Vitán felül a Hobo Blues Band a magyar rockzene egyik legfontosabb formációja. Földes László 33 év után azonban úgy döntött, hogy tisztességesen, emelt fővel búcsúzik zenekarával és zenekarától. Felállásában az együttes meghatározó tagjaival – 2011. február 12-én, a Papp László Budapest Sportarénában húszezer ember előtt – megtartott búcsúkoncert felvétele A zene megmarad címmel most szép csomagolású dupla CD-n és DVD-n is megjelent, ráadásul magánkiadásban. A másik aktualitás az egykori HBB-tagok körül az, hogy a Szomjas György által rendezett kitűnő magyar rockfilmnek, az 1981-es Kopaszkutyának (mely az interjú alatt teljes egészében végignézhető!) elkészült egy „játékdokumentumkoncertfilm”-es folytatása, Kopaszkutya Kettő címmel, mely nem a korábbi játékfilm történetét viszi tovább, hanem a búcsúkoncert előkészületeit, részleteket a fellépésből és a tagok életét mutatja be. A Kopaszkutya Kettő premierje december 8-án volt, és a hónap végéig nemcsak Budapesten, de több vidéki moziban is megtekinthető az alkotás. Hobóval mindezek apropóján meghatározó koncertélményeiről beszélgettünk, kiemelt helyen az 1967. július 7-i Kisstadion-beli, legendás Spencer Davis Group fellépéssel és az azt követő rendőrségi tömegoszlatással.
- Milyen élmény volt utoljára színpadon állni a Hobo Blues Banddel?
- Fantasztikus élmény volt, de nem volt benne az az érzés, hogy most utoljára állunk ott, hanem meg kellett felelni húszezer embernek, ami egyrészt nagyon nagy tisztesség, másrészt komoly felelősség. Úgyhogy ezzel voltunk elfoglalva, nem azzal, hogy utoljára játszunk. Inkább azzal, hogy jól játsszunk. Volt egy óriási sodró erő, nagy lendület, ami elkapta az embert a szerencsés műsorösszeállítás miatt, hiszen bevertünk négy rock’n’rollt az elején. És ez jót tesz az ilyen ripacsoknak, mint mi, ha nincs idő moralizálni. Teljesen feldobott állapotban vagyok, hogy ilyen szépen sikerült befejezni.
- A Hobo Blues Band karrierjében a koncertezés mindig is kiemelt szerepet töltött be.
- Akármelyik formációval játszottam a 33 év alatt, élőben mindig káprázatos volt. Ez így volt a legelső este 1978-ban és így az utolsó este is, és ez nagyon fontos a számomra.
- Filmfelvétel is készült a búcsúkoncertről, létezik alternatív mozgóképes története a zenekarnak? Készültek koncertfelvételek a nyolcvanas években?
- Elég sok koncertünkről készült felvétel. Már a nyolcvanas évek elejéről is, egészen komolyak, öt-hat koncert anyaga biztosan megvan, ezeket jövőre ki fogjuk adni. Már meg is vásároltam a jogokat a Magyar Televíziótól.
- Mi volt az ön számára a legkedvesebb koncertélmény a Hobo Blues Banddel?
- Igazából azok a klubkoncertek voltak. Az 1986 és 1998 közötti időszakban a Lágymányosi Közösségi Házban játszottunk tizenkét éven át ősztől-tavaszig minden vasárnap. Testközelből 5-600 embernek, minden alkalommal másik műsorral. Nagy szerkesztés is volt, de megérte csinálni.
- Melyik volt a személyes meghatározó koncertélménye?
- Az 1976-os zágrábi Rolling Stones-koncert. Akkor határoztam el, hogy újra belevágok a zenekarosdiba.
- Hányszor látta a Rolling Stonest?
- Több mint harmincszor (mosolyog).
- És ekkor, 1976-ban volt a legjobb is a zenekar?
- Nem, nem. De az első élmény nagyon meghatározó volt. Igazi katarzis. Buszokkal mentünk, két egymást követő napon lépett fel a zenekar, de nekünk csak a második napra volt jegyünk, viszont már ott voltunk az első esti koncert idején is. És akkor én az összes valutámmal vettem egy jegyet a feketepiacon az első napra is. Hazamentem a koncert után, a többiek addig mászkáltak a városban, én meg már láttam a Rolling Stonest. Hihetetlen érzés volt. Reszkettem.
- A nagy külföldi fellépők hatvanas évekbeli magyarországi rockkoncertjei közül volt valamelyik meghatározó élmény?
- Ott voltam mind a három, akkoriban Magyarországon járt zenekar koncertjén, mindegyik meghatározó volt. 1967-ben a Nashville Teens és a Spencer Davis Group, 1968-ban a Traffic. Döbbenetes élmény volt, nem tudtuk elképzelni a lemezek után, hogy ezt a zenét így játsszák. Nagy szabadság élmény volt. Ahogy viselkedtek ezek az emberek a színpadon, ahogy öltözködtek. Az egész hangulata tökéletesen harmonizált a zenével. Ezek a palik kiálltak és nyomták. Ma már műbalhé van.
- A Spencer Davis Group 1967-es koncertje után lovasrendőrök oszlatták a nézőket. Ez pontosan hogy történt?
- Már a Nashville Teens koncertje után is volt lovasrendőri oszlatás, de az még kisebb volumenű volt, a Spencer Davis Group után viszont egészen komoly oszlatás folyt a Thököly úton. Kifelé jöttünk a stadionból és ott várakoztak a gyalogosok és a lovasok, kardlapoztak minket. Az utcán kergettek minket a rendőrök és nem tudtunk bemenekülni a házak udvaraira, mert a házmesterek bezárták az ajtókat. Nem tudom mi volt az oka, mert nem az elsők között jöttem ki a stadionból, de amikor a Thököly és a Dózsa sarkához értünk, ott már mindenki futott. Nem szabad hazudni, hogy miért volt. Nem láttam. Kiértem az eufóriából és szembetaláltam magam az erőszakkal. A leginkább az volt az érdekes, hogy az sosem számított egy elit környéknek, már ami a lakosságot illeti, és az emberek az ablakokban ültek és nézték, hogy hogyan vernek minket és kárörvendően röhögtek.
- Bizonyos visszaemlékezések szerint már bent is volt balhé, újságégetés, székdobálás és a nézők azért elégedetlenkedtek, mert keveset játszott a zenekar.
- Hülyeség. Provokáció volt az egész. A rendőrség nem is volt bent a stadionban. Az utcán kezdődött. A rendőrség keresett valami ürügyet, de azt nem tudom, hogy végül mire fogták rá, hogy na, ez az ürügy.
- Milyen tervei vannak mostanában?
- A Vadászatból készülne egy film és ehhez kell írnom egy szinopszist. Ha megvalósulna a film, az a pályám megkoronázása lenne. Egy másik tervem egy szólólemez, mely lényegében már készen is van. Madarász Gábor gitáros-zeneszerzővel dolgoztam együtt a Circus Hungaricus lemezen, és miután a Hobo Blues Band történetét lezártam, vele folytattam a közös zenélést. Ő összehozott egy remek zenekart, és már fel is vettünk egy nagylemezt. Utcazenész címmel írok egy monodrámát, ami a magyar zene ötven évéről szól, és annak a dalai alkotják ennek a szólólemeznek az anyagát. Valamikor jövő év elején fog megjelenni Hobo néven és játszik a Hobo és Bandája. Régen HBB volt, most egy B-vel kevesebb.
interjú: Dömötör Endre
www.hobo.hu
www.kopaszkutyaketto.hu
a Kopaszkutya Kettő trailere:
ha kedved kaptunk újranézni – vagy annak, aki netán még nem látta volna – íme a teljes, 1981-es Kopaszkutya című film: