„Leveszem a polcról és odaadom ajándékba” – Prieger Zsolt (LP Kollektor)

2013.07.10. 13:30, rerecorder

IMG_0770a.jpg

Naná, hogy nem csak DJ-k és mezei zenebuzik halmoznak fel hatalmas lemezkollekciókat, a zenész-előadók közül azonban csak kevesen rendelkeznek olyan szerteágazó gyűjteménnyel, mint amilyen Prieger Zsoltnak van. LP Kollektor rovatunkban Györemix! után az idén húsz éves fennállását ünneplő Anima Sound System-főnöknél merültünk reggae-ből posztpunkba, onnan funkba, majd afrobeatbe. Zsolt zenésztársával, Németh Gergővel legközelebb a Balaton Soundon pörgetik lemezeiket pénteken 18.30-tól két órán át a Telekom teraszon 20 years Anima DJ-z címmel.

Az Anima Sound System mellett a Sword And Scythe és az MC Fedorával közös December4 projektekkel is aktív producer lemezgyűjteménye egészen pontos lenyomata formációi zenei sokszínűségének. Az Anima nagyon sok mindent nagyon sok mindennel keverő esztétikája Prieger Zsolt kollekciójában is visszatükröződik. Már abban is, hogy lemezes polcán egy klasszikus reggae-album mellett egy Laibach-korong található, amellett pedig egy kortárs zenei darab John Cage-től (melyet különben egy szombathelyi fellépésen rögzítettek). A zenekészítők egy – talán nagyobb – része az inspirációs időszak után inkább a maga világa felé záródik be és mások zenéjén kívül keres új benyomásokat, vannak azonban olyanok, mint Prieger, akik egész életükben falják az új (és újonnan felfedezett régi) zenéket és ez hallatszik is szerzeményeiken.

„Mondjuk óvodáskoromtól elég masszív zeneőrült voltam, de ez köszönhető apámnak is, már kis koromtól kötelező operahallgatások voltak otthon. Amikor a fülem vagy a fogam fájt, vannak ilyen konkrét élményeim, hogy a Rigolettót kell hallgatni, meg a Varázsfuvolát. És akkor attól majd jobb lesz, de mindenesetre a figyelmet elterelte, fájdalmaim nem feltétlenül csökkentek tőle” – emlékszik vissza nevetve a kezdetekre Zsolt. A szombathelyi lakásukkal szembeni Borostyánkő Áruházban vette az első saját lemezeit, Bergendyt (Ötödik sebesség, 1975), az első Piramist, jugoszláv nyomású Jimi Hendixet, de a legnagyobb hatással egy édesapjától kapott Beatles-válogatás volt rá. Aztán jöttek a már maszek lemezboltos nyolcvanas évek, a zenei fejlődés szempontjából a határközeli városban jól fogható osztrák rádióállomások (Ö3, FM4), az édesapja külföldi útjairól hozott lemezek (Szlovéniából a Laibach, ami annyira meghatározó lett, hogy Zsolt nemcsak indusztriál zene rajongó lett, de még a szakdolgozatát is a Neue Slovenische Kunst-ból írta). A magyar-népművelés végzettségű zenész eddigre nyakig benne volt a nyolcvanas évek zenéjében, de az egyik legmeghatározóbb nagy lemezes élménye még a középiskolához kötődik, amikor feljött Budapestre vásárolni. „A Jászain van a legendás Solaris lemezbolt, emlékszem rettenetesen félve mertem megkérdezni a fura eladóktól, hogy megvan-e a Clash-től a Sandinista, megvolt és amikor kijöttem a lemezboltból csókolgattam a lemezborítót. Csak ezért jöttem fel, megvettem, visszamentem az állomásra és hazamentem hallgatni.”

IMG_0763a.jpg

A szenvedélyes zenevásárlás szintet lépett, Zsolt már nemcsak Budapestre, de Bécsbe is kijárt lemezt vásárolni. „Egy haverommal szintén vonattal mentünk ki Bécsbe, ő egy 808 State-lemezt vett, én meg egy Momus-t és egy Renegade Soundwave-et.” A nyugat közelsége nem csak számára jelentett plusz inspirációt „Palotai Zsolt barátommal beszéltük, hogy az hogy Vas meg Győr-Moson-Sopron megyeiek voltunk, érdekesebb szitu volt, hiszen Ausztriából kaptuk az impulzusokat, kezdve a rádiótól, a lemezboltokon át addig, hogy az ottani zenei magazinokba is belenéztünk ilyenkor. Vittem magammal a kis jegyzetfüzetet, és a lemezboltban felírtam, hogy mi van.” Ezeken túl fontos zenebeszerzési pillér Zsolt számára a koncerten árusított kiadványok világa. „Rollins-tól kezdve a wieseni fesztiválokig, Burning Spear-fellépésig rengeteg lemezen származik a koncertek merch-pultjáról, talán még a lemezboltozásnál is érdekesebb így zenét beszerezni. Mondjuk erre egy csomószor rá is faragtam, mert felraktam a lemezt az autó hátsó csomagtartójára és megolvadt. Erről meg eszembe jut, hogyan zokogtam pici koromban, amikor a Queen Fat Bottom Girls-ét megvettük a Balatonon és szintén hasonló módon egészen elgörbült.”

Egy újabb zenebeszerzési kategória Zsoltnál a csereberékkel talált kiadványok világa. „Amiből én idővel egy picit kiszerettem, de az egyik barátom meg beleszeretett, és közben ő meg másból szeretett ki, én meg abba szerettem bele, és akkor cseréltünk. Mindig akadt ilyenre is példa.” Mint ahogy arra is, hogy a meglévő készletből csak úgy elajándékozott egyet-egyet az Anima-producer. „A lemezgyűjtő fasizmus az bennem elég régen alábbhagyott, és amikor mondjuk itt van nálam egy fiatal producer, vagy dj, és mondjuk úgy érzem, hogy amit csinál, játszik, az lehetne egy kicsit múltba nyúlóbb, és úgy érzem, hogy vannak abban a műfajban alapabb vagy tradicionálisabb dolgok is, amiket érdemes megismerni, akkor leveszem a polcról, és odaadom neki ajándékba.”

Szintén egy másfajta lemezvásárlási metódus, ami főképp az utóbbi években következett be Zsoltnál hogy „nem feltétlenül zenehallgatásért veszek lemezeket, hanem turkálok mindenféle antikváriumban és akkor 50-100-200 forintért veszek totális hülyeségeket, olyanokat amiket akár hangmintázni is tudok. Amikor a Fancsi kicsi volt, még neki is érdekesek voltak ezek a lemezek, például egy amerikai Walt Disney-meselemez, amit igazából hangmintázásért vettem.” A vinylek mellett folyamatosan vesz cd-ket is, utóbbiak a turnébuszban is jól jönnek.

IMG_0775a.jpg


Zsolt számára amúgy is a zene a lényeg, nem a formátum, vagy a minőség. Nem érdeklik a ritka kiadványok, sem a sercegő minőség, csak az a fontos, hogy jó zenét halljon. Lemezei 70%-ban a zenerajongás miatt vannak, 30%-ban hangmintákért. Ha beleszeretett egy albumba, és volt rá lehetősége, akkor soha nem nézte az árát, és inkább megvette azt, mint helyette tíz másik olcsóbbat. Sok ezer kiadványa van, azok többnyire rendszerek nélkül vannak elhelyezve a polcokon, de a legfontosabbakat bármikor megtalálja köztük.

„Semmi nem változott azóta, amikor megkaptam apámtól a Beatles-lemezt harmadikos koromban, vagy amikor életem első budapesti egyedül feljövetelénél megvettem a Clash-t. Most is ugyanaz van. A zene, a lemezek, a könyvek meg a foci. Így ötven felé haladva is ez megy. Talán bizonyos szempontból még nyitottabban, vagy érdeklődőbben, már nincs bennem semmilyen gátlás.”

Kedvenc lemezbolt

Wave és nem csak azért, mert rengeteg jó lemezt vettem ott, illetve vettek fel nekem még régebben, hanem mert mindig nagyon kedves emberekkel találkoztam ott, Pápai Sanyi és Madár is mindig nagyon segítőkész, jófej, csak dumálni is szívesen beugrok hozzájuk. De a Deepben és az Indiegoban is szakajtószámra vettem a lemezeket.

IMG_0778a.jpg


Kedvenc külföldi lemezbolt

A koncertezések alkalmával mindig rengeteg lemezzel tértem haza. Barcelonából, Londonból, Brüsszelből, Bécsből nagyon sok olyan lemezt hoztam, amit itthon nem láttam, Studio One-válogatásokat, ritka kedvenc hiphop-lemezeket, mint például egy Eric B & Rakim-album, amit Londonban vettem meg. A legkedvesebb talán Sounds Of The Universe a Broadwick Street-en Londonban, ahol nagyon sok reggae-lemezt vettem.

lejegyezte: Dömötör Endre
fotók: Lékó Tamás


az Anima legfrissebb dala, az életigenlő Wonder:


a márciusban közzétett trapes beütésű Good Luck Boy:


a December4 Woody című electro-funkos dala:


a Sword And Scythe The Hun Mixtape - Chapter 1 című 2012-es mixe:

https://recorder.blog.hu/2013/07/10/_leveszem_a_polcrol_es_odaadom_ajandekba_prieger_zsolt_lp_kollektor
„Leveszem a polcról és odaadom ajándékba” – Prieger Zsolt (LP Kollektor)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr565398707

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása