Makthaverskan: III (lemezkritika)

Dallamos posztpunk-álompop egyenesen a svédországi Göteborgból, immár harmadszorra, de az eddigi legjobban.

Kiadó: Run For Cover Records / Bertus, 2017

Megjelenés: 2017. október 20.

Stílus: poszt-dreampunk

Kulcsdal: In My Dreams

A svéd Makthaverskan neve, skandináv volta, lemezborítói, de még logója alapján is könnyű elsőre valami elvont metálzenekarnak gondolni. Annyiban nem is tévedünk, hogy esztétikailag tényleg sokat merítenek innen, zeneileg viszont sokkal közelebb állnak hazájuk másik jellegzetes műfajához, a nagyrefrénes, hideg álompophoz. Csak éppen visszhangos szintik helyett visszhangos gitárok csilingelnek a háttérben, amelyek sokszor faék egyszerűségűek, pár dallam mégis simán versenyezhet az Év legjobb melódiája címért. A zenekar néha mondjuk kicsit túlságosan is bátortalan kiszállni a Joy Division-iskola padjából, de amíg ez három lemez után sem unalmas, addig nincs értelme panaszkodni.

Mika László

8/10

a lemez: