Egyszer volt – egylemezes Madchester-zenekarok

2013.07.13. 17:53, rerecorder

Flowered_1256197406_crop_550x420.jpg

A Madchester-korszak – baggy, The Stone Roses, Happy Mondays, a rockzene találkozik a tánczenével, E stb. – és utóhajtásai bővelkednek az egylemezes életművekben (az alábbi cikkben szinte mind 1991-ben debütált albummal), azonban a kilencvenes évek közepe felé tartva a megkopó érdeklődés csak az egyik ok volt, ami miatt a második lemezek elmaradoztak. Íme, a korszakhoz és szcénához köthető egylemezes zenekarok a kilencvenes évek elejének Angliájából.

Northside – Chicken Rhythms (1991)

Northside++001.jpgA Northside 1989 és 1992 között működött és angyalian ártatlan tekintetű fiúk alkották, de ahogyan a House Of Love-nál sem szabadott ennek bedőlni, úgy náluk sem lehetett: debütáló kislemezük rögtön az LSD élvezetéről szólt (Shall We Take A Trip, 1990). A BBC nem is gondolkozott sokáig a dal betiltásán, noha később a riffet több műsorukban is felhasználták. A zenekar második kislemeze is sikeres volt, ez volt a melankolikusabb hangvételű My Rising Star. A meglehetősen hülye című nagylemez, a Chicken Rhythms 1991-re készült el: jellegzetes hangulatú és heterogén lemez, de sajnos élesen elkülönülnek az ihletett pillanatok a töltelékdaloktól. A lemez másik gyengesége, hogy a szövegek meglehetősen együgyűek, bár a hallgatók aligha keresték az élet értelmét a Northside szövegeiben.

És hol a folytatás?

Valószínűleg egy elárverezett asztal fiókjában. A második album elkészült 1992-re, de a csődbe ment Factory Records már nem adta ki a lemezt. A zenekar feloszlott, az elmúlt években változó felállásokban koncertezgettek időnként.

Flowered Up – A Life With Brian (1991)

Flowered-Up--001.jpgA nyitóképen is szereplő Flowered Up volt a londoni Happy Mondays, legalábbis így csúfolták őket. Tény, hogy munkásságukra erős befolyással volt Shaun Ryder zenekara, de ugyanakkor épp elég egyéni ízt is tartalmazott a zenéjük, ilyen volt az énekes Liam Maher köpködős, dühös énekstílusa; vagy éppen öccse, Joe Maher zaklatott gitározása. Az A Life With Brian című nagylemezükön az újra felvett és kislemezen már nagy sikert arató dalok (Phobia, It’s On, Take It) mellett masszívan hoztak még további remek dalokat (Sunshine, Doris… Is a Little Bit Partial) Még a nagylemez megjelenése előtt összejött nekik egy NME- és egy Melody Maker-címlap, a nagylemez után pedig ismét nagyot dobtak: ez volt a 13 perces kislemez, a korszellemet palackba záró Weekender (melynek videóváltozata 18 perces). 1992-re ráadásul már a nagy rivális Happy Mondays is kiiktatta magát. A Flowered Up azonban kihagyta a ziccert és egy reggae-alapú, mégis nyomasztó búcsúkislemez (Better Life, 1994) után szétszéledtek. 

És hol a folytatás?

A rajongók számítógépén. Ha nem is rögtön, de 2000 körül elkezdték készíteni a visszatérő nagylemezt először Greedy Soul néven. Tim Dorney billentyűs időközben megcsinálta a pár évig nagyon sikeres Republica zenekart (Ready To Go, ugyebár), Liam Maher pedig sikertelenül küzdött démonaival. Bár családja szerint a világ legvidámabb heroinfüggője volt, azért szenvedélye valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy a folytatás befuccsolt és sosem jelent meg (szó volt róla, hogy Alan McGee Poptones kiadója jelenteti meg, mint a második Flowered Up-lemezt). Liam végül 2009-ben túllőtte magát heroinnal, mindössze 41 évesen – Joe pedig tavaly hunyt el. Liam halála után Tim Dorney ingyenesen letölthetővé tette a felvett Greedy Soul-anyagokat.

World Of Twist – Quality Street (1991)

World-Of-Twist-Band-Photo-01.jpgBár a World Of Twist kisebb megszakításokkal 1985 óta létezett, csak 1991-ben adták ki egyetlen lemezüket.  A Tony Ogden vezette zenekar megítélése már a kortársakat is erősen megosztotta, noha utólag előkerültek híres rajongóik – így például Noel Gallagher, aki elmondása szerint az Oasis-t eredetileg Sons Of The Stage-nek akarta keresztelni egy World Of Twist-dal után (Liam pedig második zenekarával, a Beady Eye-jal dolgozta fel a Sons Of The Stage-et). A zenekar hatásai között bevallottan ott volt a rágógumi pop is, nyakon öntve egy kis eufóriával; aki ezt meg tudja emészteni, annak érdemes megpróbálnia a Quality Street című nagylemezt.

És hol a folytatás?

Nekikezdtek a másodiknak is, de végül a próbateremben maradt. A kreatív nehézségek mellett a feloszlás másik oka az volt, hogy a dobosból frontemberré avanzsált Tony Ogden váratlan fordulattal úgy határozott, hogy mégsem akar többé énekelni. A feloszlás után Ogden sok projektet elkezdett, de a látványos visszatérés elmaradt - Tony Ogden 2006-ban, 44 évesen hunyt el.

Candyflip – Madstock… (1991)

candyflip.jpgA Candyflip karrierje egy Beatles-feldolgozással kezdődött, a Strawberry Fields Forever egy James Brown-beattel megbolondítva 23 évvel az eredeti után ismét slágerlistás dal lett és még Amerikában is felfigyeltek a brit trióra. Viszont ha egy zenekar rögtön a világ egyik legjobb zenekarának egyik legjobb dalát dolgozza fel kiválóan, akkor nem egyszerű megugrani a lécet. A Madstock… tisztességes munka, a Candyflip tagjainak hitvallása pedig igen egyszerű: a mézédes dallamok vegyítése a korabeli dance- és rave-alapokkal (This Can Be Real egy saját sláger). Végül a lemez annak ellenére sem lett kasszasiker, hogy a Strawberry Fields Forever két változatban is szerepel rajta.

És hol a folytatás? 

Túl későn jelent meg ez a lemez ahhoz, hogy értelme legyen másodikat csinálni, a zenekar 1992-ben feloszlott. Azonban a tagok nem tűntek el: producerként felbukkantak Robbie Williams, a Charlatans, a Six By Seven, és a britpopos Space körül is.

Paris Angels – Sundew (1991)

Paris+Angels.gifA Paris Angels tagjai a Haciendaban találkoztak és 1990-ben alapították meg a zenekart. Legnagyobb sikerük a Perfume című kislemezük volt, amit a Sundew album követett. Noha a héttagú zenekar egyetlen lemeze kifejezetten pozitív kritikákat kapott, azért utólag nehezen lehet kiemelkedő alkotásként tekinteni a Sundew-ra. Egyáltalán nem rossz lemez, viszont a két énekes ellenére sem teremtődik meg olyan karakteres dallamvilág, amely maradandó élménnyé tenné az albumot. Frissiben felvettek még egy anyagot a Sundew után, de lemezszerződés nélkül maradtak, illetve énekesnőjük, Jane Gill terhes lett, így a zenekar feloszlott. Dobosuk, Simon Worrall pár éve elhunyt.

És hol a folytatás?

A kanyarban, ugyanis a Paris Angels 2013-ban újra összeállt és két dalukat (Shake, Sleeping With The Radio On) már publikálták is, az Eclipse című nagylemez pedig valamikor a nyáron jelenik meg.

Five Thirty – Bed (1991)

530_bandbanner.jpgMágikus év lehetett 1985, mert a Five Thirty (néha, mint 5:30) tagjai is ebben az évben döntöttek a zenekar-alapítás mellett. A munkaidő végéről elnevezett oxfordi zenekar rögtön egy sikeres kislemezzel nyitott (Catcher In The Rhye, 1985), de a karrierjük akkor lendült be igazán, amikor 1990-ben Londonba költöztek. A Five Thirty-t csak részben érintette meg a zeitgeist, a klasszikus trió-felállásban koncertező zenekar inkább az ütős refrénekkel operáló indie-himnuszokban élte ki magát (13th Discipline, Supernova), mint a zakatoló rave-zongorákban.

És hol a folytatás?

Sajnos sehol, pedig a Five Thirty simán túlélhette volna a kilencvenes évek elejét. Azonban a lemezkiadóval való hiábavaló harc és mérsékelt sikerek után a zenekar tagjai végül a feloszlás mellett döntöttek. Érdekesség, hogy a trió tagjai közül ketten is Japánban kötöttek ki végül.

Sub Sub – Full Fathom Five (1994)

Sub+Sub++pic.jpgA végére pedig egy, a felsorolásból kissé kilógó, de azért a szcénából indult zenekar, a Sub Sub, melynek három tagja már a nyolcvanak években rendszeresen felbukkant a Haciendaban, 1985 óta működtek zenekarként és első kislemezük 1991-ben jelent meg (a Space Face még tisztán house-trekk, a korabeli jellemző hangbevágásokal). Full Fathom Five címre keresztelt nagylemezük a korszellemnek megfelelő dance/house zenét takart, a lemez nagy slágere pedig az Ain’t No Love (Ain’t No Use) volt, amit Melanie Williams énekelt. A lemez felén acid jazz-es instrumentális dalok vannak, másik felük pedig tempósabb, dance-alapú dalok, amiket különböző énekesnők énekelték fel – mivel a srácok elég bivaly refréneket írtak, ezért utóbbiakban van a nagyobb erő.

És hol a folytatás?

Valószínűleg lett volna, ha nem ég le a stúdiójuk 1996-ban. A Sub Sub tagjai a változó idők új szeleit felismerve új zenekart kezdtek változatlan felállásban, ez lett a Doves, amely kereskedelmileg és kritikailag is jóval nagyobb siker lett, de ez már egy másik történet.

Sallai László

https://recorder.blog.hu/2013/07/13/egyszer_volt_egylemezes_madchester-zenekarok
Egyszer volt – egylemezes Madchester-zenekarok

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr765403167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.