Mit hallgattak a popzenészek gyerekként? Mit hallgatnak a popzenészek gyerekei?

2011.12.26. 16:45, rerecorder

A Recorder magazin harmadik számának címlapanyagát adó óriás összeállításunkban a gyerekek és a popzene sokszoros kapcsolódási pontjait járjuk végig: a gyereksztárokról szóló nyitócikkünk, illetve a gyerekként sztárrá lett Stevie Wonder és Michael Jackson korai karrierjének áttekintése után először a külföldi, aztán a magyar gyereklemezeket vettük sorra (a frissebbek közül három album születésének körülményeit részletesebben is megvizsgáltuk). Most továbbmegyünk a hazai vonalon, és bemutatunk néhány példát arra, hogy milyen zene szól a popzenészek otthonában. Mit hallgattak a popzenészek gyerekként? Milyen zenéket mutatnak meg a gyerekeiknek? Milyeneket nem? Hogyan változtak zenehallgatási szokásaik az új családtag érkezése után? Nálatok mi szól?

Az Amorf Lovagokkal még egy afféle gyereklemezt is készítő Tövisházi Ambrus gyerekkori „zenére eszmélése” az édesapja kazettagyűjteményéhez fűződik. „Nem tudom melyik volt előbb, vagy a nagyon szép BRG magnó gombjainak nyomkodása, vagy konkrétan a zene. Az első dal, amire emlékszem, az a Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick & Tich-től a Legend Of Xanadu volt az ostorcsapkodással. A zenei gondolkodásomat azóta is ez a korszak határozza meg, az ötvenes-hatvanas éveknek, kicsit a hetvenes évek elejének a zenéi.” Az egykori Amorf Ördögök fő dalszerzője – aki ma az Erik Sumo Band és a Péterfy Bori & Love Band zenei irányítása mellett még számos együttes producere – első gyermeke érkezése előtt változásokat eszközölt zenehallgatási szokásaiban: „annyiban feltétlenül változott az otthoni zenehallgatásom, hogy a bakelitgyűjteményemet át kellett költöztetni a stúdiómba, ahol napközben dolgozom, egyrészt helyhiány, másrészt praktikus okok miatt, és ezért átálltunk a digitális zenehallgatásra, amit azért sajnálok, mert jól esne néha feltenni egy-egy lemezt. De egy gyerek érkezése olyan változást is hoz, hogy a Miki egér főcímzenéjét nagyon-nagyon sokszor meg kell hallgatni.” Tövisházi nem állított fel szigorú szabályokat arra vonatkozóan, hogy milyen zene szólhat az kisgyermekes otthoni környezetben, inkább csak arra figyel, hogy ne szóljon olyan zene, amiben agresszív hangok, hangszínek szerepelnek. „A nagyobbik lányom két és fél évesen már visszakövetel zenéket, például a Gumimacit szívesen hallgatja. Örül bármilyen zenének, de még nem választ. Például Kanye West egyik számára nagyon szeret táncolni. Van, amit unalmasnak talál, látom rajta, hogy két másodperc után nem érdekli – és ezen nagyon érdekes elgondolkozni, hogy vajon miért van.

Lovasi András otthoni zenehallgatási szokásainak változása már a gyerekek születése előtti időszakra esett: „Már előtte is változott, olvastuk a könyvben, hogy a gyerek hallja a hasban a zenét, és erre megnyugszik, és ezért sok komolyzenét hallgattunk, Chopint, Bachot, és még népzenét is sokat. A születésük után is kipróbáltuk, és tényleg működött: betettünk Bachot és lenyugodtak.” Túl hosszú tiltólista nem volt az elzárt zenékről, de például a „Csovi-csovi Jaspert kihagytuk, nem jutottak hozzá, hermetikusan elzártuk őket tőle. Tévénézés se nagyon volt, volt, hogy a szomszédba jártak Piccachut nézni.” Lovasi szerint a gyerekekben ösztönösen megvan az, hogy a számukra legjobb zenét keressék: „Amikor már láthatóan figyelnek a zenére, akkor már választanak, nyilván abból amit eléjük rak az ember. Eszti, a kisebbik 100 Folk Celsius-rajongó volt, de ebből is van, ami jó. A Nagy ho-ho-ho-horgász például nagyon jó. A Paff, a bűvös sárkány már kicsit megpróbáltató, mert öt percig tart és három akkord és persze, ugye, apa tud gitározni és meg kellett tanulnom, de játszottam tisztességesen. Rajzfilmzenék népszerűek voltak és a Shrekkel végül is rákapcsolódtak a jó popzenére, mert annak például nagyon jó a zenéje. Eszti egész fiatalon, úgy háromévesen Radiohead-rajongó lett. A My Iron Lung EP-ről a Creep akusztikus verziója nagy kedvence volt. Korai David Bowie-t is bírták, a Ziggy Stardustot. Aztán egy idő múlva Eszti nagy Avril Lavigne-rajongó lett...” A „szülő, mint zenész” effektus Lovasiék családjában is működött: „Dóri mindenevő volt, Eszti viszont jobban válogatott, látszott rajta, hogy érdekli, és most tanul is énekelni és zongorázni. Sőt, csinált is egy zenekart, de már évekkel ezelőtt, amikor 12 éves volt. A szomszéd sráccal, Andriskával az a nevük, hogy Pink Panchers, fel is vettek pár számot, meg lehet találni a neten.” Lovasi András dalaira számtalan módon hatott, hogy apa lett, de az nem foglalkoztatta, hogy elkezdjen gyerekdalokat írni – azt mondja, hiányzik belőle az ovóbácsis véna.

A gyerekeknek szóló lemezből már kettőt is készítő Kardos-Horváth Jánosnak ötévesen a Mikó István és Eszményi Viktória nevével fémjelezett Tündérkaszinó volt a kedvenc gyereklemeze, lányának ugyanebben a korban viszont egy nemzetközi popsztár, Adele. Az egykori Kaukázus-frontember nem alkalmazott szigorú szabályrendszert arra vonatkozóan, hogy mit hallgathatnak otthon a gyerekei: „amikor Lenke lányom – aki most ötéves – megszületett, akkor válogatás nélkül egy csomó gyerekzenét vásároltam, amik ki voltak hányva ezekbe az akciós kosarakba. Mély merítést végeztem a piacból, és olyan tízből három volt, amire a gyerek azt mondta, hogy elhiszi. És, hogy ez tetszik neki. Nem mondtam neki, hogy melyiket hallgassa, rábíztam. Mik voltak ezek? Nyilván Kaláka. Olyan karizmatikus előadók, akiknek átjött a személyük. Aztán egy Apacuka nevű zenekar. Teljesen elvarázsolt figurák. De például Szalóki Ági lemeze nem jött be a lányomnak. Az Alma együttest meg én nem hittem el.” Kardos-Horváth a gyerekekkel együtt hallgatja ezeket a zenéket és van köztük, ami hat rá: „a legújabb kori Halász Jutka-lemezek rám is hatással voltak, rengeteget tanultam belőlük. Hangszerelést, azt, ahogy beszáll egy gitár, ahogyan építkezik, az egyszerűséget.” Kardos-Horváthéknál is a komolyzene jött be az első gyermek születése után, átvitt értelemben is: „valamelyik nagyszülőtől kaptunk egy Mozart-összeállítást Zene a babának címmel, és az valóban nagyon működik. Az egofejlődéses hiszti időszakában tíz perc alatt lenyugszanak tőle.” A K2 nevű új zenekarával nemrégiben bemutatkozott dalszerző-énekes szerint sokféle zenét érdemes mutatni a gyerekeknek, és majd ráböknek arra, ami tetszik nekik.

Gyermekével, Prieger Fannival az Anima Sound Systemben közösen zenélő Prieger Zsolt sem alkalmazott semmilyen tiltószabályt. „Mindig együtt hallgattunk zenéket, legyen az punk, vagy a régi kedvenceim: David Bowie, Psychic TV, Test Dept. – jöhetett bármi. Talán ennek is köszönhető, hogy Fanni igazi zenei mindenevő lett felnőttkorára.” Így az sem meglepő, hogy a baba születése sem hozott változásokat az otthoni zenehallgatásban: „amikor Fanni kicsi volt, talán akkor hallgattam a legkeményebb, legkarcosabb zenéket: Casey Chaos, Henri Rollins, Black Flag, Sham 69... De nálunk minden egyidejűleg van jelen: délelőtt simán Tom Waits a menü, míg délután Bartók, este meg Atari Teenage Riot.” Az Anima Sound System énekesnőjének így természetesen nem a klasszikus Kaláka-vonal, hanem David Bowie Hunky Dory-ja, vagy Lou Reed Berlinje volt a gyereklemez. „Az első kedvence a Chumbawamba Shhh című lemeze volt, arra nagyokat ugrált. Nagy stadionvokálok, diszkós, ártalmatlan punk, az bejön a gyerekeknek.” Priegeréknek annyiban is különleges a kapcsolatuk, hogy a producer és lánya idővel elkezdtek közösen zenélni: „az első Anima-kazettán szerepel is Fannika a nevetésével. Aztán pár évvel később a Tekerdben már övé volt az egész szám, most meg ő az énekesnő és játsszuk a Tekerdet meg a többi, általa még kicsiként megismert számokat is a koncerteken. Ez egy szép organikus dolog, nagyon szerencsés vagyok, és persze boldog, hogy ilyen zökkenőmentes a kapcsolatunk.” Prieger Zsolt kedvenc szülő-gyerek zenészpárosa: „Tom Waits és fia, imádom ahogy a kis Waits a szeméttelepen apjával együtt kiturkált vasakon és bödönökön hozza a ritmust.

A Bëlga együttesből Tokyónak, Bauxitnak és a zeneszerző-producer DJ Titusznak van már gyereke, Tokyo lánya két hetesen Sex Pistolsra aludt el, Bauxit viszont gyereke születése óta hanyagolja otthon a dubstepet, a metált és az ijesztő hangokkal készült elektrót. Viszont a roots reggae szerinte nagyon működik a kicsiknél, továbbá van náluk a másik kedvenc is, a veterán elektronikus zeneszerző, Jean-Jacques Perrey. Tokyo visszafogta az otthoni zenehallgatást: „azért hallgatok kevesebb zenét, mert nem akarom túlzottan befolyásolni a gyerek ízlését, meg persze kicsit magam miatt is, mert amire rákattan, azt nem akarom naponta ötször meghallgatni.” Lányának Mano Negra a favoritja, az új Radiohead is sokszor szól, „és a Beastie Boys-féle Body Movin’ Fatboy Slim-remixe, az lényegében gyerekszám.” Bëlgát viszont egyikük sem mutatna a gyerekének: „majd valahogy biztosan eljut hozzájuk.”

Péterfy Boriéknál – amikor még a színész-énekesnőgyerek volt  – általában komolyzene szólt: „vagy engem hallgatott a család, mert hatéves koromtól zongoráztam, és nagyon szerettem gyakorolni. Sokat szólt az Énekelt versek című Sebő-lemez, aztán úgy nyolcévesen elkapott az Abba-láz, aztán meg a Pink Floyd-őrület.” Péterfy Bori öt hónapos terhesen fejezte be a koncertezést, úgyhogy kemény hangerő- és ritmusdózist kapott a baba. „Az utolsó hónapokban aztán inkább a finomabb, megnyugtató zenék estek jól, mint a Radiohead, vagy az XX.” Péterfyéknél fordított változás állt be az otthoni zenehallgatásban, miután megszületett Doma: „én régebben nagyon szerettem a csöndet otthon. Főleg egy sűrűbb koncertsorozat után. Mióta a gyerek megszületett majdnem egész nap szól a zene. Persze nem túl hangosan és pl. a Nirvanától csak az Unplugged In New York.” A négy hónapos Doma „a legjobban azt szereti, ha mi énekelünk neki, de nagyon élvezi a reggae-t is és vannak olyan furcsa kedvencei is, mint az Antony & The Johnsons.” És hogy Péterfy Bori szerint milyen hatással lesz előadói munkásságára az anyaság? „Még több pozitív energiám lesz, mint eddig!” A koncertezést áprilisban kezdi újra.

interjúk: Dömötör Endre
nyitókép: Fodor Csaba
Péterfy Bori-fotó: Merényi Dávid


Tövisházi Ambrus első zenei emléke gyerekkorából a Dave Dee, Dozy, Breaky, Mick & Tich-féle Legend Of Xanadu:

Lovasi András egyik lányának kiskorában ez az akusztikus Creep verzió volt a kedvence a Radioheadtől:

Kardos Horváth János gyerekei az Apacukát is szeretik – íme az Évszakok című szerzemény:

Prieger Fanni első kedvenc lemezéről, a Chumbawamba 1992-es Shhh albumáról a Snip Snip Snip:

ahogy Tokyo mondja, a Beastie Boys-féle Body Movin’ Fatboy Slim-remixe valóban önfeledt gyereksláger:

Péterfy Boriéknál Doma megszületése óta több zene szól mint korábban, köztük a brit The XX együttes:

https://recorder.blog.hu/2011/12/26/mit_hallgatnak_a_popzeneszek_gyerekei
Mit hallgattak a popzenészek gyerekként? Mit hallgatnak a popzenészek gyerekei?

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr83496589

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.