Vihar előtti csend a digitális zenei piacon

2012.11.11. 16:42, BizRecorder

streaming-music-services_recorder.png

Amikor a 2012-re várható zeneipari fejleményeket latolgattuk, meglehetősen szolid, csendes évet vártunk.  Még nincs ugyan vége az évnek, de azt már most kijelenthetjük, hogy tévedtünk. Nem számoltunk ugyanis azzal, hogy a médiaóriások felfokozott érdeklődése révén a streamingpiac ennyire megélénkül, így gyakorlatilag az egész idei év a streaming és az on demand rádiós szolgáltatásokról szólt.

Két, egymással ellentétes folyamat zajlik párhuzamosan a streaming szektorban. Egyrészt a piaci szereplők a jövedelmezőség, az üzleti értelemben vett eredményesség elérésére hajtanak, amitől azonban nagyon messze vannak - és ez önmagában felveti a streaming szolgáltatások hosszú távú létjogosultságát üzleti értelemben. Ezzel szemben egyre több tartalomszolgáltató, mobiltelefongyártó cég gondolja azt, hogy a zenei streamingszolgáltatások jelenthetik az alapot egy az iTunes+iPod- hoz hasonló tartami ökoszisztéma kialakításához.

Az így kialakult piaci helyzet roppant érdekes. Egyrészt vannak a felhasználói körben népszerű szolgáltatások, mint a Pandora, a Spotify vagy éppen a Deezer, (melyek közül többen major lemezkiadók birtokolnak tulajdonrészt, csak hogy még árnyaltabb legyen a kép) amelyek azonban veszteségesek és működésük, illetve terjeszkedésük érdekében újabb és újabb befektetők bevonására kényszerülnek. A partvonalon pedig ott állnak a nagy médiacégek, amelyek számára a zenei streaming piac önmagában nem érdekes, a nagyobb képbe helyezve ugyanakkor roppant fontos belépő szolgáltatást reprezentál. Ha vetünk egy pillantást a sorban álló szereplőkre, mindjárt látható lesz, mennyire forró területről is beszélünk.

Az Apple, amely lényegében létrehozta a digitális zenét, mint terméket, a zenének továbbra is fontos szerepet szán. Ugyan az elmúlt években e zene jelentősége inkább csökkent a cég számára, amely azért rajta tartja a szemét a piaci eseményeken és akár saját szolgáltatással, akár felvásárlással, de biztosak lehetünk benne, hogy továbbra is a vezető zenei szolgáltató kíván maradni.

Az Amazon a hagyományos hanghordozó kereskedelemben kihagyhatatlan terjesztő, a digitális zenei piacon ugyanakkor viszonylag új szereplő. Az iTunes és az Apple dominanciájának enyhítésére léptek a piacra az Amazon Mp3-al, aztán pedig némi meglepetésre felhő alapú szolgáltatásukkal. Hosszú távú céljuk egyértelműen az, hogy a Kindle eladásokat és a Kindle, mint tartalom-platform szerepét erősítsék.

cloudmusiccomparison.jpg

A Google azon cégek egyike, amelynek zeneipari szerepvállalását évek óta rebesgették - érthető okokból. A Google uralja a keresést, saját zenei tartalmait így abszolút hatékony módon el tudta volna juttatni a felhasználókhoz. Időközben viszont megváltoztak a zenefogyasztási szokások, és erre a Google szeretett volna egyedi, az iparágat és a zenefogyasztást forradalmasító szolgáltatással reagálni. Csakhogy ez nem jött össze: a Google Music nem csak, hogy későn, de a többi vetélytárstól semmiben sem eltérő funkcionalitással tudott elindulni - márpedig a cél az volt, hogy az Android, mint szórakoztató platform egyik húzóeleme legyen.

A Facebook ugyan a Google egyik legnagyobb ellenfelévé nőtte ki magát, ám zeneipari magatartásában sokáig hasonlított vetélytársárat. A cég semmi esetre sem szeretett volna a kiadókkal hosszadalmas tárgyalásokba bonyolódni, így az, hogy a Facebook saját zenei szolgáltatást indítson nem tűnt realitásnak. Az a fajta platformszemlélet ugyanakkor, aminek a révén a játékipart felforgatták, a zene esetében is alkalmazhatónak tűnt, így jött létre a Facebook zenei platform. Amelynek első évét összegezve jól látszik: a Facebook számára előbb vagy utóbb elkerülhetetlen lesz a zeneiparba való aktív belépés. Hogy mindez a Vevo akvizícióját, netán a Pandora felvásárlását jelentheti, azt egyelőre még homály fedi.

A Samsung  számára a digitális zene egy újabb stratégai terület, ahol szeretne sikeressé válni. A Samsung Music Hubtól a cég azt várja, hogy három éven belül a négy legnagyobb zenei szolgáltatás között tartsák számon.

A Microsoft számára az Xbox Music egy nagyobb projekt elengedhetetlen és kulcsfontosságú része, mellyel a Microsoft nem bukhat meg, mert az egyben a platform végét is előidézheti.

A SONY számára a digitális zenében való sikeresség szinte kötelesség. A helyzet viszont az, hogy a cég, amely a hordozható zenei élményt megteremtette, gyakorlatilag felemésztődött a digitális zenei térben. Ezen próbálnak javítani a SONY Music Unlimiteddel, eleddig nem túl sok sikerrel.

Összegezve tehát: jól ismert, népszerű, ugyanakkor gyenge tőkeellátottságú szolgáltatások versengenek mamut világcégek gyakorlatilag egyforma, alacsony színvonalú white label (azaz nem saját fejlesztésű) megoldásaival és marketing gépezeteivel. Utóbbiak kezében ott az akvizíció fegyvere, bekebelezési lehetőség pedig van bőven, így előreláthatólag a 2013-as év a nagy zeneipari felvásárlásokról szól majd. Az már persze más kérdés, hogy nekünk zenekedvelőknek milyen érzés lesz Apple színekbe öltöztetett Pandorát vagy microsoftosra festett Spotifyt használni.

Pléh Dániel

https://recorder.blog.hu/2012/11/11/vihar_elotti_csend_a_digitalis_zenei_piacon
Vihar előtti csend a digitális zenei piacon

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr704897977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.