A meghatározó jelentőségű zenészt 87 évesen érte a halál, több mint egy évtizedig játszott Elvisszel, benne volt a keze a legnagyobb slágerekben.
Fontana 1931-ben született az amerikai Délen, a louisianai Shreveportban. A húszas évei elején sztriptízbárokban kezdett zenélni, majd bekerült a főként countryra szakosodott Louisiana Hayride című rádióshow session zenészei közé, bár ekkor még függöny mögül kellett zenélnie, mert a country kedvelői nem rajongtak a dobosokért. (Az első alkalmak egyikén Johnny Casht kísérte.) A nagy áttörés 1954-ben következett el: ekkor lépett fel a műsorban Elvis az első néhány kislemeze anyagával, és megkérték Fontanát, nem szállna-e be Scotty Moore szólógitáros és Bill Black bőgős mellé. A többi már történelem, avagy Levon Helm, a The Band dobosa szavaival élve: „Elvis, Scotty és Bill jól zenéltek, de csak akkor váltak rockzenészekké, amikor D.J. bepakolta mögéjük a backbeatet.”
Hamar, 1955 januárjában a kezdőcsapat tagjává vált, és még azután is a Királlyal maradt, hogy Moore és Black lemorzsolódtak: 14 évig biztosította Elvis tánclépéseihez a pontos, dinamikus ritmusokat. Az első közös lemezfelvételre 1956 januárjában került sor, később közel ötszáz számban közreműködött, olyan hatalmas slágerekben, mint a Heartbreak Hotel és a Love Me Tender; neki köszönhetjük a Jailhouse Rock nyitó beatjét, vagy a Hound Dog géppuskaszerű trioláit. Szerepelt három Elvis Presley-filmben, évekig turnézott Presleyvel, ott volt az Ed Sullivan Show tévéfelvételein. Utoljára az Elvis visszatérését fémjelző, 1968-as legendás karácsonyi tévés különkiadásban zenélt az énekessel, amelyben egy gitártokon dobolt.
Játékstílusa kialakításában a rockabilly hatások mellett a big band dobolás játszott nagy szerepet, és ő maga is hatott a kortársaira és az utána következőkre, beleértve Ringo Starrt, Charlie Wattsot és Max Weinberget. Az E-Street Band dobosa a példaképének nevezte Fontanát: „ötévesen láttam, ahogy Elvisszel, Scottyval és Billel a Hound Dogot játsszák a tévében, és teljesen padlót fogtam tőle.” Stan Lynch, a tavaly elhunyt Tom Petty egykori dobosa így emlékezett meg róla: „Mindig nyugodtan, fegyelmezetten összpontosít munka közben, és még a legfeszültebb helyzeteket is képes egy-egy pazar, halkan elmormogott, tüskés megjegyzéssel feloldani… mesterien tud odaszúrni másoknak, annyi szent.”
Pályája későbbi szakaszában zenélt még Gene Vincenttel, Ringo Starral és Paul McCartneyval (egyszer George Harrisonnal is jammelt, csak arról nem készült hangfelvétel), és 2009-ben beiktatták a Rock And Roll Hall Of Fame-be. Ő volt az utolsó még élő tag Elvis eredeti zenekarából, és a Sun Studio, ahol Elvis először stúdiózott, azzal búcsúztatta: „Most már ismét együtt a banda.”
