://recorder.blog.hu/2013/10/05/hallgathato_zenei_terkep_a_budapesti_bulinegyedrol
Hallgatható zenei térkép a budapesti bulinegyedről

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr955552445

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.