A Spotify-al kapcsolatban, az éves, negyedéves pénzügyi jelentések időszakában napvilágot láttak rendkívül pozitív, optimizmusra adóak a múlt héten, úgy tűnik azonban, az alap kérdésre- mikor lesz végre üzletileg is életképes a svéd cég üzleti modellje- a mai napig nincsen meg a válasz sem a svéd cég, sem a zeneipari szakértők fejében.
Mindez pedig fontosabb kérdés- bizonyos tekintetben - mint az, hogy a svéd szolgáltató mennyire dinamikusan növekszik, vagy, hogy mennyire sikeres a tengerentúli szereplése.
Szigorúan pénzügyi és befektetői szempontokat figyelembe véve ugyanis csak a jó üzleti modell és az előbb vagy utóbb nyeresége működés az, ami a befektetők számára elégséges válasz. Ebben az aspektusban- mint ahogy azt lejjebb látni is fogjátok- 2011 sem volt megnyugtató és biztató év...
|
Mit kell tudni a Spotify-ról? A svéd zenei szolgáltató 2008-ban alakult. A befektetők között érdekes módon mind a 4 nagy lemezkiadó- EMI, SONY, Universal, Warner- megtalálható, összesen közel 20%-os részesedést birtokolva. A Spotify jelenleg Európa 12 országában- Ausztria, Belgium, Dánia, Hollandia, Egyesült Királyság, Finnország, Svédország, Norvégia, Németország, Spanyolország, Francia ország, Svájc- az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon érhető el. Ha funkcionális szempontból szeretnénk elmondani, mi is a Spotify, akkor a legtalálóbb kifejezés a zenei platform lehet, hiszen az alapfunkcionalitáson ( a dalok letöltés nélküli meghallgatása, azaz a streaming) felül ma már egy komplett on demand rádió valamint zenei alkalmazások is megtalálhatóak a svéd zenei szolgáltatásban. A Spotify-nak létezik ingyenes, korlátlan valamint és prémium része is. Az ingyenes rész felhasználói havi maximum 10 órát használhatják a szolgáltatást, melyben a zenék között audio illetve banner hirdetések láthatóak, 1 dalt pedig maximum 5 alkalommal hallgathatnak meg egy hónapban. A korlátlan szolgáltatás verzió ára 4.99 font/dollár/euró , melynek ellenében korlátlanul hallgathatjuk a Spotify mintegy 10 millió dalból álló zenei adatbázisát. A prémium előfizetés ára 9.99 font/dollár/euró és cserébe a Spotify nyújtotta előnyöket mobil telefonon illetve bármilyen más hordozható eszközön is élvezhetjük! A zenei szolgáltató hosszú éveken át elsősorban európában volt népszerű, mígnem tavaly júliustól az Egyesült Államokban is elérhető. Azóta, illetve a Facebook zenei platform létrehozásának köszönhetően a regisztráltak és a prémium előfizetők száma is igen szép ütemben növekszik, a Spotify pedig az egyik legtöbbet emlegetett zenei szolgáltatássá vált! |
Növekvő bevételek, növekvő költségek- az ördögi kör?
Összességében nézve, a svéd cég bevételei igen egészséges mértékben, több, mint 150%-al nőttek, a 2010-es 74 millió euróról, 188 millió euróra. A növekedés motorja az előfizetésekből származó bevétel volt, amely drámaian, közel a háromszorosára nőtt, a 2010-es 52 millió eurós értékről közel 153 millióra! A hirdetési bevételeket ennél sokkal kisebb mértékben 21 millióról, mintegy 28 millió euróra, azaz alig valamivel több, mint 30%-al emelkedtek. Mindeközben a regisztrált felhasználók száma elérte a 33 milliót, melynek 8%-a, azaz mintegy 2.5 millió felhasználó az, aki prémium felhasználó.
Bevételi oldalon tehát a svéd cég sikeresen aknázta ki az új piacokon való megjelenését- itt elsősorban a tengerentúli piacokra gondolunk- a költség oldal azonban már nem annyira rózsás a kép. A Spotify-t egyszerre két probléma is sújtja. Az egyik a növekedésből adódóan növekvő költségek – elsősorban a személy jellegű költségek- a másik pedig a használat növekedéséből adódóan növekvő tartalom költségek.
A svéd cég hatalmas dilemmája a következő: az üzemi eredmény nagysága a 2010-es mínusz 28 millió eurós összegről mínusz 45 millió euró fölé nőtt, azaz –sajnos- a Spotify masszívan veszteséges.
Az pedig még közép távon is csupán rendkívül halovány esélyként dereng, hogy a nemzetközi terjeszkedés révén nyereségessé válhasson, azaz hosszabb időtávon is fel kell készülnie a cégnek a veszteséges működésre és annak finanszírozására. Daniel Ek cége a veszteségek kiküszöbölésére illetve a terjeszkedés finanszírozására a múltban újabb és újabb befektetési körök meghirdetésével és eredményes lebonyolításával válaszolt. Egy ötödik befektetési kör meghirdetése az újabb terjeszkedések érdekében természetesen most is elképzelhető, azonban a korábbi befektetők érdekeit sértheti. A korábbi befektetők között pedig ott vannak azok a nagy nemzetközi lemezkiadók is, amelyek számára a Spotify egy rendkívül fontos, stratégiai befektetés és kísérlet…
Nincsen tehát könnyű helyzetben a zeneipar svéd üdvöskéje, annak ellenére, hogy az új piacokon sikeres, annak ellenére, hogy stabilan növekszik és annak ellenére, hogy az üzleti modellje is egyre stabilabb lábakon áll, bizonyos szempontokat tekintve. Az egyre növekvő felhasználó bázis, népszerűség és használat ugyanakkor drámai módon növeli a költségeket, így téve hosszú távon is bizonytalanná az üzleti modellt, összességében. A döntés- mint ahogyan azt már oly sokszor leírtuk- a lemezkiadók kezében van. Amennyiben hosszú távon sem csökkennek érdemben a streaming szolgáltatások terhei, úgy ezek –az amúgy egyre népszerűbb- szolgáltatások és szolgáltatóik eltűnhetnek a digitális zenei palettáról.
