Az alternatív alternatívája – A magyar indie színtér és az identitás

2011.12.26. 13:55, rerecorder

Végül is ti popzenét játszotok? Miért angolul veszitek fel a számaitokat? A nemzetközi siker a cél?” Ehhez hasonló kérdések, témák gyakran merülnek fel a magyar indie zenekarokkal – az Amber Smith, The Moog, EZ Basic, Hangmás és The Twist együttesekkel (illetve az „előhírnök” Heaven Street Sevennel) – készült interjúk során. De vajon milyen jelentősége van a kérdésekre adott válaszoknak, az ezekben megbúvó tudatos vagy tudattalan stratégiáknak az indie színtér identitását tekintve? Hol helyezkednek el e zenekarok a magyar pop- és rockzenében, és hol a nemzetközi, immár több évtizedes indie jelenségen belül? Szociológus szerzőnk egy brit egyetem (University Of Liverpool) PhD-programjának keretében vizsgálta a budapesti zenei mozgalmak aspektusait – egy kis olvasnivaló a Dürer Kert ma esti monumentális karácsonyi bulija, a 12 zenekart felvonultató Indie Xmass elé.


Az indie színtér

Az első kérdésünk természetesen, hogy mi is az indie, általában és Magyarországon. A történeti áttekintést itt most nélkülözve, a leginkább jellemző vonás talán a műfaj megfoghatatlansága – ahogyan a Guardian weboldalán is rovatot vezető Wendy Fonarow fogalmaz, „az indie-ről írni olyan, mintha mozgó célpontba próbálnánk betalálni”. Jellemzőek továbbá a műfajcímke jelentésében megbúvó paradoxonok: bár az elnevezés a függetlenségre, függetlenedésre utal, az is köztudott, hogy az ún. független lemezkiadás és -terjesztés sok esetben szorosan összefonódik a nagy nemzetközi kiadókkal. Kérdéses az is, hogy szimbolikus értelemben mennyire beszélhetünk a mainstream esztétikától és politikától való függetlenségről. Összetett kérdések ezek, amelyekre nemzetközi viszonylatban nem adhatók egyértelmű válaszok.

A műfajmegnevezések és jelentéseik – így az indie és a magát még markánsabban a mainstreammel szemben pozicionáló alternatív is – folyamatosan változnak. Nemzetközi vonatkozásban elmondható, hogy az indie és az alternatív megnevezés gyökerei közösek, a két terminusnak elsősorban helyi (brit, illetve amerikai) és történeti jelentéstartalma van. Magyar vonatkozásban azonban ettől eltérő jelentések (is) társulnak az említett címkékhez.

Ahogyan az a zenei sajtó és a zenészek szóhasználatából is kiderül, nálunk országos szinten is – természetesen a fővárosközpontúságból adódóan – erős ’színtér-jellege’ van az indie-nek. Értendő ezalatt a zenekartagokon keresztüli összekapcsolódásokból (pl. Ábrahám Zsolt és Ács Oszkár révén az Időrablók, a Heaven Street Seven, a Twist és az Amber Smith között, Kőváry Zoltán révén az Amber Smith és a Trousers között), közös munkák (pl. a Heaven Street Seven- és Amber Smith-tagok közreműködése Yonderboi második albumán) vagy közös producerek révén (pl. a brit George Shilling) létrejövő szoros kapcsolatháló. Az ily módon, továbbá a – többnyire budapesti – indie klubesteken, közös fellépéseken keresztül megszilárduló színtér reprezentációjában, népszerűsítésében, illetőleg egyáltalán az indie fogalom és a vele társított zenei, illetve politikai attitűdök kommunikációjában fontos szerepet játszik a zenei sajtó is. Ez legfőképpen – más platformok hiányában is, és mint sok más alulról építkező színtér esetén – az online médiát jelenti, például a 2000 és 2009 közti est.hu-t és a zenei blogokat (pl. a 2010 elejéig aktív indie.hu-t).


A magyarországi indie identitás fontos vonásai

Az első jellemző a nemzetközi, illetve transzlokális, azaz helyek közötti, helyeken átívelő kapcsolatok fontossága. Ez jelenti egyrészt a zenei hatások, valamit az alulról építkezés, a csináld magad (DIY) ethoszának szimbolikus kapcsolatrendszerét, másrészt a határokon átívelő zeneipari kapcsolatokat és a nemzetközi, de legalábbis nem kizárólag Magyarországra szorítkozó karrier építését. Az előbbit jellemzi a brit hatások hangsúlyozása: new wave, posztpunk, The Smiths, The Stone Roses, Primal Scream, Happy Mondays, a kilencvenes évek britpop zenekarai, valamint a kétezres évek újabb indie hulláma. A nemzetközi aspektus továbbá az alkotófolyamatban is jelen van a külföldi – ismét jellemzően brit – producerek révén: az Amber Smith Robin Guthrie-val és Chris Brownnal, az EZ Basic George Shillinggel, a Moog Ken Scott-tal dolgozott együtt. Előfordul továbbá a külföldi lemezkiadás és terjesztés (Amber Smith, The Moog, Supersonic) és természetesen a külföldi turnék (The Moog, Amber Smith, EZ Basic, Heaven Street Seven).

A második aspektus a popzenéhez való deklarált viszonyulás, amely mentén képzeletbeli választóvonal húzható a magukat az alternatív zenéhez, ill. undergroundhoz soroló zenészek, zenekarok és az indie között. Az alternatív/underground címkék megidézik a rendszerváltozás előtti, nyolcvanas évekbeli ellenkultúra örökségét, amely hagyomány – némileg átformálódva – tovább élt a kilencvenes és kétezres években is (ld. Szemere Anna 2001-es Up From The Underground: The Culture Of Rock Music In Postsocialist Hungary című könyvét). Az indie zenekarok az e hagyományokat megidéző attitűdökhöz azonban jellemzően kritikusan viszonyulnak: úgy tűnik, az indie zenészek nyíltan vagy burkoltan elhatárolják magukat attól az ideológiailag nagyrészt kiüresedett, de legalábbis átformálódott ellenkultúrától, amelynek korábbi politikai tartalma a kétezres évekre az alternatív címke továbbélése mellett a zenei műfajokra, és ezekhez kapcsolódó értékítéletekre helyeződött át.

Ez az elhatárolódás elsősorban a „popzenével”, illetve a pop címkével kapcsolatos kifejezett attitűdökben nyilvánul meg. Míg az underground/alternatív zenekaroknál erőteljes „mainstreamtől”, a „poptól” való idegenkedés, valamint ezzel összekapcsolódva az egyediség, eredetiség, illetve erre való törekvés (csalóka) hangsúlyozása, az indie zenészek nem látnak problémát az eladhatóságra való törekvéssel, sem a külföldi hatások elismerésével, tudatos beépítésével és megidézésével („a Petőfi Rádió és csomó más médium, meg a fesztiválok segítségével lassan rájöhetnének az emberek, hogy ez is csak popzene...” –  Poniklo Imre; „hogy miért volt régebben ez a megkülönböztetés, hogy alternatív zene meg popzene, mintha két teljesen különböző dolog lenne, arról fogalmam sincs” – Szűcs Krisztián.)

Az indie zenekarok eltávolodása ettől a hagyománytól tetten érhető a dalszövegek nyelvének megválasztásában is. A magyar nyelven éneklő alternatív zenekarokkal ellentétben az indie-knél az angol preferálása jellemző, és jellemzően tipikus indie – személyesebb, befelé fordulóbb – témákhoz kötődik. A zenekarok az angol nyelv választását többek között azzal indokolják, hogy az hangzásából következően „az indie nyelve” („Az angol nyelv alapvetően jól hangzik. Semmi olyan fanatizmus nincs bennünk, hogy elzárkózunk az anyanyelvünktől, de ehhez a zenéhez ez passzol a legjobban. Mint amikor egy hangszert veszünk, akkor is megnézzük, hogy annak milyen a hangja” – mondja Pesztalics Dénes az EZ Basicből). Hivatkoznak továbbá az angol nyelvű hatásokra („Hogy angolul kezdtünk el énekelni, az a 120 perc miatt volt sajnos” – mondja Szűcs Krisztián a Music Televison legendás műsorára utalva). Valamint – talán ez a leghangsúlyosabb ok – nemzetközi közönséget céloznak, és ehhez a magyar nyelvet nem tartják megfelelőnek (Poniklo Imre nyilatkozza a Nincs szükség ránk album kapcsán: „Először magyarul írtam a szövegeket, azután lefordítottam őket.” A kérdésre, hogy már akkor külföldi karriert tervezett-e: „Igen. 2000 februárjában kaptam meg a diplomámat […], és arra gondoltam, hogy addig kellene lépnem, amíg fiatal vagyok, Magyarországon ugyanis elég kilátástalan volt a zenei helyzet”).

Amikor mégis magyarul énekelnek, az jellemzően „politikusabb” témaválasztással jár együtt – ilyen Poniklo szólólemeze: „A Poniklo lemez ezzel ellentétben olyan album volt, ahol igen sarkalatosan fogalmaztam egy-két dologgal, szituációval, személlyel kapcsolatban. Az volt az én úgymond ’politikus’ [nem a szó magyar értelmében] lemezem. Az sokkal konkrétabban arról szólt 2009-ben, hogy itt Magyarországon mi van, szerintem, én hogyan látom azt, amit még szerintem senki nem fogalmazott meg így. Épp azért volt az magyarul, az Amber Smith a kicsit univerzálisabb mivolta miatt angol”). Egyfajta paradoxon ez, hiszen a választás azt sugallja, az angol nyelvű szöveg, tehát a nemzetközi közönségnek szóló tartalom nem is lehet politikus. Ugyanakkor jelenleg nemzetközi szinten is érvényes az indie-re egy – talán mondhatjuk, az ideológiai gyökerektől messze eltávolodott – általános apolitikusság.

Barna Emília

https://recorder.blog.hu/2011/12/26/a_magyar_indie_szinter_es_az_identitas
Az alternatív alternatívája – A magyar indie színtér és az identitás

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr683496352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.