„Erősen jellemzi a nosztalgia” – Matt Mondanile, Ducktails / Real Estate (interjú)

2013.02.02. 18:18, rerecorder

ducktails_1.jpg

Ahogy heti lemezgyűjtésünkben a friss Ducktails-albumnál megígértük, íme, interjúnk a zenekar vezetőjével, illetve mondhatjuk, magával a zenekarral. Matt Mondanile ugyanis egyszemélyes hálószoba-projektként indította a Ducktails-t, miközben már a Real Estate gitárosaként koncertezett. Bár a Real Estate jóval nagyobb figyelmet kap, Mondanile azonban párhuzamosan és folyamatosan működteti saját projektjét is, olyannyira, hogy mostanra az is kezd zenekari formát ölteni. A napokban (és már akárcsak a Real Estate-albumok, ez is a Domino kiadónál) megjelent The Flower Lane zenésztársakkal közös munka és mint ilyen, jelentős lépés a Ducktails életében. Az eléggé belassult Mondanile-t New Yorkban értük utol, hangja erősen álmoskás volt a telefonban.

- Amikor felbukkantál a Ducktails-szel, éppen akkor hullámzott végig a világon a chillwave és sokan a te lemezeidet is ebbe a zenei közegbe helyezték bele. Általában mi, újságírók jövünk elő ilyen hülye megnevezésekkel és a mindenáron egy táborba sorolás vágyával, de amikor egyszerre annyi előadó ragad meg egy hasonló hangulatot, akkor tényleg van valami a levegőben. Szerinted mi volt az akkoriban?

ducktails tenger.jpeg- Őszintén, nem hiszem… (sokszor nekifut). Én nem tartom a zenémet olyannak, amit egy lapon lehetne említeni a Washed Outtal, vagy a hasonló többiekkel. Sokkal inkább kísérleti zenei közegből jövök, mint a tengerpartot leső álmodozók közül. A massachusetts-i avantgárd színtér jelenti a gyökereimet, oda jártam iskolába és a kilencvenes években ott nagyon fura, nagyon őrült zenék mentek. Mindenféle hatás ért, amiből összeállt a saját zeném, de semmiféle szándék nem volt bennem arra, hogy legyen egy bizonyos megszólalásom.

- Ugyanakkor ezekhez az előadókhoz hasonlóan a te lemezeidet is, főleg az első kettő-hármat a nosztalgikus érzetű, hallgatóban specifikus helyeket és időt megidéző zene jellemzi. A nosztalgiával milyen a kapcsolatod?

- Semmiképpen nem szándékosan készítek nosztalgikus zenét, de az kétségtelen, hogy a korai dolgaimat erősen jellemzi a nosztalgia, pontosabban nosztalgikusnak hat miközben hallgatod. Bár nem direkt ilyen hatást szerettem volna elérni, de az elkészítése során valóban folyton a gyerekkorom járt a fejemben. Viszont az új lemeznél direkt ügyeltem arra, hogy ne legyen nosztalgikus, még ha a végén valakinek úgy is jön le, hogy ez is nosztalgikus lemez lett.

ducktails tenger 2.jpg- Oké, és mi a helyzet a tengerparti-fílinggel? Lehet, hogy csak Magyarországról hat annyira odapasszolónak, hiszen nekünk nincs végtelenbe vesző vizünk, de a zenéd nagyon is felkelti ezt a ’bárcsak ott lehetnék’-érzetet. Vagy akár a Real Estate-lemezek is, nemcsak sima nosztalgia valami iránt, hanem konkrétan nosztalgia a tengerparton levés iránt.

- Oké, ez jó felvetés. Ezzel egyetértek, és örülök, ha van ilyen hatása a zenénknek. Nem direkt azért jelent meg most télen a lemez, hogy még jobban elvágyódhassunk a nyárba, de ez valószínűleg benne van minden lemezemben és a Real Estate-albumokban is.

- Rengeteg Ducktails-kiadvány látott már napvilágot, viszont mindig egyedül dolgoztál, hálószobában. A most megjelent új lemez az első, ahol lényegében egy zenekart szerveztél magad köré, valamint sokakkal közösen együttműködve vetted fel az anyagot egy professzionális stúdióban. Mi változott? Természetes fejlődés eredménye mindez?

ducktails_2.jpg- Hát igen, nagyon sok minden változott idő közben. Eleinte a szüleim házában, a pincében vettem fel a lemezeket, aztán (itt jön egy sokadik hosszú szünet, de ez vagy fél percig tart sok ööö-zéssel, és egy nagy kilégzéssel a végén, valószínűleg sokan tudják miről van szó, nem jelzem a többit, nem volt egy egyszerű eset – D.E.) most valóban egy rendes stúdióban dolgoztam, egymásnak adták a kilincset a barátaim, mint a lemezen közreműködő különleges vendégek (mások mellett Madeline Follin a Cults énekesnője, Joel Ford és Daniel Lopatin  – a szerk.). Mókáztunk egy jót a stúdióban.

- Ezek a barátokkal közös felvételek közös dalszerzést is jelentenek? Vagy volt egy vázlatod és ők ahhoz tették hozzá a magukét?

- Is-is, de inkább az volt, hogy bejöttek a stúdióba, és elkezdtünk játszani valami, amiből kinőtt egy dal. Mindenkinek rengeteg ötlet kavarog a fejében, csak ütköztetni kellett ezeket ilyenkor és a véletlen adta ki, hogy mikből állt össze egy szerzemény. De persze sok dalvázlattal tudtam előállni.

- Az új lemez viszont mintha a nyolcvanas évek tiszta gitárpopzenekarai előtt tisztelegne, Aztec Camera, Prefab Sprout, ilyesmik jutnak eszembe, hallgatod ezeket az előadókat?

ducktail band.png- Naná! Az Aztec Camera nagy kedvencem. Azt szerettem is volna, hogy érződjön a hatása.

- Van a lemezen egy Peter Gutteridge-feldolgozás is (ő tagja volt Chills-nek és a Cleannek is), az új-zélandi színtér is hatással volt az új albumra?

- Pontosan, Peter egyetlen szólólemezét nagyon ajánlom, fantasztikus lemez (Pure címmel 1989-ben jelent – a szerk.).

- Hogyan látod a Ducktails jövőjét? Állandó tagságú zenekar lesz belőle, vagy folytatod a kísérletezgetést?

- Legközelebb egy tiszta soul lemezt szeretnék készíteni. És azt talán egymagam fogom felvenni. Az biztos, hogy most úgy az év feléig, vagy talán kicsit tovább turnézni fogok (fenti képen a zenekari felállás), aztán a Real Estate-tel szeretnék foglalkozni. Sűrű évem lesz.

- A Real Estate tagjaként egyszerre két formációnak is szállítasz ötleteket, mi alapján dől el, hogy melyik dal hol jelenik meg?

real estate.JPG- Nem igazán válik el a kettő egymástól. Amikor egy Real Estate-kiadványon dolgozunk, akkor csak arra koncentrálok, minden ötletemet beleadom a közösbe (balra a Real Estate magja). A Ducktails-dalokat lényegében magamnak írom. Akkor semmi sem befolyásol. Amikor felveszek valamit magamnak, akkor nem is érdekel, hogy mi lesz a későbbiekben a sorsa.

- És mi újság most a Real Estate-tel?

- Éppen dolgozunk a harmadik nagylemezen, bár még nem gőzerővel. Talán az őszre elkészül.

- Miket hallgatsz mostanában? Van új kedvenc zenekarod?

- Nagyon sok house-t hallgatok mostanában (nevet). Todd Terje, DJ Sprinkles, ilyeneket. Nagyon élvezem. De hogy ajánljak is valaki újat. Várjunk csak, ez nehéz. Chris Cohen, na az ő szólólemezét bátran ajánlom (Overgrown Path címmel tavaly ősszel jelent meg – a szerk.). Csekkoljátok!


Dömötör Endre


Az új The Flower Lane című Ducktails-album itt hallható elejétől-végig: 

https://recorder.blog.hu/2013/02/02/_matt_mondanile_ducktails_interju
„Erősen jellemzi a nosztalgia” – Matt Mondanile, Ducktails / Real Estate (interjú)

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr325058770

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.