„A Sziget egyik legjobb koncertjét várjuk tőle” – írtunk ajánlócikkünkben a 25 éves Marina Diamandisról (meg a ő gyémántjairól), de a ma minden előzetes bejelentés nélkül elindított új Electra Heart projektje még magasabbra elemeli elvárásainkat. A görög származású walesi dalszerző-énekesnő a 2010 legjobb lemezei közé tartozó The Family Jewels című bemutatkozó album után most újabb dalcsokorral áll elő – pontosabban ma még csak egy (majdnem teljes) számról van szó a hozzá tartozó videóval, amihez a tervek szerint egy hét múlva, augusztus 15-én érkezik a második rész egy jóval slágeresebb kislemezdallal (és az év vége felé még esetleg jöhet egy harmadik rész is, de hogy ez az egész teljes Marina And The Diamonds-albummá nő-e, még kérdés).
A hetvenes évekbeli amerikai filmek világában, illetve azokat kritikai revízió alá vető Mullholland Drive-tól a Paris, Texasig húzódó fantáziavilágban fogant Electra Heart ciklus tovább viszi az énekesnő Amerika-mánia/kritika vonalát, és a címbéli perszónában egy hamis, romlott, üres és álságos amerikanizált én jelenik meg, „mindennek az antitézise, amit képviselek” – ahogy Marina a mai Popjustice-interjúban fogalmaz (analógiaként gondoljunk csak a Two Suns című második Bat For Lashes-albumon Natasha Kahn szőke femme fatale alteregójára, Pearlre). A Fear And Loathing videóban Marina levágja haját egy Las Vegas-i hotelszobában, hogy a második részben szőke parókát öltsön majd, és aztán irány a sivatag…
Íme, az énekesnő honlapján publikált első „szőke” fotók, alattuk pedig a Fear And Loathing videója:
.
ráadásnak pedig három kiadatlan Marina And The Diamonds-dal, melyek 2011 elején kerültek ki a netre:
Living Dead
Jealousy
Sex, Yeah!
http://www.marinaandthediamonds.com
összeállította: Déri Zsolt