Egy nappal azután, hogy megírtuk Johnny Otis (1921–2012) halálhírét, elhunyt legnagyobb felfedezettje is: Jamesetta Hawkins, azaz – ahogy Otistól kapott művésznevén a világ megismerte – Etta James, a hatszoros Grammy-díjas dzsessz, rhythm & blues és soul énekesnő, a legendás Chess kiadó legnagyobb női sztárja, akit a Rock And Roll és a Blues Hírességek Csarnokába is beválasztottak (a Cadillac Records – Csillogó fekete lemezek című 2008-as filmben pedig leghíresebb rajongója, Beyoncé játszotta, aki Barack Obama beiktatásán is az At Last című Etta James-slágert énekelte az elnöki párnak), ám mindezen sikerek ellenére mégis azt mondhatjuk, hogy az élete vége felé számos betegség mellett leukémiával is küzdő énekesnő sosem tudta befutni azt a karriert, amit hangja és tehetsége alapján megérdemelt volna (és ebben egykori heroinfüggősége is nyilván szerepet játszott).
Etta James a társszerzőként is jegyzett Something's Got A Hold On Me-vel 1962-ben:
1968-as klasszikusa, az I'd Rather Go Blind, amelynek szintén társszerzője volt:
az At Last című 1941-es sztenderd, mely Etta James 1960-as átdolgozásában lett igazi klasszikus – itt egy 2007-es tévéfelvételen hallható:
Etta James köszönőbeszéde a Rock And Roll Hall Of Fame-ba való 1993-as beiktatásakor:
Beyoncé felköszönti Etta Jamest:
