Rocktörténeti könyv jelenik meg a kilencvenes évekről!

A Rock története 4. - 90-es évek címmel jelenik meg Jávorszky Béla Szilárd és Dömötör Endre rocktörténeti könyve a Kossuth Kiadó gondozásában, a kötetnek november 10-én, pénteken 11-kor lesz a nyilvános sajtóbemutatója az Örkény István Könyvesboltban (Szent István krt. 26.). Jávorszky Béla Szilárd számos rocktörténeti mű szerzője, Dömötör Endre a Recorder főszerkesztője.

A két szerzővel Bajnai Zsolt, a Cseh Tamás Program vezetője beszélget. Moderátor: László Ágnes

A nagysikerű – 2005-ben Sebők Jánossal indított – nemzetközi rocktörténet negyedik kötete a kilencvenes évek eseményeit, trendjeit, előadóit mutatja be, benne a szerzők az ezredfordulóig tekintik át mindazt a zenei-kulturális-életfilozófiai mozgalmat, amit leegyszerűsítve rocknak vagy rock and rollnak hívunk. 

A rock története 4. a szerzők szándékai szerint egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos sztori, melyet nemcsak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnak alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődők is.

„Sosem látott nemzetközi összefogások és reménytelenül véres lokális konfliktusok, széthulló birodalmak és egyesülő Európa, látványosan előretörő rock és globalizálódó pop – politikai szempontból nagyjából ez jellemezte a kilencvenes éveket. Zenei aspektusban azonban egy újabb rendkívül sokszínű évtizednek lehettünk szem- és fültanúi: olyan előadók és zenekarok határozták meg, mint a Nirvana és a Pearl Jam, a Primal Scream és a Pavement, a Blur és az Oasis, a Suede és a Radiohead, PJ Harvey és Björk, a Rage Against The Machine és a Tool, a Nine Inch Nails és a Pantera, a Massive Attack és a Portishead, a Prodigy és a Chemical Brothers, a Spice Girls és az NSYNC, a De La Soul és Wu-Tang Clan, az A Tribe Called Quest és a Beastie Boys, Garth Brooks és Shania Twain, vagy az Asian Dub Foundation és a Buena Vista Social Club. 

Többek között ekkor hódított a gitárrocknak újra értelmet adó grunge; ekkor élte virágkorát a kurrens gitárpop-gyűjtőfogalomként és életérzésként is definiálható britpop; lett közismert az elektronikus tánczene; jelentek meg frontszerűen a kellőképp karcos és karakteres női szerző-előadók; következett be a hip hop aranykora. Miközben ez az az évtized, amikor az egekbe szöktek a CD-eladások, csúcsra jártak a videoklipek (költségben és hatásosságban egyaránt), felfutott a fesztiválipar, a személyi számítógépek, a mobiltelefonok és a digitális zenekészítő eszközök elterjedésével pedig a technológiai fejlődés is határtalannak tűnt." (Részlet az előszóból)

Dömötör Endre (1977) zenei szakíró, a Recorder magazin print és online kiadásának főszerkesztője. Számos zenei könyv fordítója, lektora. Főbb művei: 303 magyar lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz (szerkesztő, 2008), Quimby (Miklya Annával, 2013)

Jávorszky Béla Szilárd (1965) zenei szakíró, a hazai és nemzetközi populáris zene évtizedeit feldolgozó könyvsorozatok szerzője, társszerzője. Doktori disszertációját 1991-ben zeneszociológiából írta. Főbb művei: A rock története 1–3. (Sebők Jánossal, 2005, 2007, 2015), A magyarock története 1–2. (Sebők Jánossal, 2005, 2006), Sziget – 20 év HÉV (2012), A magyar folk története (2013), Muzsikás 40 (2013), A magyar jazz története (2014), Halmos Béla emlékezete (2016), Sebő 70 (2017)

A könyvnek Facebook-oldala is van részletekkel a könyvből, a tartalomjegyzékből, videókkal, képekkel egyéb érdekességekkel.