Tahliah Debrett Barnettet (művésznevén FKA twigs-et) a Crack Magazine megválasztotta az évtized ikonjának, négy év hallgatás után megjelent új albumának pedig már csak a közreműködőlistája is impozáns: többek közt Future, Skrillex, Nicolas Jaar és Oneohtrix Point Never is dolgozott rajta. De vajon felér a MAGDALENE az alkotóját körülvevő hype-hoz? Lemezkritika a Recorder magazin 78. lapszámából.
Cím: MAGDALENE
Kiadó: Young Turks
Megjelenés: 2019. november 8.
Stílus: electro-art-pop
Kulcsdal: thousand eyes
A nyitódalban FKA twigs klasszikus hatásokkal kacérkodó duettet énekel magával, bravúros meg minden. Aztán egyszer csak még egy regiszterrel magasabbra ugrik a hangja, végtelenül törékeny lesz, de azt is érzed, hogy nagyon biztosnak kell lennie valamiben (magában? a művészet erejében?), hogy ezt meg merje csinálni. Kivételes pillanat ez – amihez képest első néhány hallgatásra a maradék csalódás volt. Twigs folyamatosan ugrál a legkülönfélébb stílusok között: art pop, alternatív pop, R&B, komolyzene, az erotika és a szívfájdalom bevált fogásai és azok megcsavarásai; hangja gyakran sokszorozott, hol tiszta, hol effektezett. Néha egy dallam első fele ordas nagy hook, ám a lezárás helyett tesz még két kanyart. Eltartott egy darabig, míg összeállt az, ahogy a sok kis történés kirajzol egy – épp így igazán hatásos – átfogó érzelmi utat. A kíséret sok kis ügyes ötlettel dolgozik, IDM-től és traptól zongorán át bolgár kórusig van minden, de a neves producerek feladata alapvetően annyi, hogy alátámasszák a főhőst, aki most lett igazán nagy énekesnő.
8/10
Rónai András
A lemezhez kapcsolódó mélyinterjú Zane Lowe-val:
A Future-rel közös holy terrain klipje: