Ezért volt Malcolm Young a világ legjobb ritmusgitárosa

2017.11.19. 18:03, RRRecorder

malcolm_young.jpeg

64 éves korában elhunyt Malcolm Young, az AC/DC-t alapító, vezető, a dalokat író Angus-Malcolm testvérpár kevésbé ismert tagja. Legalábbis a nagyközönség az iskolai egyenruhás Angusról ismeri fel a zenekart - aminek a motorja azonban többek szerint inkább a ritmusgitáros volt. Cikkünkből kiderül, miért a legnagyobbak között tartották számon.

Malcolm és Angus Young 1973-ban alapította az AC/DC-t, és ők ketten voltak a stabil tagok, a dalszerzők és zenekarvezetők 2014-ig, amikor Malcolm demenciája annyira súlyos lett, hogy már nem tudott fellépni a zenekarral - már a megelőző turnén is estéről estére újra kellett tanulnia a legendás riffeket. Malcolm ezt megelőzően csak 1988-ban, elvonókúrája miatt mulasztott egy turnét; néhány hónap után visszatért, és többet nem nyúlt az alkoholhoz, hiszen "ha egyszer elhatározott valamit, akkor azt meg is csinálta" - mondta erről másik testvére, a nemrég elhunyt George. Malcolm Young végül 64 évesen, családja körében hunyt el november 18-án.

A róla megemlékező zenészek közül több is a világ legnagyobb ritmusgitárosának nevezte őt: Slash, Tom Morello, Dave Mustaine (Megadeth) és Steven Van Zandt (E Street Band) is. Scott Ian (Anthrax) az Instagramra feltöltötte a Malcolm Youngot ábrázoló tetoválását, és így ecsetelte, miért ő volt a legnagyobb: "Malcolm elképesztően erős, perkusszív és gazdaságos játékstílusa miatt volt minden idők legnagyobb ritmusgitárosa. Megvolt az a rejtélyes képessége, hogy csakis a feltétlenül szükséges hangokat játssza el Gretsch gitárján, és az AC/DC ennek köszönhetően volt az, ami - az ő riffjeitől, hangzásától, az ő játéka által nyújtott érzéstől." Scott Ian már Malcolm Young kényszerű távozása után is beszélt erről egy interjúban. Mint mondta, sokan, akik jegyet vettek az AC/DC koncertjére, azt sem tudták, ki ő - az iskolai egyenruhát viselő Angust és Brian Johnson énekest ismerték -, de ettől még a lényeget Malcolm adta.

A fenti három jellemző tér vissza a legtöbb leírásban, ami Malcolm Young játékának különlegességét próbálja megragadni: erő, perkusszivitás és a gazdaságosság (tehát a legszükségesebbre szorítkozás). Maga Angus Young is nagyjából ezeket említette a Guitar World magazinnak. "Tőle lesz telített a hangzásunk. Néha ránézek, és lenyűgöz a játékának a színtiszta ereje." Angus ebben az interjúban azt ecsetelte, hogy persze, a szólógitárosok is nagy dolgokat visznek véghez, de "a ritmusgitárosok mindannyiunknál jobbak, fontosabbak és jelentősebbek."

Külön elemzik a For Those About to Rock (We Salute You) című dalt, ami jól mutatja azt, hogy Malcolm "egy gép erejével, de egyáltalán nem gépiesen" játszott: ha az intró alatt "jól megfigyeled, hogy mit csinál, hallod, hogy soha nem ismétli meg pont ugyanúgy azt a négy ütemnyi riffet. Mindegyik alkalommal egy kicsit más, lépésről lépésre fokozza az intenzitást, míg az egész zenekar be nem indul. Ezt megcsinálni egyáltalán nem könnyű, a ritmus nagymesterének kell lenni hozzá, és Mal pontosan ez. Ő az alap, én csak színezek valamit fölötte. Minden, amit játszik, groove-os, és pontosan tudja, mit és mikor kell játszani."


Ugyanebben az interjúban azt is felemlegeti Angus, mennyire perkusszív Malcolm játéka. "Néha a jobb keze folyamatosan jár, szinte már ijesztő. Mint egy emberi metronóm!" Erre a cikkben felhozott példa a Dog Eat Dog:


A Guardian korábbi cikke azt emeli ki, hogy "mennyire tudja, mikor nem kell játszani": erre a szerző szerint legjobb példa a Let There Be Rock, de számos másik AC/DC klasszikus is bizonyítja George Young (a testvér, aki az Easybeat gitárosa volt és olykor az AC/DC-nek producerként segített be) mondását: "It’s the stops what rocks."


Az Uberchord 2015-ben publikált A 10 leginkább alulértékelt ritmusgitáros című listáján természetesen Malcolm Young volt az első helyezett. A méltatás két fő pontot emel ki: a dinamika mellett szintén a szünetek sajátos használatát. A cikk tele van technikai információval, de az utolsó két audio példa megvilágító azoknak is, akik ezeket nem értik: a You Shook Me All Night Long "banális akkordmenetének" normál és Malcolm Young-féle, meg-megszakított végigpengetését állítja szembe egymással.


A Rolling Stone nekrológja Malcolm Young ritka interjúinak egyikéből idéz egy szűkszavú, de a fentieket tökéletesen összefoglaló részletet: "Nagyon kevés rock&roll zenekar van. Vannak rockbandák, vannak metálbandák, van mindenféle, de rock&roll csak nagyon kevés: a Stones meg mi." A riporter persze rákérdezett, mi a különbség ezek között. "A rockzenekarokban nincs igazán benne a szving... egy csomó rockzene merev. Nem értik az érzést, a mozgást, érted, azt, hogy ez dzsungelzene."

https://recorder.blog.hu/2017/11/19/ezert_volt_malcolm_young_a_vilag_legjobb_ritmusgitarosa
Ezért volt Malcolm Young a világ legjobb ritmusgitárosa
süti beállítások módosítása