"Az időtlen zenéket megveszem lemezen" – Lemezboltozás Palotaival és DJ Rennel

2013.04.16. 15:00, rerecorder

palotai dj ren.jpg

Vinyl-vadász rovatunkban (LP Shopping) eddig rockzenészekkel (Németh-Karácsony páros) és dalszerzőkkel (a Hó-Dinnyés kettős) túrtuk a boltokat, ideje volt, hogy megnézzük, mi történik akkor, amikor a lemezjátszókat foglalkozásszerűen használó dj-k adnak egymásnak találkozót – egy olyan helyszínen, amit szintén foglalkozásszerűen kell látogatniuk. A magyar dj-kultúra doyenjével, Palotai Zsolttal és a She Fire dj-csajkollektívába tartozó Tóth Renivel, azaz az április 19-én LTJ Bukemmel fellépő DJ Rennel cratediggeltünk, pontosabban csak cratediggeltünk volna, ha Palotairól nem derül ki gyorsan, hogy már öt éve nem vett egyetlen lemezt sem. Mondjuk ez az állapot beszélgetésünk végére megváltozott.

Ezen a találkozón lemezturkálás helyett az eszmecsere uralkodott, de sebaj, a sokezer 12” és album között ihlető környezetben derültek ki meglepő és érdekfeszítő dolgok szereplőinkről, illetve a dj-kultúra jelenlegi állapotáról. Hogyan lesz valakiből százakat és ezreket táncoltató partifelelős? Nyilván nagyon kell szeretnie a zenét, annyira, hogy a tű barázdára helyezését mágikus pillanatként élje meg. Az underground partikultúra rangidős dj-je, a már a nyolcvanas évek vége óta – eleinte még kazettán – buliztató Palotai pszichedelikus és progresszív rocklemezek gyűjtésével alapozott. „Amikor elkezdtem lemezt gyűjteni, akkor még nem tudtam, hogy ez lesz belőle, apám sokat járt külföldre a hetvenes-nyolcvanas években, aztán amikor 1981-82-ben Pestre kerültem, akkor a barátaimmal is kiszedtük a Rózsavölgyiből a legjobb lemezeket.” Ren egy Mayday-en találkozott a drum’n’bass-szel, illetve egy 1994-ben Londonból hazaküldött jungle-kazettán szerette meg a műfajt, amit elsősorban játszik. „1996-tól követtem tudatosan a drum’n’bass-t és 2001-ben Statikkal csináltunk egy bulit kölcsönlemezjátszón, úgy, hogy előtte raktam fel tűt először lemezre és raktam össze egy mixet, de kapásból működött. Elkezdtem lemezeket venni, holott előtte egyáltalán nem volt szándékomban, hogy dj legyek.” 

dj ren.jpgA lemezgyűjtés gyorsan hobbi, majd szenvedély lett mindkettejüknél, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Reni bizonyos kedvenc producereket, kiadókat megszállottan vesz, ugyanakkor „nem vagyok igazi lemezgyűjtő, nem kifejezetten izgatnak a limitált kiadások, ritkaságok. Sok lemez promón van meg, mert fontosabb az, hogy minél előbb meglegyen, mint hogy az artwork-kel együtt rakhassam be a katalógusba otthon. Nekem a lemezen található zene a fontos.” Zsoltnak eszkalálódott a probléma, két szobát vesznek igénybe a lemezei, és fogalma sincs, hogy mennyi van belőlük, valahová 20-30 ezer közé teszi a számot. Mindez a mennyiség úgy áll össze, hogy egy ideje már nem is gyarapszik. „Öt éve nem vettem egyetlen lemezt sem, hogy miért? Mert már nem játszottam le azokat se, amiket megvettem. Megvettem egy lemezt és ki se bontva került be a táskába, majd ki onnan, mert már sokkal korábban megkaptam mp3-ban és cd-ről már két hónapja játszottam. Akkor meg minek megvenni. Leálltam. Ráadásul ma meg már a zenék 70% meg sem jelenik, nem hogy bakeliten, sehogy. Ha ma valaki vinylről játszik, akkor a zenék 30%-ából tud csak válogatni.” Ren ezzel nem feltétlenül ért egyet: „van ebben igazság, ugyanakkor meg ha végigpörgeted a beatport heti megjelenéseit csak drum’n’bass-ben, akkor 800 értékelhetetlen bármit kell meghallgatnod, hogy találj közte két jót, de az a kettő jó eséllyel megjelenik vinylen is szóval szerintem sokkal többről marad le az ember, ha a lemezmegjelenéseket nem követi.


ÖSSZEGYŰJTÖTTÜK A BUDAPESTI LEMEZBOLTOKAT, NEKED MÁR CSAK FEL KELL KERESNED AZOKAT.

Ma már minden menő dj-t elözönlenek a zenék a neten (Palotai: „múltkor négy napig nem volt netem, azt hittem megőrülök, mire behoztam a lemaradást”), sem időben, se anyagilag nem feltétlenül éri meg vinylről játszani, ennek ellenére DJ Ren még rendszeres vevő és rendszeresen játszik 12”-ekről. „Nem termeli ki a dj-honor a lemezmennyiségben ráköltött összeget, de ez van. 2008 körül vettem a legtöbbet, heti 6-8-at, ma már ennél kevesebbet veszek, de az időtlen zenéket most is megveszem lemezen, mert lemezt játszani még mindig a legkényelmesebb, legjobb. Ha a zenéket kiírom cd-re, egy cd-re 10-14 számot, egyszerűen nem találom meg, amit keresek, nem is rögzül annyira, mint egy kétszámos lemez esetében, és a könnyen jött zene könnyebben feledésbe is merül.

palotai.jpgAz is kiderült, hogy hol volt a legjobb lemezbolt, ahol valaha megfordultak. Ren drum’n’bass-ben Londonra esküszik. „A Black Market (legendás elektronikus tánczenei szaküzlet – a szerk.) mellett van egy utca, ahol van két-három bolt, ami a Black Marketben újdonság, az itt, egy sarokkal arrébb negyed áron meglehet.” Zsoltnak is van külföldi lemezboltos erős története: „Római boltról van szó. A vásárlás pillanatához képest két hétre játszottam Dél-Amerikában, és tudtam, hogy Buju Banton előtt fogok fellépni. Olyan üzletről van szó, ahol csak 7”-es jamaikai lemezek voltak. Meghallgattam az újdonságokat és bevásároltam. Az eladófiú meg látta, hogy miket veszek, bekiabált hátra, és érkezett egy lemez, amit nem lehetett polcról megvenni. Meghallgattam, azonnal kell. Amikor másodikként felraktam két hét múlva a buliban, odajött mögém egy 200 kilós ember, hogy no, no no man, ezt te nem játszhatod bazmeg. Majd a Buju fogja, de közben nem is az ő zenéje volt. Feltettem egy másik lemezt gyorsan, háromezren pogóztak lent, megint jön az ember, hogy no, no, no ez még meg se jelent, azonnal hagyd abba, elzavart a picsába. 5 percet játszottam, 10 ezer kilométert utaztam. Ott jöttem rá, hogy lehet, hogy hozzájutsz szerencsével a megfelelő lemezekhez, de abból csak a baj van.

Ren rendszeres vevő a fotózás helyszínét adó Deepben (a cikk készültekor a legfrissebb vásárlása Paradoxtól a Crate Logic volt), Zsoltról meg ugyebár kiderült, hogy öt éve nem vett egyetlen lemezt sem. Hogy a lemezboltosok iráni felelősségvállalás, vagy a helyzet szülte, nem derült ki, mindenesetre megkérte az üzlet tulajdonosát, hogy ajánljon neki valamit. A gondosan katalogizált lemezek között a Long Arm-féle The Branches deluxe kiadása került kihúzásra, amit Palotai, ötéves lemezvásárlási absztinenciát megtörve, belehallgatás nélkül azonnal megvett. Miközben fizetett felém fordult: „Most öt évig megint nem veszek egyet se.

(A cikk a Deep Records-ban készült, az Aradi u. 22. szám alatt. Köszönet érte!)


jegyzetelt:
Dömötör Endre
fotók:
Lékó Tamás


a Reni által vett Paradox-féle Crate Logic:


Palotai több tízezres vinylkollekciójának legújabb darabja ezt a Long Arm-trekket is tartalmazza (ez a címadó felvétel):

https://recorder.blog.hu/2013/04/16/_az_idotlen_zeneket_megveszem_lemezen_lemezboltozas_palotaival_es_dj_rennel
"Az időtlen zenéket megveszem lemezen" – Lemezboltozás Palotaival és DJ Rennel

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr295229065

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.