2014 óta változatlan volt a Spotify ingyenes változata az okostelefonon. Most nagyobb szabadságot és adatspórolást kapunk. A Spotify április elején lépett tőzsdére, és bekerült a tíz legtöbbre értékelt tech cég közé.
A Spotify az ún. freemium modell egyik legharcosabb képviselője: mint azt már sokan tudják, ez azt jelenti, hogy ingyenesen és előfizetési díjért cserébe is használható; az előbbi nyilván kevesebb funkciót kínál, illetve reklámok elviselésére kötelezi a hallgatókat az ingyenességért cserébe. Az előfizetőkön sokkal többet keres a cég, illetve a jogtulajdonosok - mint arról részletesen itt írtunk, a kiadók bevételeinek növekedése elsősorban a stream előfizetők emelkedésének köszönhető -, ezért elsősorban rájuk koncentráltak a fejlesztések is. Az ingyenesen használható app ezért 2014 óta változatlan maradt. Most viszont bejelentették, hogy megújul ez is; a következő napokban számíthatnak a felhasználók arra, hogy már az új felülettel találkoznak.
Az egyik újdonság - írja a hivatalos közlemény -, hogy 15 playlist hallgatásánál az eddigieknél nagyobb szabadságot kapnak az ingyenes felhasználók: ún. on-demand (avagy: normális) módon, tehát általuk választott sorrendben hallgathatják az ezeken szereplő dalokat, és annyit ugranak át, amennyit akarnak. (Eddig csak a shuffle mód volt elérhető számukra, a skippelések száma pedig korlátozott.) Annyi korlát azért van, hogy ez csak 15 playlistre vonatkozik, és ezeket nem mi választjuk, hanem az algoritmus próbálja kitalálni, hogy melyiket szeretnénk. A dalok lájkolásával és elrejtésével segíthetünk neki, hogy megismerje az ízlésünket; illetve újdonság, hogy az első belépésnél az új app megérdeklődi, hogy kik a kedvenceink.
MIT ADOTT NEKÜNK A STREAM? A MOTYOGÓS RAPET, A DESPACITÓT ÉS A BÚTORZENÉT
Az offline zenehallgatás (vagyis amikor előre megmondjuk az appnak, hogy mit szeretnénk hallgatni ott, ahol nem lesz wi-fi, és nem kell mobiladatot használnunk) az előfizetők számára elérhető csak, de az ingyenes hallgatók most kapnak egy Data Saver üzemmódot. Ez akár 75%-kal is csökkentheti az adatforgalmat, egyrészt úgy, hogy amikor wi-fin vagyunk, előre eltesz olyan zenéket, amiket szerinte hallgatni fogunk, másrészt csökkenti pl. a képek felbontását stb. (Azt nem írják, hogy a hangminőséget is rontja-e spórolási céllal.)
Az ingyenes app ráncfelvarrása egyrészt már nagyon időszerű volt, másrészt az elemzők szerint ez a legnagyobb fegyvere a piacvezető Spotify-nak a nála jóval tőkeerősebb riválisokkal szemben. Az Apple Musicnak ugyan csak 38 millió előfizetője van a Spotify 86 milliójával szemben, azonban az előbbi gyorsabb ütemben növekszik. Az Apple viszont "nem hisz" az ingyenességben (bár három hónapos ingyenes próbaidőt ad), míg a Spotify alapvető filozófiája, hogy az ingyenesség a legjobb csali az előfizetéshez.
A Spotify-jal kapcsolatos másik legfontosabb hír az volt mostanában, hogy április elején végre - több halasztás után - New Yorkban tőzsdére lépett a svéd cég. Ennek szokatlan, a hagyományosnál kockázatosabb módját választották: nem bocsátottak ki új részvényeket, csak a már meglévők léptek be a szabad tőzsdei kereskedésbe. A részvények az első nap végére 149 dollárra álltak be, míg a korábbi (nem tőzsdei, hanem részvénybirtokos cégek közötti) tranzakciókban legmagasabb ár 132 dollár volt. A Spotify piaci értéke így az első napon 27 milliárd dollár lett, amivel bekerültek a nyitó napon legmagasabbra értékelt tíz tech cég közé - mindezt annak ellenére, hogy a 2008-ban alapított cég története során mindig veszteséges volt.
A tőzsdére lépés egyik következménye, hogy a major kiadók, amelyek a jogosítási tárgyalások nyomán részvényeket is kaptak, hirtelen nagy potenciális nyereségre tettek szert; ez persze csak akkor lesz tényleges nyereség, ha eladják a részvényeket. Mindhárom nagy kiadó azt ígérte nyilvánosan, hogy ebből juttatnak majd a zenészeknek is, hiszen bár ez a bevétel nem közvetlenül abból keletkezett, hogy valaki konkrétan zenét hallgatott, valójában az erős tárgyalási pozíciójuk (ami miatt tulajdonrészt kaptak) a katalógusuknak, tehát a zenészeknek köszönhető. Egy többszörösen hipotetikus számítás szerint a major kiadókhoz szerződött zenészeknek akár 400-420 millió dollár, vagyis kb. 100 milliárd forint járhat - igaz, együttvéve, tehát egy-egy előadóra ennek a töredéke jut. A Spotify alapítója és arca, Daniel Ek egyébként a részvények 27%-át birtokolja, amik értéke a tőzsdére lépéskor 7,4 milliárd lett.
