Az Amerikában 20 millió felhasználóval bíró Spotify New Yorkban, egy nagy felhajtással övezett médiaeseményen mutatott be több új funkciót, amelyek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a svéd streamingszolgáltatás legyen a zene Facebookja. Cikkünkben sorra vesszük a Spotify újításait.
Arról régóta keringtek hírek zenei körökben, hogy a Spotify böngésző alapú megoldással készül, amely november végén a play.spotify.com cím alatt a szerencsésebbek számára elérhetővé is vált. Így amikor a svéd cég médiaeseményt hirdetett, legtöbben ennek a hivatalos bejelentésére gondoltak. Tévedtek, de csalódniuk nem kellett!
MINDEKÖZBEN A SPOTIFY SKANDINÁV VETÉLYTÁRSA, A WiMP IS NAGYON NYOMUL.
A Spotify eddig alapvetően elsősorban zenék lejátszására szolgáló desktop applikációként volt ismert. Ez a profilja bővült aztán az alkalmazásokkal, illetve az on demand rádió funkcionalitással, melyek mind-mind a könnyebb zenemegismerést szolgálták. A zenék rendezésére ugyanakkor abszolút nem volt felkészülve a szoftver. Ezen változtat az új webes verzió, amely a collections menüpont segítségével lehetővé teszi, hogy zenegyűjteményünket ne playlistekbe erőszakolva tároljuk, hanem egy könnyen elérhető nagy koherens egészként.
Gyakorlatilag minden streamingszolgáltató egyik legjelentősebb problémája, hogy nem képes olyan finoman és professzionálisan segíteni az új zenék megismerését, mint ahogyan azt a Pandora teszi. A zenemegismerés hatékonyabbá tételén, annak finomításán a Spotify is gőzerővel dolgozik - ezt szolgálják lesz a zeneszoftver új verziójában nagy hangsúlyt kapott push notification-jellegű kommunikációs elemek. Lehetőségünk feliratkozni a kedvelt előadóinkra, és amennyiben új tartalom jelenik meg tőlük, arról egy külön üzenetben értesülhetünk majd, a mobiltelefonunkon. Maga a tartalomajánló rendszer is sokkal inkább a push, azaz az agresszívabb, de személyre szabottabb irányba mozdul majd el: ha valaki valamilyen zenei stílust, előadót kedvel, úgy a számára releváns tartalmak hangsúlyosabban jelennek majd meg a találati listákban, ajánlókban.
A közösségi ajánlás szerepét ugyancsak drasztikusan megnöveli az új Spotify. Eddig mindez playlistek követésén és megosztásán keresztül valósulhatott meg, ami felettébb korlátozott élményt nyújthatott csak. Mostantól viszont lehetőség lesz személyesen tartalmakat ajánlani, amelyek automatikusan bekerülnek az oldal fő hírfolyamába. Mindez pedig átvezet a következő új funkcióhoz, amely a Spotify-t a zenei közösségi oldal irányba mozdítja el, igen határozottan: immár a Spotify-on belül is lehetőség lesz előadók, hírességek vagy akár cégek követésére is. Ha úgy döntünk, követünk valakit, onnantól kezdve valamennyi aktivitásáról - kiket követ, milyen zenéket hallgatott, milyen playlistet hozott létre - értesülni fogunk, gyakorlatilag ugyanúgy, mint a Facebook esetében. Mindez persze azt is maga után vonja, hogy a Spotify oldalain is megjelennek a szofisztikált egyéni illetve előadói profiloldalak. Ezt a fajta aszimmetrikus zenemegismerést elősegítendő már az induláskor olyan hírességeket tudunk követni, mint Paul McCartney, Katy Perry vagy éppen Barack Obama.
AZ AMERIKAI ELNÖKÖT TÁMOGATÓ ZENÉSZEKRŐL ITT ÍRTUNK.
A funkciók bővítéséhez arculati és designváltás is társult mind a desktop alkalmazás, mind maga a spotify.com megjelenésében. A leglátványosabb változás, hogy sokkal-sokkal több kép, albumborító látható az új Spotify-on, amely ettől lényegesen mozgalmasabb. A képek alkalmazása ugyanakkor nem vált öncélúvá, nem lett tőle áttekintetlen a navigáció, még az olyan oldalakon sem, mint pl. a hírfolyam, ahol ez igen könnyen bekövetkezhetett volna. Nagyon hasznos és okos megoldás, hogy a bal oldali menüben a menüpontok immár nem szövegesen, hanem ikonokkal együtt vannak feltüntetve, ami nemcsak jóval látványosabbá, de könnyebben beazonosíthatóvá is teszi azokat.
A Spotify régóta rebesgetett böngésző alapú verziójára viszont még várni kell: a New York-i bemutatón a társalapító Daniel Ek (képünkön) részéről annyi hangzott el, hogy 2013 első negyedévében egészen biztosan elérhető lesz. (Sokat elárul ugyanakkor, hogy valamennyi oldalterv, prezentáció már a webes verziót mutatta, így nem nagy kockázat kijelenteni, hogy mind megjelenésében, mind funkcionalitásban követi majd az új desktop verzió megoldásait.)
A mostani, közösségi funkciókat komolyan előtérbe helyező újítások bevezetésével a svéd cég kicsit több, mint egy éven belül másodszor hajtott végre igen jelentős irányváltást. Ennek oka egyértelmű: minél több olyan eszközre van szükség, amelyek segítségével a Spotify hatalmas - legutóbb éppen a Metallica életművével bővült - zenei katalógusát valóban fel tudják fedezni a zenekedvelők. A megvalósítás ugyanakkor nagyig hasonlít a Facebookon alkalmazott tartalommegosztási technikákhoz, ami persze nem azt jelenti, hogy a svédek kreatív csapata kifogyott volna az ötletekből, sokkal inkább egy régi, sokat emlegetett koncepció, a Facebook Music máshol, más körülmények között való megvalósulását jelentheti. Hogy a Spotify valóban ezeknek az új közösségi funkcióknak a segítségével jut majd előbbre, esetleg fel a csúcsra, egyelőre még a jövő zenéje. Az viszont biztos, hogy ezzel a lépéssel a Facebook zenei bizniszbe való valódi és mély belépésének annyi, mivel kimondatott: a Spotify kíván a zene Facebookja lenni.
Pléh Dániel
