white_noise.png

Mi van? És: egyáltalán miért tölt fel valaki tíz órányi fehér zajt a YouTube-ra?

Szórakoztató és tanulságos történetet közölt a TorrentFreak az ausztrál Sebastian Tomczak zenész-zenetudós által feltöltött, fehér zajt tartalmazó videó sorsáról. Tomczak egyetemen tanít, mindenféle témákkal foglalkozik a zene és a technológia határterületein, a moduláris szintézistől az animék és számítógépes játékok zenéiig. Az egyik dolog, ami érdekli, hogy mi történik az emberrel, ha hosszú időn keresztül folyamatosan szól a környezetében egyfajta hang, "hogyan változik az, ahogy érzékeljük ezeket a hangokat, ahogy a figyelünk rájuk, aztán másra figyelünk, aztán elalszunk, felkelünk, sétálunk, dolgozunk stb." - mondta a TorrentFreaknek.

Ennek keretében töltötte fel a tíz órányi halk fehér zajt tartalmazó videót a YouTube-ra, amihez a hangot az Audacity szabad szotfver beépített zajgenerálója alkotta meg. A videó két és fél év alatt több mint 60 ezres nézettséget hozott össze, és ami még érdekesebb, öt különböző videó jogtulajdonosa jelezte a YouTube Content ID rendszerén keresztül, hogy az ő "szerzeményükből" tartalmaz részletet, ezért igényt tartanak a videóból esetlegesen keletkező reklámbevételre. Mint kiderült, van egy ilyen "műfaj" a YouTube-on, hogy fehér zaj - akár azért, hogy segítsen az elalvásban, vagy elterelje a figyelmet a környezet zavaró hangjairól. Az öt videó közül három ilyen - az egyik gyerekek elalvását segíti elvileg. És van köztük zajzene is.

Tomczak azt mondta a TorrentFreaknek, hogy nem ez az első eset, hogy a YouTube rendszere alaptalanul megtalálta, és most is vitatni fogja az algoritmus ítéletét.

A cikk nem megy bele a dolgok hátterébe, pedig az a kifejezetten érdekes. A Content ID rendszer célja az, hogy ha egy hangfelvételt nem a jogtulajdonos (aki jellemzően a kiadó) használ fel egy videóban, hanem egy mezei felhasználó - akár azért, hogy nézettséget szerezzen, akár azért, mert aláfestő zene kell neki egy videóhoz, akár azért, mert a gyereke cukin táncol egy Prince-számra (ez egy nagyon híres eset volt) - akkor ezt felismerje. Ilyenkor a jogtulajdonos eldöntheti, hogy leszedeti-e a videót, ő kéri a keletkező reklámbevételt, vagy nem csinál semmit. A gond egyrészt az, hogy algoritmussal lehetetlen felismerni az - amerikai jogban létező - ún. méltányos használatot (fair use); másrészt az, hogy ugye a számok nem mindig pontosan eredeti formájukban szerepelnek a felhasználók által feltöltött videókban. Ez utóbbi területen a Content ID látványosan javul: néhány éve még át lehetett ejteni egy kicsit lelassított zenével, ma már nem. Képesnek kell lennie mondjuk a rádióból, hangszóróból megszólaló számok felismerésére is. Valószínűleg nem azt érzékelte a fehér zaj esetén, hogy több másodperces pontos egyezés volt, hanem az eltérés volt olyan, hogy emiatt az egyiket a másik variációjának érzékelte az algoritmus.

Másfelől pedig ott van az az izgalmas kérdés, hogy mennyiben tekinthető valaki "szerzeményének" a fehér zaj. Ezt Tomczak röviden elintézi: "Én 'alkottam' a videót" - mondja, bár idézőjelben.

Ez tehát Tomczak alkotása:


Ez pedig gyerekaltató fehér zaj:

http://recorder.blog.hu/2018/01/11/otszorosen_plagizalt_a_tiz_oranyi_feher_zaj
Ötszörösen plagizált a tíz órányi fehér zaj

A bejegyzés trackback címe:

http://recorder.blog.hu/api/trackback/id/tr4113566745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.