Újsulis fókusztémánk filmje, a Tökéletlen idők

2013.09.25. 23:30, rerecorder

dazed_and_confused.jpg

A Mielőtt lemegy/felkel a nap és éjfélt üt az óra-filmtrilógia megvan? Naná, hogy meg. És a rendező, Richard Linklater alighanem legjobb filmje, a tinédzserkor szépségeiről és nehézségeiről szóló, hetvenes évekbeli rockzenébe ágyazott Dazed And Confused (magyarul Tökéletlen idők) is megvan? Az iskolabefejezéskor játszódó, így ősz elején a nyárnosztalgiát csak még erősebben tápláló filmet éppen tegnap volt húsz éve, hogy 1993. szeptember 24-én bemutatták - a stáb össze is állt a húszéves jubileumra, amikor az alkotást Quentin Tarantino köszöntőbeszédével beiktatták be a Texas Film Hall Of Fame-be.

dazed-and-confused 2.jpgFura dolog 2013-ban nézni egy olyan filmet, amit 1993-ban forgattak 1976 nyaráról, az pedig még furább, hogy a Tökéletlen idők (Dazed And Confused) nosztalgiája még ma is ugyanolyan patentül működik, hiába szól egy 37 évvel ezelőtt és majdnem tízezer kilométerrel messzebb tartott iskolaév végéről.

Hogy a túróba lehetne pár bekezdésben összefoglalni Richard Linklater filmjét? Sehogy. Vagy elmondok róla mindent, vagy csak annyit csinálok, mint amikor egy zárkózott középiskolás hazamegy reggel a vakáció első napján tartott buli után, megvonja a vállát és azt mondja, hogy jó volt. Sosem voltam texasi gimis, nem rohangáltak utánam félelmetes ütőkkel a felsősök, szerintem sosem hallgattam meg önszántamból a Low Ridert a Wartól vagy a Paranoidot a Black Sabbath-tól, bármelyik ZZ Top számról nem is beszélve, és sosem fejeztem be egy bulit sem egy amerikai focipálya kellős közepén.

De voltam középiskolás, tudom milyen érzés bénán és nyakatekerten sört szerezni, milyen érzés az idősebbekkel lógni, milyen érzés először berúgni és milyen érzés a tanév utolsó napján érezni a nagy marha szabadságot, ami igazából csak a két és fél hónap semmittevés előszele. Tudom, milyenek azok a kis béndzsa pillanatok, amiket másnapra elfelejtesz, tíz évvel később viszont úgy jutnak eszedbe, mint amik megváltoztatták az életed. Ezekről a pillanatokról szól a Tökéletlen idők, úgy, hogy pontosan ilyen pillanatokat mutat be.

VIDEORECORDER ROVATUNKBAN MÉG TÖBB TUCATNYI ZENÉS FILMRŐL OLVASHATSZ!

dazed-and-confused-dvd-cover-25.jpgLinklater egy darab nagyjátékfilmet rendezett ezelőtt, az 1991-es, fésületlen, sokkal nyersebb Slackert. Ehhez képest a két évvel későbbi Tökéletlen idők olyan, mint egy Nagy Amerikai Mű, tökéletesek a képei, hibátlanok a zenéi, felkészültebbek a színészei, akik között feltűnik a még igen fiatal Ben Affleck és Milla Jovovich is. Amerikában a nagyhatású filmeket gyűjtő Criterion adta ki DVD-n, ugyanaz a forgalmazó, aki többek között Kuroszava és Bergman korszakos munkáit is árulja. Lehet, hogy Linklater karrierje csak ezután indult be igazán a Mielőtt felkel a Nappal, de a Tökéletlen idők valószínűleg a mesterműve.


Klág Dávid


Dazed And Confused
(Criterion)
rendezte: Richard Linklater
102 perc
1993

MILLA JOVOVICH 20 ÉVVEL KÉSŐBB A DAFT PUNK ROBOTJAINAK KARJAIBAN IS NAGYOT ALAKÍT.

a film trailer:


a film főcíme az Aerosmith zenéjére:


a film egyik csúcsjelenete, Milla Jovovich gitározik a többiek pedig George Washington füvezési szokásairól beszélgetnek:


ez pedig Ben Affleck filmbeli szívatása:

https://recorder.blog.hu/2013/09/25/ujsulis_fokusztemank_filmje_a_tokeletlen_idok
Újsulis fókusztémánk filmje, a Tökéletlen idők

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr945531701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.