Sonic Youth: SYR9 – Simon Werner a disparu

2011.04.06. 18:58, -recorder-

(SYR, 2011)
 
A Sonic Youth 2011-ben kiadott lemezének borítóján minden felirat franciául van, nemcsak a cím, de még az is, hogy „eredeti hangfelvétel”, meg az a bakelitkorszakból való duma is, hogy „ez a lemez mono lejátszóval is használható”, meg a „zenei perspektívák” logófelirat is, és persze a hátoldalon a számcímek is, tele francia nevekkel: Laetitia, Jérémie, Yves, Jean-Baptiste... A megoldás egyszerű: a zene egy francia filmhez készült, a Simon Werner eltűnése című thrillerhez, mely 1992-ben, épp a Sonic Youth legsikeresebb periódusa idején játszódik egy Párizs melletti gimnáziumban. A film a 2011. április 8. ás 16. között zajló Titanic Filmfesztivál programjába is bekerült, sőt az április 12-i vetítésre még maga az író-rendező, Fabrice Gobert is eljön a budapesti Kino moziba, ahol megkérdezhetjük tőle, hogy sikerült rögtön az első mozifilmjéhez Thurston Moore-éktól kapni a zenét. A Recorder addig is elárulja, mi az a SYR és mit jelent a 9-es szám – és hogy milyen ez az új Sonic Youth-lemez.
 
A Sonic Youth nemcsak a punk utáni gitárzene egyik legnagyobb hatású formációja, hanem napjaink egyik legaktívabb zenekara is. Az idén 30. születésnapját ünneplő New York-i együttes tagjai aktuális nagylemezeik mellett folyamatosan különböző – a popzene határait rendre túlfeszítő – mellékprojektekben vesznek részt, mixtape-eket készítenek saját ritka felvételeikből, és eminens módon gondozzák elképesztő archívumukat (aki szeretne minderről megbizonyosodni, látogassa csak meg a zenekar honlapján a Sonicology szekciót!).
 
E gyakran inkább érdekes, mint élvezetes kísérletek között az egyik legrégebb óta futó projektsorozat a SYR, vagyis a Sonic Youth Recordings: Thurstone Moore-ék saját kis lemezcége, amit tizenöt éve azzal a céllal hoztak létre, hogy a saját szakállukra, a nagy kiadók marketingeseit maguk mögött hagyva jelentethessenek meg lemezeket. Az 1997-es első rész óta a különböző (és általában mindig más nyelvű – francia, holland, eszperantó, japán, litván, dán stb. – címekkel kiadott) darabok valóban olyan messze kerültek a fősodortól, hogy arra a zenekar „hivatalos” lemezeit 1990 és 2008 között kiadó Geffen semmit nem áldozott volna. A nehezen befogadható, inkább az agynak, mint a szívnek szóló SYR sorozatban debütált a zenekar mellett például a később egy időre hivatalos tagnak is bevett Jim O'Rourke (SYR3 – Invito Al Ĉielo), de volt köztük élő felvétel a svéd free jazz guruval, Mats Gustafssonnal (SYR8 – Andre Sider Af Sonic Youth), vagy épp klasszikusnak számító avantgárd kompozíciók újragondolása kortárs szerzők segítségével (SYR4 – Goodbye 20th Century).
 
A sorozat legújabb, 9-es számú darabja, a Simon Werner a disparu című filmhez írt zenét tartalmazó és azonos címmel – tehát nem az angol/amerikai forgalmazáshoz használt Lights Out címverzió alatt – kiadott lemezen a Sonic Youth a hallgatóbarátabb oldalát mutatja. Legalábbis az eddigi SYR albumokhoz képest mindenképp, ami pusztán annyit jelent, hogy a sokszor kaotikus, de legalábbis súlyos zajorgiák helyett most finoman hömpölygő, instrumentális gitárzenét kapunk. Ebből kifolyólag hagyományos dalokat is fölösleges keresni az albumon, inkább témáknak lehet ezeket nevezni. Van, amelyik egy kicsit közelebb áll a Sonic Youth-tól megszokott számstruktúrákhoz (Alice et Simon), van, amelyik egy kicsit távolabb esik tőlük (Thème de Laetitia), azonban egy rövid, éles feedbacket leszámítva mind könnyedén belesimulnak a háttérbe. Hogy ez pozitívum-e, az részben persze szubjektív kérdés, de annyiból mindenképpen az, hogy ez a zene kétféle hallgatói pozíciót is megenged: félhangosan a háttérben, csak néha odafigyelve ugyanúgy működik, mint teljesen az előtérbe tolva. Utóbbi esetben azért jobban kijön az, ami talán a lemez igazi negatívuma: hogy ezeknek a daraboknak nincs igazi tétjük. Pedig ez nem igazán jellemző a Sonic Youth lemezeire, most mégis könnyen felvetődhet kritikaként az, hogy mintha Moore-ék ezt kisujjból kirázták volna. Persze filmzenéről lévén szó, ennek a zeneanyagnak az elsődleges feladata mégis csak az adott képek, jelenetsorok tökéletes hangulati aláfestése – és ezt teljesíti is. Ha pedig még azt is hozzávesszük, hogy a képek nélkül, egymagában is megállja a helyét és több hallgatás után sem fullad unalomba, akkor semmiképp sem nevezhető csalódásnak.
 
7/10
 
Csada Gergely

 
www.sonicyouth.com
 

https://recorder.blog.hu/2011/04/06/sonic_youth_syr9_simon_werner_a_disparu
Sonic Youth: SYR9 – Simon Werner a disparu

A bejegyzés trackback címe:

https://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr542805287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.