"Motiváló jelleggel vagyunk kritikusak" - Farkas Roland és Felcser Máté (Punnany Massif)

2013.06.10. 23:31, Frontrecorder

punnanyindex.jpg

Tízéves idén az ország egyik legnépszerűbb hiphopformációja, a pécsi ihletőségű Punnany Massif, amely májusban jelentkezett FEL című háromrészes EP-sorozatának első darabjával, rajta az idei Sziget-himnusszal (Szabadon). És ez mit jelent? Karrieráttekintő punnaninterjút a Recorderen (plusz címlapot a friss Recorder magazinban). Kérdéseinket a két alapító alaptagnak, Farkas Roland (Wolfie) szövegmondónak és Felcser Máté (Rendben Man) rapper-zenefelelősnek tettük FEL. 

A PUNNANY IS FELLÉP A FISHING ON ORFŰ FESZTIVÁL NULLADIK KISPÁL-NAPJÁN.

punnanykorai.jpg- Mi az első hiphoppal kapcsolatos élményetek, emléketek?

Wolfie: - A legelső kazettámon Salt-n-Pepa volt az egyik oldalon és Ice-T a másikon. 

Rendben Man: - Akkoriban a nyakakban Bonanza Bazai-jel, vagy Depeche Mode-jel, vagy békejel lógott. Én a békejelet választottam, és fiatal breakesekkel bandáztam, Public Enemy-t hallgatva.

- Ki volt rátok legnagyobb hatással rapperként, hiphop-zenészként a kezdetekkor?

Wolfie: - Bármily furcsa, de a kezdetekkor Geszti Péter Rapülők formációja adott új értelmet későbbi tevékenységeimnek Az volt az első impulzus, ami szöveges dinamikára és nyelvtani fordulatokra íródva jutott el hozzám.

Rendben Man: - Nekem Mike Patton adta az első pumpát a Faith No More Epic című dalával.

- Ki volt rátok legnagyobb hatással a pécsi hiphoposok közül?

Wolfie: - Nem is kérdés, hogy a Megasound System.

Rendben Man: - Ha zene, akkor nekem is. Amúgy meg a Tiko nevű szakács srác, akinek mind a 200 kazettáját lemásoltam.

- Hogyan foglalnátok össze, mivel telt számotokra a Punnany előtti, '94-2003 közötti időszak?

Wolfie: - Én különböző formációkban csattogtattam a szárnyaimat, Break Jam-eken hostoltam, rendezvények szervezésében segítettem, majd tehetségkutatókon is próbálkoztam. Cirka 15 éves korom óta a színpad körül forog az életem.

Rendben Man: - Én összeputtonykodtam mindenféle zenekészítő programot az ismerősöktől, és nulla angoltudással kitapasztaltam, hogy működnek… ez volt a kezdet. De a sok-sok vakvágány és sorscsapás után beérett a munka, leginkább azért, mert nem adtuk fel!

- Az első számotok tulajdonképpen Fankadeli révén született. Mit lehet erről tudni?

Wolfie: - Mikor még szólóban terjesztettem az igét Fanka Feri felkeresett, hogy kiadna tőlem egy lemezt. Természetesen felcsillant a szemem, csak az volt a kérésem, hogy neki ne legyen köze a zenéhez. Ekkor jött képbe Máté papi, akit amúgy már 12 éves korom óta ismertem.

Rendben Man: - Egy dalunk kijött az akkori Night Child kiadó gondozásában. De éreztük, hogy az nem az, amit mi képviselni szeretnénk, pedig egy világban élünk mindannyian… Mi nyitott, befogadó emberek vagyunk, az értékrendünk személyes benyomásainkra épül, nem pedig előre lefektetett, például származásból eredő dogmákra.

- Amikor elindult a Punnany, volt a fejetekben konkrét elképzelés, hogy mit akartok zeneileg, szövegileg, illetve hová akartok, mit akartok elérni a pályán?

korkorkep.jpgWolfie: - Nem voltak különösebb céljaink, csak maximum annyi, hogy valami jót csináljunk és jól. Ami vicces, hogy azokban az években hazánkban nagy dancehall/reggae láz volt, és eredetileg raggázni akartunk - de ahogy a mellékelt ábra mutatja, szerencsére lemondtunk róla. (nevet)

Rendben Man: - Akkoriban Wolfie folyton azt hangsúlyozta, "szóljon valamiről, amit csinálunk!

- Az első félkész lemezanyagotok elszállt. Ezeket a számokat aztán újra felvettétek, vagy teljesen elölről kellett kezdeni az egészet? Megakasztott benneteket ez a lendületet vagy épp ellenkezőleg?

Rendben Man: - Nem tudnám így utólag megmondani időrendileg, hogy ez hogyan nézett ki. Annyi biztos, hogy most ugyanabban a problematikában szenvedek, mint akkor sok munkámmal. Ezúton üzenném a zeneíróknak, hogy backup, back up és back up! A dalok jó részét rekonstruáltam és újraírtam, de két kedvenc alapom elveszett. A szövegfelvételeink viszont kiforrottabbak lettek, mivel sokadjára csak-csak közelítettünk a saját hangszínünkhöz, habár ez inkább a Sun Kick EP-n ért be.

- Mennyire szántátok az első lemezt ilyen nagy belépőnek a hiphopba, és a hazai zenébe?

Rendben Man: - Szerintem még Szintiboy is azt hiszi, amikor felveszi a dalait, hogy ezzel lerakta a jövő alapköveit, úgyhogy ezzel mi sem voltunk máshogy, de egészséges önkritikánk volt. Sokáig azt tartották rólunk a szcénában, hogy beképzeltek vagyunk, holott csak nem csináltunk közreműködéseket és magunk más vonalat követtünk - és azt hiszem, jól is tettük mindezt.

- Hogyan halljátok ma vissza a Körkórképet? Akkori nyilatkozatok szerint már akkor cél volt, hogy az underground raprajongókon túl is megszólítsátok az átlag zeneszeretőket. Mennyire felelt meg a lemez a saját elvárásaitoknak?

Rendben Man: - Én úgy érzem, a Körkórkép egy tipikus lenyomata a csiszolandó hibáinknak. Rengeteg zenei megoldás nyers és váratlanul egyszerű benne. Példaképeim egyikénél, Kanye Westnél érzem ezt olykor, de az teljesen tudatos, itt nálunk viszont a tudás hiányából fakadt a végeredmény. Máig harsogják a zeneileg szerintem kevésbé értő emberek, hogy az a lemez volt az igazi. Szerintem meg a tojásrántotta mégis jobb kolbásszal, hagymával, olívaolajban kisütve, mint félkészen ízetlenül. Annyi biztos, hogy még így is zeneileg részletgazdagabb és nagy általánosságban is színesebb volt, mint az akkori motyók.

- Mi volt az oka az első és a második album közti hosszú szünetnek? Kivel mi történt közben és mi lendítette be újra a zenekart?

Wolfie: - Az élet közbeszólt. Kiment a fejem és hagytam, hogy vigyen a lábam. Kiköltöztem Angliába szerencsét próbálni. Nem voltam biztos semmiben, ami akkortájt történt velem. Ahogy telt-múlt az idő, csak nőtt a bennem tátongó űr. A fiúkat hitegettem, hogy hazajövök, de nem történt meg. Két és fél év szünet után végül is megbeszéltük, hogy folytatjuk tovább. Máté kiutazott Felhő falvára és nekiálltunk a Shen Kick-nek.

Rendben Man: - Én ez idő alatt Budapestre költöztem. Sok nehézség volt akkoriban az életemben: édesapám elhunyt, akivel ketten éltünk sokáig, illetve édesanyám Angliába költözött és akkor még nagykamaszként nem igazán álltam saját lábon. Kevés pénzem volt, rengeteg zenét írtam ez idő alatt. Így volt lehetőségem összerakni Funktasztikus Jelentések Fanyarországról lemezét, illetve a saját Kotta-lemezem, a Beatklub, amely az akkori anyagi helyzetem és lelki állapotom szülte skizofrén énem megjelenése, ami a műfajában szintén akkori mérföldkő lehetett.

shenkick.jpg- A Shen Kick-en már elmozdultatok egy rádióbarátabb, "poposabb” irányba. Ez tudatos volt, illetve minek a hatására következett be?

Rendben Man: - Ez idő alatt én dolgoztam hébe-hóba underground magyar előadókkal, és ez ki is merítette azokat az igényeket, amiket e zenei vonal felé támasztottam. Volt olyan hiphop-díjátadó, ahol szinte az össze győztesnél feküdt valami munkám! Akkoriban Kanye Westet kezdtem figyelni, hogy lehet ezt okosan is művelni. A dallamosságra törekvés fontos fegyvere a produkciónak. A Punnanynál kiváltképp fontos a zenei részletesség. Tessék bátran elővenni egy Roots-lemezt és megfigyelni, mitől izgalmasabb, mint a vetélytársai. Mi mindig is hittünk abban, hogy zeneiséggel könnyebben befogadják a mélyebb gondolatokat, így mindkét vonal, a szöveg és a zene is erősítik egymást.

- Mi volt az, ami miatt a hangminta-alapú zenétől az élőzenés megszólalásra pártoltatok át?

Rendben Man: - Először is, a stúdiómunkálatok is egyre kevésbé hangmintákra épültek fel. Máig ha csak nem egy motívumot dolgozok át, akkor színezésre, amolyan stílusjegy becsempészésként használom a hangmintákat. Gondolok itt arra, ha mondjuk vokálmaradványokat török bele a zenei körök szőnyegébe Nina Simone-tól, az visszaidézi a nagyjaink munkamódszerét. Az élő zenei koncepciónk szerintem abban rejlik, hogy máshogy szólaljanak meg a dalaink, mint a stúdiófelvételek.

RENDBEN MAN A BICÓJÁRÓL IS MESÉLT, ITT.

- A hangszeres hangzásvilágot ti határoztátok-határozzátok meg, vagy a zenészekkel közösen születik? 

Rendben Man: - Rengeteg apró ötletet rak bele a vonós szekciónk, illetve a billentyűsünk, de akár Szevasztok Szabi is, (Iványi Szabolcs gitáros - a szerk.), aki a 70s funkkorszak reinkarnációja olykor. Az összképet én határozom meg, mint ahogy jobbára én is írom a dalokat. Sok-sok olyan elem van, ami tipikusan az én hatásom és istennek hála be is jön még akár nagyzenekarnál is

 - A Punnany hangszeres zenész tagsága hiphop összeállt vagy hosszabb "kiválasztási” folyamat volt?

Rendben Man: - Szép lassan állt össze. Korábban a maggal már dolgoztunk, ebbe csúszott bele a billentyű, amit élőben én már képtelen lettem volna a szöveg mellett megoldani, illetve a hegedű és a trombita. Tavaly doboscsere volt, Czimi (Czimerman Csaba - a szerk.) nagyon jó választás volt az arculatunkhoz.

- Mi volt az első jele annak, hogy hazai viszonylatban szintet léptetek és egy országosan ismert, népszerű zenekarrá avanzsáltok? És mikor mondtátok azt, hogy hoppá, befutottunk?

Rendben Man: - Először a zenei életben vettem észre, ahogy az öregek próbáltak felkészíteni  arra, hogyan éljük meg mindezt, és hogyan maradjunk meg olyannak, amilyenek tényleg vagyunk. Ekkor kezdtem érezni, hogy ők már látnak valamiféle utat a bandának. De szerintem még nem futottunk be, hiszen a köztudatban a nevünk elhangzása után vagy röhögnek, vagy homlokráncolva elnézést kérnek az informálatlanságuk miatt, ami talán jobb is számomra.

Wolfie: - Én a mai napig csodálkozom, hogy hogyan és honnan jön ennyi ember a koncertjeinkre. Tény, hogy futogatunk befele, de fontos, hogy két lábbal a földön maradjunk.

- Mennyiben változtatta meg a nagyobb népszerűség és siker a zenéhez való hozzáállásotokat? Hatással van rá vagy csak a saját elvárásaitokat tartjátok szem előtt?

Rendben Man: - Vonalat kell húzni olykor, hogy mi a punnanys és mi nem. Részemről a munkáimat ez megosztja, mert ami nagyon a zajok irányába halad, az nem feltétlen fér bele a Punnanyba, mivel azt élőben lehetetlen kieszközölni perpillanat. Nem hiszem, hogy bármi olyan sablon, vagy séma lenne, amit kötelező lenne követnünk, ez érezhető a FEL hármas darabjaira is, ahol az első anyagban vannak visszautalások a régi stílusjegyeinkre, de a következő szemelvényben felcsendülnek majd avantgárd ötletek is. Ami változott talán, az a hangszerpark, amiből többet lehet mazsolázni, így például a trombita markánsabb helyet foglal el a legutóbbi anyagon. Összességében fontos, hogy önmagadnak megfelelj és tudj felvállalni egy munkát, amit megírsz. Ha nem így volna ,akkor  a megfelelési kényszertől csak gyöngyözne a veríték.

- Nálatok hogyan fér meg a szókimondó és társadalomkritikus mondanivaló és a szponzorációk, hogyan lehet így hiteles megmondónak maradni?

Wolfie: - Talán úgy, hogy “csak” motiváló jelleggel vagyunk kritikusak. Arra azért figyelünk, hogy ne legyen olyan éles az a bizonyos penge.

fel.jpg- Mik inspiráltak benneteket az új lemeznél, zeneileg-szövegileg mit akartatok elmondani?

Wolfie: - Az Élvezd hype-ja után kaptunk pár kritikát a hiphoptól való távolodás miatt. Érdekes, hogy az emberek bizonyos része bele sem gondol abba, hogy folyamatos változásnak vagyunk kitéve életünk során, ami megmutatkozik a zenénken, személyiségünkön és szövegeinken. Növünk FEL, jövünk FEL… (nevet)

Rendben Man: - Mi most is magunkat szerettük volna adni, aktuálisan.

- Mennyi idő alatt, hogyan születtek a dalok, hogyan zajlott a lemezfelvétel?

Rendben Man: - Nagyjából januárban kezdtek összeállni a zenei alapok. Körbeírtuk a három szemelvényt (F / E / L) hangulatilag, az elsőre szánt kész anyagokat kábé egy hónapig finomítottuk, például több trombita került bele, illetve a részemről több dallamos énekbetét. Összességben szerintem letisztultabb és rutinosabb lett az összkép.

- Jappán hogy került a képbe, mit adott hozzá a Punnany hangzásához?

 

Rendben Man: - …amit kértünk tőle. Ismerem Japit régóta, tisztában vagyok a kvalitásaival, meg persze bandázgattunk már a fesztiválokon. Úgyhogy a masterelésnél beköltöztem az ülőgarnitúrájára; a stúdiócuccom egy része még most is ott hever, merthogy azóta turnézunk.

- Máté, azt mondtad, nagyon nehéz szülés volt az új lemez. Miért?

Rendben Man: - A mi esetünkben az a folyamat, hogy minden anyag hozzám fut be, hozzám jönnek a zenészek felvenni a részeiket, de hogy az hova kerül, hogy illeszkedik az egészbe, hogy szólal meg, azt mind az én dolgom kitalálni és megcsinálni. Nagyon nehéz kreatívnak lenni úgy, hogy ketyeg az óra, főleg, ha valaki azzal az alázattal tekint a munkára, mint én. Ilyenkor inkább beledöglök, de a legjobbat szeretném végeredményként, és ez komoly. Embernek nem kívánom, hogy ezt átélje.

- Miért döntöttetek úgy, hogy három részben adjátok ki a lemezt?

Wolfie: - Sima sorlemezt szerettünk volna, de a munkálatok során arra a következtetésre jutottunk, hogy jobbat tesz a figyelemnek, ha sűrűbben, kisebb pakkokkal jelentkezünk. Ezért lesz tripla EP.

Rendben Man: - A Sun Kick-nél már ráéreztünk: pont ennyi, amit a Punnanyból egy adagban az embereknek át tudunk adni. Túl nagy dózis lett volna huszonakárhány dal kiadása. Ezeket emészteni kell és megszeretni, ami idő. Van ilyen módon rendszerezési lehetőség is hangulatokra, és a lemezkoncepció is kihalóban van, ezért éreztük ezt a megoldást frappánsnak.

- Zeneileg, ami feltűnt, a mai elektronikus hangok, hangzások beszüremkedése - jól hallom?

Rendben Man: - Igen. Köszönhető ez például a Hitspace-szel való jó kapcsolatunknak, náluk kipróbálhattam pár analóg motyót, illetve az ízlésem is egyre tágabb spektrumon mozog. A lényeg az analóg elektronika - Moog mindenekelőtt!

- Máté, miket hallgatsz, milyen új zenék, irányzatok, hangzások hatnak rád?

Rendben Man: - A Depeche Mode alapkő számomra, de máig elkalandozok egy Muse-számon is, ha hallok benne valamit. Agnes Obelt is hallgatok bizonyos hangulatban. A kortárs elektronikus hiphopból fLako-t szeretem, bár erre a vonalra nagyon egyfajta hangzásvilág jellemző, és nekem egy széttört beatben a fűrész sinushang nem igazán tud újat mutatni. Idősödve előkerültek a Led Zeppelin-lemezek és Pink Floyd is. Kár, hogy nem szeretem a szaxofont, így bizonyos előadóknál kénytelen vagyok belepörgetni a zenébe, ha megszólal.

- Jelenleg a Mary Popkids-zel dolgozol producerként - hogy érzed, mennyire lettél felkapott ezen a téren?

Rendben Man:  Nem hiszem, hogy felkapott lennék. Annyi biztos, hogy sokan figyelik a munkáimat és várnak valamit tőle. Ha olyan felkérést kapok, amiben látok potenciált és önmagamat, azt biztosan szívesen elvállalom. Egyébként a terveimben szerepelt sokáig egy lemez elkészítése, amelyen magyar énekesnők jelleméhez írt zenéből születne egy színes anyag, de sajnos kevés szabadidőm van, hogy ez megvalósuljon. Szeretnék még írni értékes dolgokat, Fehér Balázzsal, aki jó barátom, biztosan fogok majd dolgozni.

A PUNNANY MASSIF MOSOLYGÓS KÖZÖS DALÁNAK KLIPJE ITT CSEKKOLHATÓ. 

- Követitek az underground magyar hiphop alakulását? Ha vannak, kik a mostani kedvenceitek?

Wolfie: - Én szinte minden új magyar hiphop-klipet megnézek, érdekel hogyan alakul a kultúra. Nem mellesleg Saiid (Akkezdet Phiai) barátommal nem titkolt célunk újraindítani a hiphop.hu oldalt. Konklúzió: very érdekel. (nevet)

Rendben Man: - Engem viszont nem igazán érdekel a magyar vonulat. Ha kedvenceket kellene említenem, a Kriminal Beats zászlaját lobogtatnám. Bankos metafórazseni mellett Norbának is szívesen dolgoztam világ életemben. Sok potenciált látok Azur Atiék munkásságában és a a Fixi 4 megszólalásaiban; amiben Sabák Peti vagy Vanis benne van, az biztos minőségi lesz. Inkább vagyunk erősek szerintem produceri, illetve újhullámos wonky dolgokban, kiemelve a Headshotboyzt, Cadikot, Mangót.

p3.jpg

- Visszatérve az új lemezre, a szövegekből ami megütötte a fülem, hogy a teremts, ne rombolj - ti magatok miből merítetek pozitív, építő jellegű erőt a mindennapokhoz, illetve a zenéléshez?

Wolfie: - Szeretkezünk, nem háborúzunk… (nevet)

Rendben Man: - Néha mélyen elgondolkodom én is. Kemény időket élünk, és én is sok mindenben látom a rosszat. Nem szeretném, ha boldogtalanul élnének a gyerekkori barátaim, azt sem, hogy a gyerekeink egy értéktelen, bűnös világban szocializálódjanak. Ez a pozitív életszemlélet talán a mi kontránk, a mi reakciónk erre a világra.

- Jól érzem, hogy a szövegekben egyensúlyoztok a lesújtó helyzet ecsetelése és a lelkesítés, felrázás között?

Wolfie: - Ez olyan, mintha a gyerekedet nevelnéd: fontos képbe raknod, hogy mi történik körülötte a világban, de ugyanakkor bátorítani is kell, hogy könnyedén vegye a mindennapok akadályait.

- Mi volt az elmúlt tíz év legkiemelkedőbb pillanata és mi volt a mélypontja?

Wolfie: - Ami a Punnanyt illeti, folyamatosan evickélünk a kiemelkedő pillanatok és a mélypontok között, hol ilyen, hol olyan formában.

Rendben Man: - Ami pedig az országot illeti, ez relatív…Tíz éve beléptünk az Unióba, ez kiemelkedő, mostanra kivándorolt a szakképzett munkaerő, na ez meg lesújtó.

- Hogyan látjátok a Punnanyt újabb tíz év múlva?

Wolfie: - Nem tudni, mi lesz tíz év múlva… Jelenleg annyi a dolgunk, hogy örülünk, ha azt látjuk, mi lesz két hét múlva. (nevet)

Rendben Man:  - Testileg, lelkileg nagyon igénybe vesz minket ez a pörgés, össze kell kapnunk magunkat, hogy megéljük azt is. Szóval nem könnyű élet a zenészé, de ezzel nem mondok újat, elég, ha megnézitek például az A Tribe Called Questről készült dokumentumfilmet.


interjú: Forrai Krisztián

nyitókép és zenekari fotó: Glódi Balázs

https://recorder.blog.hu/2013/06/10/_motivalo_jelleggel_vagyunk_kritikusak_farkas_roland_es_felcser_mate_punnany_massif
"Motiváló jelleggel vagyunk kritikusak" - Farkas Roland és Felcser Máté (Punnany Massif)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr625353576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.