„Tudod, mennyi puncit szerezhettél azzal a sok aranylánccal?” – Big Daddy Kane

2012.06.26. 13:33, rerecorder

IMG_2805.JPGBig Daddy Kane (született: Antonio Hardy, 1968), nemrégiben lépett fel az Akvárium színpadán, hajnali 2-kor kezdett (alig száz néző előtt) és nagyjából bő háromnegyed órán keresztül nyomta amúgy remek oldschool hiphopját. Mindez valahol mégis megfelel annak az elvárásnak, amit ma Big Daddy Kane felé támaszthatunk Magyarországon. A hiphop aranykorának nagyhatású MC-je a valaha volt egyik legjobb flow-val és technikai képességekkel rendelkezik (és itt az egyik tényleg a három-négy legjobb egyikét jelenti) a nyolcvanas évek végén volt a csúcson, első két albuma örök hiphop klasszik (Long Live The Kane – 1988, It's A Big Daddy Thing – 1989), viszont 1998 óta nem jelentetett meg új zenéket, csak turnézik. Azaz kisszámú itthoni rajongói vastagon a harminc fölötti korosztályból kerülhetnek ki, ő pedig rövid szettjeiben csak a lényeget foglalja össze. A Recorder a fellépés előtti nap kapta el a budapesti hőségben borozgató és lazuló Kane-t, aki felvont szemöldökkel, de röhögve fogadta, hogy nálunk egy bizonyos Laca bitorolja a Big Daddy nevet.

- Tizennégy éve nem jelent meg új albumod. Mi az apropója a jelenlegi európai turnénak?

- Csak gondoltam, már hiányoltok! (nevet) Vagy négy-öt éve nem jártam errefelé, úgy éreztem, jól esne nekem is, az európai rajongóimnak is, ha beköszönnék, lenyomnék pár dalt, eldumálgatnánk, ennyi. Szóval, nincs különösebb apropó.

- Otthon viszont folyamatosan fellépsz, ha jól tudom.

IMG_2845.JPG- Igen, és még most is a fellépés részét élvezem a legjobban, ez az, ami még mindig feldob. Minden más csak érdektelen meló.

- Ha már a melót említetted, az elmúlt tizennégy évben a fellépéseken kívül nem akartál valami mással is foglalkozni?

- Lett volna rá lehetőségem, mert rengeteget hívtak reklámhangnak, de ez ellenkezik az elveimmel. Pedig sokszor nagyon jól jött volna az a pénz! (nevet)

- Nem lenne itt az ideje új dalokkal előállni?

- Öööö, dehogynem. És meg is kapjátok majd... valamikor. (nevet) 1999-ben megfogadtam, hogy abbahagyom a zenét, de hazudtam. (elvigyorodik)

- Miért tettél ilyen fogadalmat?

- Elegem lett a zeneiparból. Nem igazán voltam elégedett azzal, ahogyan az üzleti ügyeim mentek, és a hiphop is olyan irányba tartott, ami nekem nem tetszett. De aztán volt egy BET Awards (az egyik legfontosabb, kifejezetten az afro-amerikaiakat megcélzó kábeltévé-hálózat díjkiosztója – a szerk.), ahol sokan felléptek a régi gárdából; Doug E. Fresh, MC Lyte, a Public Enemy, a Sugarhill Gang és ennek olyan frenetikus hatása volt, hogy ezután újra felkapták az oldschool hiphop előadókat – kelendőek lettünk, és szerencsére ez a mai napig tart. A harmincon felüli korosztálynak játszunk, azoknak, akik a zenénken nőttek fel: ők nagy örömmel jönnek, mi pedig nagy örömmel játszunk nekik, úgyhogy ez mindenkinek jó.

- És téged kielégít, hogy kiszolgálod ennek a rétegnek a nosztalgiázás iránti vágyát? Nem szeretnél valami újat, frisset is csinálni?

- Olyan ez, mint az autógyártás: folyton változtatják a karosszériát és a belső teret, amivel ugyan a külső mindig szebb és csillogóbb lesz, de közben a járművet magát csak elrontják. Most ha karambolozol, akkor a kocsid totálkárosra törik, az ötvenes-hatvanas években gyártott autók viszont öröké tartanak, ha nekimész velük egy busznak, akkor is járóképes marad. Szóval, én nem romlottam el, akkor minek megjavítani. (elvigyorodik) De, hogy konkrétan megválaszoljam a kérdésed: csinálok valaha még új zenét? Biztosan, mert van még erre bennem törekvés és szenvedély, így ha a fejemben összeáll a tökéletes kép arról, amit ki akarok fejezni, akkor lesz új lemez. Kötelességemnek érzem, hogy új zenével álljak elő? Nem. Főleg nem a rajongóim kedvéért, mert ők azért jönnek, hogy azt hallják, amin felnőttek a nyolcvanas és kora kilencvenes években. Ezekhez a dalaimhoz emlékeik kötődnek; a ballagásuk vagy az első dugásuk, nem tudom, de ez olyan kapcsolat köztem és köztük, ami engem kielégít, igen.

- Beszéljünk akkor a régi idők hiphopjáról. Szerinted miért nevezik ezt az időszakot – a nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek elejéig – aranykornak?

0 big d long live.jpg- Mert ez egy igazabb kor volt, abban az értelemben, hogy őszinte szenvedély hajtott bennünket, a vér, verejték, könnyek, amit beleöltünk a zenénkbe önmagáért volt, nem a meggazdagodási vágy hajtotta. LL Cool J, a Run-D.M.C., a Furious Five – nem hiszem, hogy a pénzcsinálás hajtotta őket, egyszerűen meg akarták mutatni, hogy milyen fasza MC-k. KRS-One, Rakim, Kool G Rap vagy én – minden, amiről rappeltünk és minden, amit csináltunk szívből jött, a rajongóink pedig pontosan érezték ezt. Az ekkor született dalok ezért érvényesek még ma is. A My Girl a Temptationstől az egyik legismertebb szerelmes szám a világon, mert amit Smokey Robinson énekel, azt bármikor bármelyik szerelmes férfi mondhatná és bármikor bármelyik szeretett nő szívesen hallaná.

- Hogy kezdtél MC-zni, kinek vagy minek a hatására?

- Az egyik idősebb unokatestvérem, Murdoch hatására. Tinédzserként minden téren felnéztem rá, és amikor elkezdett reppelni, és is, mert olyan akartam lenni, mint ő.

- Ki volt akkoriban a kedvenc MC-d vagy együttesed?

- Dr. Rock & The Force MCs.

- Mi volt az a pillanat, amikor érezted, hogy sínen van a karriered?

- Amikor elkezdtem reppelni, akkor az unokabátyám két másik taggal együtt nyomult és tudtam, hogy ha be akarok kerülni a crew-jukba, akkor le kell győznöm őket. Szóval, én battle rapperként kezdtem, ezért az első naptól fogva úgy állok a dologhoz, hogy én vagyok a legjobb. (nevet)

- Biz Markie-val hogyan ismerkedtél össze?

IMG_2861.JPG- Egy közös Long Island-i barátunkon keresztül, aki állandóan jött nekem azzal, hogy Biz Markie így, Biz Markie úgy, míg aztán egyszer megláttam velem szemben egy bevásárlóközpontban, úgyhogy odamentem hozzá, lepacsiztunk, és rögtön összehaverkodtunk. Sokat köszönhetek neki: ő vitt be a Juice Crew-ba (a legendás producer Marley Marl által vezérelt korai hiphop kollektíva, Big Daddy Kane és Biz Markie mellett olyan tagokkal, mint Kool G Rap, Masta Ace és Roxanne Shanté – a szerk.) és rajta keresztül jutottam lemezszerződéshez (a Cold  Chillin'-nél, Marley Marl lemezcégénél – a szerk.)

- Az akkori, ma már old schoolba sorolt rapperek között nagy összetartás-összejárás volt?

- Nem igazán, illetve csak azután jártunk össze, hogy megjelentek az első lemezeink és ismertek lettünk. Emlékszem, volt egy hely, a Buccaneer Diner, ahol hajnali 2 körül rendszeresen összesereglettünk, én, Kool G Rap, a Salt-n-Pepa, a Kid 'n Play, Eric B és még sokan, és ott bandáztunk reggelig.

- Mi az, ami akkor jobb és mi az, ami rosszabb volt a hiphopban?

0 big daddy itsa .jpg- Mi volt a jobb? A zene. Mi volt a rosszabb? Az üzleti érzékünk. Röviden ennyi. (nevet) Bárcsak már akkor is meg lett volna az fajta üzleti mentalitásunk, ami a mai arcokra jellemző, akkor én sem hoztam volna annyi rossz döntést, és ma sokkal jobban állnék anyagilag. Én egyébként maximálisan respektálom a mai fiatalok üzleti szemléletét. A művészi értékrendjük már más kérdés...

- Ha már a biznisz szóba került: a hiphop egyik legsikeresebb üzletembere, Jay-Z is neked köszönheti a befutását.

- Én inkább úgy mondanám, én ismertettem meg őt a nagyközönséggel. Már akkor hallottam róla, amikor még Jazzy néven futott (mindketten Brooklynnak a Bedford-Stuyvesant nevű városrészéből valók, és csak egy év van köztük –  a szerk.), de csak 1989-ben találkoztunk először, akkor már Jay-Z-nek hívta magát, és közreműködhetett a példaképe, Jaz-O két számában. Éreztem, hogy a tesó hatalmas tehetség, akit érdemes felkarolnom. Szerepeltettem a Daddy's Home albumom Show And Prove című dalában, aztán a turnéra is elvittem, ahol Positive K-vel (bronxi oldschool rapper – a szerk.) együtt ő volt az, aki freestyle-ozott, ha nekem le kellett mennem a színpadról, például átöltözni.

- A mai rapperek közül ki az, akit leginkább az utódodnak gondolsz?

- A szövegekhez, a színpadi előadáshoz és a külső megjelenéshez való hozzáállás alapján Ludacris áll hozzám a legközelebb. A fiatalok közül pedig most Cory Gunz az, akire úgy tekintek, mint anno Jay-Z-re, hogy szívesen a szárnyaim alá venném, hogy az egész világon megismerjék.

- A gangsta rapről mi a véleményed?

IMG_2842.JPG- Gengszterek léteznek, bűnbandák léteznek, ez hozzátartozik a világhoz, el kell fogadni. Azt is, hogy vannak, akik ezt az életvitelt akarják képviselni a zenében. Két területen van problémám a dologgal: az egyik az előadó személye, a másik a média. Ami az előadói oldalt illeti: ha gangsta rapper akarsz lenni, rendben, de akkor értsd is azt, amiről beszélsz, és úgy értsd, ahogy mondod. Aki életében nem árult még drogot, az ne szövegeljen erről a dalaiban. Általános tévképzet, hogy aki gangsta rapper, az gazdag, híres és törvények felett áll. És sokan beleringatják magukat a saját teremtett világuk hazugságába, ami azért veszélyes, mert a valóságban a gengszterkedés nem szerepjáték, és ha tényleg kapcsolatba kerülnek az alvilággal, könnyen komoly bajba sodorhatják magukat. Ne kamuzz olyanról, amit nem ismersz és veszélyes, mert az életedbe kerülhet. A média pedig ma sajnos a negatív példákat dicsőíti. A nyolcvanas években Kool G Rap, az NWA, a Geto Boyz mind platinalemezes előadónak számított hatalmas rajongótáborral, viszont sem a tévé, sem a rádió nem játszotta a dalaikat, mert ami túl nyers, durva, provokatív volt, azt nem tekintették jó zenének. Most viszont pont csak az ilyen dalokat játsszák, a pozitív üzenetű zenét meg vadászhatod az interneten, mondjuk az okayplayer.com-on.

- A hiphop régebben társadalmilag aktívabb hang volt?

- Mindenképpen. Farrakhan tiszteletes (a Nation Of Islam vallási mozgalom vezetője – a szerk.) és Jessie Jackson is megnyert hiphop előadókat fontos ügyeknek. De szerintem a Public Enemynek sikerült kiváltani a legerőteljesebb társadalmi változást. Akkoriban, amikor feltűntek, mindenki több kiló aranyláncot aggatott magára, ami már Mr. T után divatba jött, és aztán a Run-D.M.C. hatására ez a trend csak felerősödött. A Public Enemy viszont rávette a feketéket, hogy vegyék le az 5000 dollárt érő ékszert a nyakukból és viseljenek helyette egy tízdolláros bőrmedált, ami a békét, és az afrikai őshazát szimbolizálja, mert ennek az üzenete sokkal fontosabb, mint hogy felvágj a bigék előtt. Tudod, mennyi puncit szerezhettél azzal a sok aranylánccal?

interjú: Forrai Krisztián
fotók: Dömötör Endre

http://www.officialbigdaddykane.com/

Big Daddy Kane az első kislemeze, az Ain't No Half Steppin' klipjében még maga is kilós láncokkal villog:



legnagyobb slágere, a Smooth Operator 1989-ből:



a Trackmasters produkciós team egyik első sikere volt ez az 1993-as Big Daddy Kane-szám, a How You Get A Record Deal?, melynek már a címe is önmagáért beszél:

https://recorder.blog.hu/2012/06/26/_tudod_mennyi_puncit_szerezhettel_azzal_a_sok_aranylanccal_big_daddy_kane
„Tudod, mennyi puncit szerezhettél azzal a sok aranylánccal?” – Big Daddy Kane

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr114612002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása