Mini lemezkritikák – Underground

2012.09.05. 11:55, rerecorder

John-Maus-007.jpgA nyomtatott Recorder magazin hatodik számában a sport és zene fókusztémánk mellett a nyár lemezeiből is válogattunk, az aktuális magyar kiadványok, az elektronikus tánczenei albumok és az indie, pop, diszkó lemezek után következzenek az igazán föld alatti kiadványok. Bár a nyitóképen is szereplő John Maus ma már egyre kevésbé számít ismeretlen alkotónak, a többiek bizony nagyon messze vannak a fősodortól. A Mercury Rev korai időszakának énekese, David Baker a zenekarból való kiválása után Shady néven adott ki egy albumot 1994-ben, de azóta hallgatott, most Variety Lights nevű formációval tért vissza. A Sun Kil Moon mögött az egykori Red House Painters-vezér, Mark Kozelek dalol szomorkásan, hosszú évek óta ez a legjobb lemeze, Paul Buchanan pedig a nyolcvanas évek eleje óta a pályán van, Blue Nile nevű, méltatlanul keveset emlegetett dzsessz-popos zenekarának feloszlása óta ez az első szólólemeze és egészen kiváló

JohnMaus_RaritiesCVR.jpgJohn Maus
A Collection Of Rarities And Previously Unreleased Material
(Ribbon Music/Neon Music, 2012)

John Maus elmúlt tizenhárom évének (lényegében zenészi karrierjének) mérlege: három album és ez az 1999-2010 közötti időszakot felölelő kiadatlan dalok gyűjteménye, amiből még simán kijönne két hibátlan űrpop nagylemez. (SL)

Variety-Lights.jpgVariety Lights
Central Flow
(Fire Records, 2012)

Az ex-Mercury Rev énekes David Baker egy szólólemezes kitérőtől eltekintve majdnem 20 évig semmit sem hallatott magáról, most azonban a tőle elvárható módon egy szeretnivalóan őrült és kaotikus lemezt készített, ezúttal viszont szinte kizárólag elektronikai alapokra, néhol erőteljes Silver Apples utánérzéssel, ami nem baj, sőt! (ER)

Crocodiles-Endless-Flowers.jpgCrocodiles
Endless Flowers
(French Kiss Records, 2012)

Zajos gitárok, fülbemászó dallamok, sok reverb. Az amerikai Crocodiles harmadik stúdióalbumára sem változtatott az eddig jól bevált koncepción, a gyerekes álmodozás és sértődött flegma attitűd még mindig remek dalokat tud szülni. (ER)

Sun-Kil-Moon-Among-The-Leaves_1.jpgSun Kil Moon
Among The Leaves
(Caldo Verde, 2012)

Mark Kozelek őszintébb, mint valaha, és ebből megtudjuk, hogy egy közepesen híres énekes-dalszerző élete sem fenékig tejfel, de főleg nem túl izgalmas, ha már évtizedek óta (a Red House Painters kilencvenes évek eleji felbukkanása óta) zenél az ember. A dalokon mindez nem érződik, mert azok még mindig erősek. (CsG)

paul buchanan.jpgPaul Buchanan
Mid Air
(Newsroom Records, 2012)

Röhej, de a nyolcvanas évek közepén popzenei mércével is sikeres Blue Nile nevű dzsesszes-popzenekar egykori frontembere ma a megveszekedett undergroundhoz sorolható. Zeneileg persze köze sincs az avantgárdhoz, hacsak a halkszavú, csupasz, zongorás, rövid hajnali dalokat nem tekintjük a jelenlegi zenei közegben előremutatónak. Felesleges csűrni-csavarni, a Mid Air az év egyik legszebb lemeze, aki úgy érzi kicsit is nyitott a füle, az hallgasson bele, meglátja: beleszeret! (DE)

egy 2007-es gyöngyszem John Maus ritkasággyűjteményéről:


a Feeling All Alone videója is jól mutatja, hogy David Baker hova jutott el a korai Mercury Rev óta:


a Crocodiles és az Endless Flowers:

a Black Kite artisztikus videója a Sun Kil Moontól:


Paul Buchanan lemezének címadó dala:

https://recorder.blog.hu/2012/09/05/mini_lemezkritikak_underground
Mini lemezkritikák – Underground

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr794754579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.