Sikerrel meggyőzték Lorde-ot, hogy ne koncertezzen Izraelben, most izraeli rajongók nevében perelik őket

Mármint nem Lorde-ot, hanem azt a két új-zélandi nőt, akik nyílt levélben győzködték őt.

Bár régebbi múltra tekinthet vissza, az utóbbi években egyre erősebb lett a Boycott, Divestment, Sanctions mozgalom, amely Izrael állam bojkottjára hívja fel a művészeti és tudományos élet képviselőit. Ahányszor egy híres zenész elvállal egy izraeli fellépést, nyílt levelek, nyilatkozatok sorában kérik őt, hogy mondja ezt le. A mozgalom támogatói - akik között Roger Waters a leghangosabb - hangsúlyozzák, hogy nem antiszemiták, csak Izrael mint állam ellen vannak, legfőképpen a palesztin lakosság elnyomása, ahogy néha mondják: az Izraelben uralkodó 'apartheid" miatt.

2017-ben például a Radiohead és Nick Cave koncertezett Izraelben a nyilvános nyomás ellenére. Thom Yorke azt nyilatkozta: "Egy országban fellépni nem ugyanaz, mint az ország kormányának politikáját támogatni. A zene, művészet és tudomány a határok átlépéséről szól, nem újabb határok felhúzásáról, az elmék kinyitásáról, nem a bezárásukról; a közös emberségről, dialógusról és a szólásszabadságról." Egyébként meg a Radiohead-rajongó izraeliek valószínűleg nem kormánypárti szavazók. Nick Cave pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a bojkottfelhívás kísérlet arra, hogy "a zenészeket elhallgattassák, cenzúrázzák", úgyhogy már csak elvből is elment koncertezni az országba. Roger Waters és Brian Eno válaszában naivnak és arrogánsnak nevezte őt; azt írták, hogy az izraeli propaganda az ország nemzetközi megítélésének javítására használja fel ezeket a koncerteket, akár akarja ezt a zenész, akár nem. Nem cenzúráról van szó, sőt, egyáltalán nem is zenéről: az emberi jogokról.

DE KI IS EZ A LORDE? PÁLYAKÉP

Amikor tavaly Lorde elvállalt egy fellépést Tel Avivban, ő is számos felhívást kapott, hogy mondja ezt le. Az új-zélandi énekesnő két honfitársa - egy zsidó és egy palesztin származású nő, Justine Sachs és Nadia Abu-Shanab - nyílt levelet tett közzé, amiben azt írják, hogy még ha nem is beszélne politikáról, izraeli fellépése akkor is a kormány politikája melletti kiállásnak számítana. Lorde a Twitteren válaszolt, hogy eljutott hozzá az üzenet, és sok emberrel beszélget a témáról, megfontolja a lehetőségeket. Néhány nappal később lemondta a Tel Aviv-i koncertjét.

Emiatt perli (vagy akarja beperelni) őket egy izraeli szervezet - mármint nem Lorde-ot, hanem a nyílt levél két szerzőjét. A jogi helyzetet legrészletesebben a New York Times cikke írja le. 2011-ben fogadtak el egy törvényt Izraelben, ami lehetővé teszi, hogy bárki pert indítson, akit egy Izrael vagy bármilyen izraeli intézmény elleni bojkottfelhívás miatt kár ér. A törvényt rengetegen kritizálták, például azzal, hogy a szólásszabadságot sérti, de 2015-ben a legfelsőbb bíróság a nagy részét érvényben hagyta.

ILYEN IZRAEL ZENÉJE MA

Ezzel együtt korábban senki nem fordult bírósághoz ilyen ügyben, ugyanis - mint azt a felperesek ügyvédje elismerte - nagyon nehéz bizonyítani a szoros összefüggést a bojkottra felhívás és az emiatt keletkező hátrány között. Ebben az esetben viszont, mondja Nitsana Darshan-Leitner, ez nyilvánvaló, hiszen Lorde először a nyílt levél megjelenése után fejezte ki nyilvánosan, hogy kétségei vannak, és a koncert lemondását a nyílt levél két szerzője saját eredményeként tálalta a közösségi médiában.

Ezért három izraeli tinédzser nevében perlik őket 45 ezer sékelre (3,3 millió forint). Az ügyvédjük szerint ők olyan nagy Lorde-rajongók, hogy az első adandó alkalommal megvették a jegyüket a meghirdetett koncertre, és mélyen, lelkileg sértette őket ennek lemondása. Ráadásul mindhárman bevonulnak jövőre a hadseregbe, és izraeli állampolgárokként is sérti őket az egész ügy. Persze - mint a törvényt ellenző egyik ügyvéd mondja a New York Timesnak - kérdéses, hogy "az, hogy nem hallgathatod meg a kedvenc énekesedet, jogilag értelmezhető-e úgy, hogy kár ért téged". További probléma, hogy a perelni kívánt két aktivista Új-Zéland állampolgára, de a felperesek szerint a két állam közötti szerződések értelmében egy izraeli bírósági ítélet érvényes lesz rájuk.

A nyílt levél szerzői egyébként azt írják, hogy csak az újságokból értesültek az állítólagos perről, még semmilyen hivatalos jogi papírt nem kaptak róla.

A New York Times hozzáteszi, hogy nem Izrael az egyetlen állam, ahol bojkottellenes törvények vannak: az Egyesült Államokban a hetvenes évek óta tilos cégeknek olyan államokat bojkottálni, amelyekre maga az USA kormánya nem vetett ki szankciókat (ezt kifejezetten az Izrael elleni, már akkor megjelenő felhívások miatt hozták); Franciaországban pedig gyűlöletbeszédnek minősülhetnek az Izrael-ellenes bojkottfelhívások.

MÁSIK BOTRÁNY LORDE KÖRÜL: A GRAMMY ÉS A NŐK

Lorde maga ha nem is jogi, de más típusú következményekkel szembesült döntése nyomán. Shmuley Boteach neves amerikai ortodox rabbi egész oldalas hirdetést vásárolt a Washington Postban, amiben többek között azt írja, hogy "21 évesen még nem kéne bigottnak lenni", és felhívja a figyelmet arra, hogy Izrael "megtámadása" mennyire szelektív döntés, ha közben Lorde például fellépett Oroszországban, ami Szíriában Asszad oldalán avatkozott be. "Csak Izraelt bojkottálja, de például Putyin Oroszországát nem - ha ez nem bigottság, akkor semmi nem az" - mondta Boteach.